28 °C Budapest
A telephone pole leans after damage from a storm.

Húzós időszak vár a magyar családiház-tulajokra: keményen fizethet, akinek ilyen tető van a feje fölött

2024. május 1. 06:44

Május 1-jével veszi kezdetét a hazai viharszezon, az év azon szakasza, amelyben a legnagyobb eséllyel fordulnak elő különösen heves viharok. Az augusztus 31-ig tartó időszakban évente sok tízezer, egy-egy különösen viharos évben akár a 100 ezret is meghaladó számú viharkár keletkezik a hazai biztosítók adatai alapján. Az alábbiakban bemutatjuk, melyek voltak az elmúlt évek legsúlyosabb viharidőszakai, melyek a leggyakoribb és a legdrágább viharkárok, valamint kitérünk arra is, hogy mit tehetünk ezek megelőzése érdekében.  

Bár az utóbbi években a tavaszi és az őszi időszakban is akadt példa erőteljesebb viharokra, a biztosítási szakma mégis a május 1. és augusztus 31. közötti időszakot nevezi viharidőszaknak, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) 2010 óta egységes metodika szerint monitoroz is. Természetesen a szövetség jó okkal fordít fokozott figyelmet éppen erre az időszakra, hiszen a kérdéses négy hónapban évről évre több tízezerre rúg a regisztrált viharkárok száma, amik összességében több milliárd forintos kárkifizetéseket vonnak maguk után.

A kárkifizetések szempontjából különösen súlyos volt a tavalyi év, amikor is évtizedes rekordot döntöttek meg a viharszezon kárkifizetései – a Mabisz adatai alapján 2023-ban a társaságok közel másfélszer annyi pénzt fizettek ki, mint a korábbi csúcstartó 2021-es évben. Ez számszerűsítve közel 110 ezer bejelentést és több mint 13 milliárd forintot jelentett.

A viharárok szempontjából tehát azt mondhatjuk, kritikus hónapok elé nézünk.

A korábbi évek tapasztalatai

A viharkárok jelentette probléma mértékének feltérképezéséhez megkerestük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát, árulják el, melyek voltak az elmúlt évtized legsúlyosabb viharai, illetve melyek a kérdéses időszak legjellemzőbb káreseményei. Az előbbi kérdés megválaszolásának egyik módja, ha megnézzük, hogy melyek voltak a legtöbb tűzoltói beavatkozást igénylő viharok az elmúlt évtized során. Nos, a katasztrófavédelem adatai szerint ebből kettő is 2023-ban volt:

  1. 2023. 08. 04-06. között egymás után több vihar is átvonult az országon. Az augusztus 5-i szombati vihar Budapestet érintette a leginkább. Ez volt az elmúlt tíz év legtöbb tűzoltói beavatkozást igénylő vihara. Összesen 5 868 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 4 493 esetben kidőlt fák, letört ágak miatt hívták a tűzoltókat. 843 esetben víz alá került pincékhez, alagsorokhoz, 195 alkalommal magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 271 esetben épületkárokhoz, 66 alkalommal pedig vízben elakadt járművekhez riasztották a tűzoltókat.
  2. 2023. 02. 04-én erős széllel járó vihar miatt 2 930 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 2 276 esetben kidőlt fák, letört ágak, 533 esetben épületkárok miatt, 120 esetben pedig magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt hívták a tűzoltókat. Összesen 561 épületben keletkezett kár.
  3. A 2017.10. 29-i, több megyét és a fővárost érintő vihart követően összesen 2 808 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 2 490 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 91 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 224 alkalommal épületkárok és 3 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 250 épületben keletkezett kár.
  4. A 2014. 05. 14-15-i vihar miatt 2 255 alkalommal avatkoztak be a tűzoltóegységek. 1 851 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 53 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 95 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 244 alkalommal épületkárok és 12 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 307 épületben keletkezett kár. A vihart követően a Hernádon árhullám vonult le.
  5. A 2022. 01. 30-i vihar miatt 2 088 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 322 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 344 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 420 alkalommal épületkárok és két esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 420 épületben keletkezett kár.
  6. A 2020. 02. 04-i vihart követően 2 072 alkalommal avatkoztak be a tűzoltók. 1 471 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 168 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 428 alkalommal épületkárok és két esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 428 épületben keletkezett kár.
  7. A 2021. 08. 01-i vihar miatt 1 911 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 678 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 4 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 73 esetben sérült, meglazult magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 155 alkalommal épületkárok és egy elakadt jármű miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 187 épületben keletkezett kár.
  8. A 2015. 07. 08-i vihar miatt 1 881 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 539 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 31 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 73 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 223 alkalommal épületkárok és 15 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 322 épületben keletkezett kár.
  9. A 2019. 06. 27-i vihar miatt 1 665 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 685 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, egy esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 192 esetben sérült, meglazult magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 787 alkalommal épületkárok miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 1 039 épületben keletkezett kár.
  10. A 2018. 06. 08-i vihar miatt 1 600 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 136 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 348 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 14 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 98 alkalommal épületkárok és 4 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 118 épületben keletkezett kár.

