Már a Parlament is erről vitázik: tényleg 40 százalékos nyugdíjemelés jöhet Magyarországon?

Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke szerint több elemét is meg kell változtatni a jelenlegi nyugdíjrendszernek, hogy fenntarthatóbb és igazságosabb legyen. A szakember szerint többek között csökkenteni kell a férfiak és nők közötti nyugdíjkülönbséget és változtatni kell az indexálás módszerén is.

Szintén igazságtalannak tartjuk azt, hogy ugyanolyan életút mellett - dada, üzletvezető, buszsofőr... -, ugyanolyan szolgálati idő következtében, ha négy évvel ezelőtt ment valaki nyugdíjba vagy ha ma, azok között is különbség van. Méltánytalan az is, hogy a nyugdíjrendszerben nagyon sok kivétel, mentesség van. Újra kell ezt gondolni – idézte a szakértőt az Infostart, kiemelve, hogy Karácsony Mihály szerint a nyugdíjasok nem terhei, hanem egyenesen erőforrásai a társadalomnak.

Nem eltartottként kell rájuk nézni. Nemcsak azért, mert a múltban megteremtették azokat a javakat, amelyek ma rendelkezésre állnak, hanem azért is, mert ma is sok nyugdíjas hozzájárul a nemzeti össztermékhez

– hangsúlyozta.

Ezzel párhuzamosan Farkas András nyugdíjszakértő is megszólalt a kérdésben a szeretlekmagyarorszag.hu-nak, ahol elmondta, hogy szerinte a magyar nyugdíjak továbbra is magasabbak, mint Romániában, miután az átlagnyugdíj elérheti a 227 ezer forintot.

Van esély arra, hogy az idei nyugdíjasinfláció nem lesz sokkal magasabb, mint a kormányzat által becsült 18,5 százalék. Bár az általam ismert összes szakértői elemzés és a saját véleményem szerint is inkább 19,1-19,5 százalék között lehet majd a valójában mérhető nyugdíjasinfláció erre az évre, de ez csak jövő februárban derül ki, ám erre az esetleges 0,5 százalékos különbözetre már nem számíthatnak a nyugdíjasok. Azonban a nyugdíjasok szubjektív inflációérzékelése nem 18,5 százalék 2023-ra vonatkozóan, hanem inkább 30-40 százalékos, ami elsősorban a boltokban lévő rettenetes árakban jelentkezett. Márpedig a nyugdíjasok jelentős része a teljes nyugdíját élelmiszerre, rezsire és gyógyszerekre költi. A nyugdíjasszervezetek nehezményezik is, hogy minden nyugdíjemelés körülbelül egyharmada azonnal visszamegy az állami költségvetésbe, hiszen ők is fizetik az áfát, meg kell fizetni az élelmiszerárakban jelentkező kiskereskedelmi különadót, a jövedéki adókat, vagyis minden 100 forint nyugdíjemelésből 30-35 forint azonnal vissza is kerül az államhoz. Ezért reálisabbnak tartottak volna most egy 4-4,5 százalékos emelést

– mondta el a szakértő, aki arra is kiétért, hogy nem valószínű, hogy 40 százalékos emelés lesz, ahogyan Romániában.

Érdemes tudni a román nyugdíjrendszerről, hogy jelenleg mindenféle szempontból mögöttünk vannak. Egy jóval nagyobb országról beszélünk, ahol most 5 millió nyugdíjas él, ami nagyjából a duplája a magyar nyugdíjasok számának. Ehhez képest a jövő évi magyar nyugdíjkassza 6019 milliárd forint, míg a 2024-re, a 40 százalékos emelés után tervezett romániai kassza még mindig csak 11.000 milliárd forint lesz. Vagyis kétszer annyi román nyugdíjasra még a 40 százalékos emelés után sem jut fejenként annyi pénz, mint nálunk, azaz még a jelentős emelés után is alacsonyan maradnak a romániai nyugdíjak

– magyarázta.