A viharok súlyosságát az is jól jelzi, hogy egy-egy ilyen eseményt követően a károk felszámolása a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint napokat, akár egy hetet is igénybe vett. A viharok nyomán a legtöbb tűzoltói beavatkozásra kidőlt fák, sérült épületek és víz alá került pincék miatt van szükség.

Viharszezon a biztosítók szempontjából

Ahol a katasztrófavédelem munkája véget ér, ott kezdődik a biztosítóké – a legsúlyosabb, sürgős helyzetek elhárítását követően kezdetét veszi a károk beazonosítása, felmérése, majd sor kerül a kárkifizetésekre is. Éppen ezért a viharszezon a biztosítók számára is az év kritikus időszakának számít, hiszen – mint írtuk – a biztosítókkal szerződésben lévő ügyfelek évente akár 100 ezernél is több káresemény által érintettek. A társaságok tehát a bőrükön érzik ezeknek a természeti csapásoknak a következményeit, amik egyébként súlyosbodó tendenciát mutatnak:

Az utóbbi évek szokatlanul heves viharai jelentős változást hoztak abban a tekintetben, hogy egyre gyakoribbak és nagyobb méretűek. Nem ritka, hogy egymást követően rövid időn belül következnek be

– mondta el kérdésünkre a Groupama Biztosító.

A károk típusait nézve az utóbbi években kétségtelenül a vihar okozta a legtöbb kárt az ingatlantulajdonosoknak. A viharos időjárás okozta károk közel felében kisebb-nagyobb mértékben megrongálódtak a biztosított épületek. A beázás-típusú károk aránya a viharkárok mintegy negyedét-ötödét teszik ki. A jégverés ill. a villámcsapás másodlagos hatása, más néven indukciós villámkárok (amely károk a villám becsapódásának környezetében, túlfeszültség következtében alakulnak ki, pl tönkrement elektronikai készülékek) volumene évről évre változik, arányuk 10-25 százalék közötti a viharos időjárás okozta károkon belül. Mivel egyre több és többféle elektronikai készüléket használunk, a másodlagos villámkárok is egyre gyakoribbak lehetnek

– ezt már az Allianz Biztosító árulta kérdésünkre.

A biztosítók szakértői azt is elárulták, hogy a viharok mellett a jégverések és a felhőszakadások okozzák a legtöbb kárkifizetést:

Ha a gépjárműveket nézzük, akkor a casco-károk esetében a természeti károkon belül a jégverés aránya a legnagyobb, eléri a károk 80-90 százalékát. A lakossági vagyon kárrendezésünkben a viharkárok okozzák a legtöbb kifizetést. A darabszámukhoz képest magasabb arányt képviselnek a kifizetés összegében a felhőszakadás ill. jégverés károk

– mondta el az Allianz Biztosító.

Ezzel kapcsolatban a Groupama szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy az időjárási jelenség fajtája mellett annak hevessége is fontos tényező:

Jellemzően a viharkárokra történnek a legmagasabb összegű kárkifizetések, de jelentős összegeket térítünk jégverés károkra is. A kárösszeg nem az időjárási tevékenység fajtájától (szél, eső, jégeső, villám) függ, hanem annak nagyságától, mértékétől. Pl. a 120 km/h-s szél képes levinni épületek teljes tetejét. A dió, vagy azt meghaladó nagyságú jégeső képes tönkre tenni az épületek tetőfedését.

A legmagasabb összegű kárkifizetésekre vonatkozó kérdésünkre a Groupamától az alábbi választ kaptuk:

Egyes káreseményekben 100 millió forintot meghaladó szolgáltatást is nyújtottunk, éppen a fent említett szél által "elfújt" társasházi tetőre. Összességében egy időjárási tevékenységgel (intervallummal) összefüggően nyújtott szolgáltatások összege nem egy esetben haladta meg az egymilliárd forintot.

Az Allianz Biztosító külön kiemelte a villámcsapásokat, melyek közvetlen becsapódás esetén a legmagasabb átlagkárt képesek okozni:

Legmagasabb átlagkárral mind a gépjármű mind pedig az otthonbiztosításoknál a villámcsapások (közvetlenül becsapadódó villám) jelentenek, azonban ezekből a károkból szerencsére kevesebb van. A gyakoribb károk közül a legmagasabb átlagkárt a jégverés károk esetén tapasztaltunk mind a gépjármű, mind a lakossági vagyon esetében. A legmagasabb összegű kárkifizetéseink természeti károkra meghaladják az egyenként több tízmillió forintos nagyságrendet. Az öt legnagyobb összegű kifizetésünk között 3 esetben villámcsapás okozta kárra fizetett biztosítónk, 1-1 esetben jégverés és felhőszakadás okozott kimagaslóan nagy kárt.

Ezek a házak vannak a legnagyobb veszélyben

Arról is megkérdeztük a biztosítókat, hogy a viharok milyen jellegű házak, épületek számára jelentik a legnagyobb veszélyt.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Általánosságban elmondható, hogy a régi, 40 évnél korábbi építésű házak jobban kitettek a nagy viharok pusztításának. Családi házak esetén a szigetelés nélküli pala- vagy cserépfedésben jelentősebbek és gyakoribbak a vihar és a jégverés okozta károk. Lapostetős többszintes lakóépületek (legyenek panel vagy tégla falazatúak) esetén az elöregedett tetőszigetelés, vízelvezetés fokozza a károk mértékét

– árulta el az Allianz. Ezzel a Groupama szakértői is egyetértettek, ugyanis ők is az elhanyagolt, illetve a nem megfelelően kivitelezett épületeket nevezték meg, mint a leginkább veszélyeztetettek.

A viharkárok megelőzésével kapcsolatban az alábbi tanácsokat adta az Allianz Biztosító:

A viharkárok megelőzésében elengedhetetlen az épületek rendszeres karbantartása, ugyanis nagyobb eséllyel sérülhetnek az épület azon elemei, amelyek eleve rosszabb állapotban vannak. Ezért otthonunk védelme érdekében érdemes szakember segítségét kérni a ház nagyobb értékű elemeinek – például a tető vagy a nyílászárók – rendszeres vizsgálatához. Egy nagyobb vihart követően is érdemes ellenőriztetni a tető állapotát, mert könnyen lehet, hogy az akkor csak kissé sérült tetőszerkezetet egy következő viharnál súlyosabb kár éri. Természetesen tudatos felkészülés mellett is számolnunk kell a viharkárokkal, ám jelentősen kisebb a kockázat és enyhébbek az anyagi következmények, ha megfelelően karbantartjuk az ingatlanunkat. Sajnos 100 százalékos védelem egy káreset ellen sem létezik, így a viharkárokat vagy villámkárokat sem tudjuk teljes mértékben megelőzni. Emiatt is fontos, hogy rendelkezzünk érvényes lakásbiztosítással, amelyet időről időre vizsgáljunk felül, hiszen a modernebb lakásbiztosítási termékek egyre szélesebb körű fedezetet nyújtanak, például másodlagos villámkárokra vagy akár a kerti növényeinkre.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a Groupama Biztosító is:

A leggyakoribb viharkárokat az építési szabályok betartásával, gondos gazdaként állapotmegóvással, karbantartással (pl.: kémények felújítása, tetők hiányosságainak pótlása), villám tevekénység esetén – ha lehetséges – áramtalanítással, illetve az udvaron tárolt eszközök rögzítésével (pl. trambulin, kihajtható árnyékoló) előzhetjük meg.

További óvintézkedések

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát is megkérdeztük azzal kapcsolatban, ők milyen óvintézkedéseket javasolnak a viharkárok elkerülése érdekében.

Vihar előtt

Érdemes figyelemmel kísérni a meteorológiai előrejelzéseket. Ha erős szél várható, vigyük be a kerti bútorokat, szerszámokat, kisebb cserepes növényeket fedett helyre. Ha felhőszakadás várható, áramtalanítsuk a pincét és vigyük a pincéből magasabbra azokat a tárgyakat, amelyekben a víz kárt tehet. A pincében ne tároljunk fontos papírokat, elektromos eszközöket, vegyszereket, hígítókat, oldószereket, festékeket, mert a pince víz alá kerülhet. A kocsival, ha tehetjük, parkoljunk épületektől, fáktól távolabb. Ha elmegyünk otthonról, csukjuk be az ablakokat. Készítsünk ki egy gyertyát, arra az esetre, ha este áramszünet lenne

– javasolja a katasztrófavédelem.

Vihar közben

Ha megjött a vihar, jöjjünk ki mindenféle tóból, folyóból, medencéből és egy közeli épületben keressünk menedéket. Ne tartózkodjunk a pincében, mert felhőszakadásnál víz alá kerülhet. Ha víz alá kerül a pince, csak akkor kezdjük kiszivattyúzni, ha már megszűnt a víz befolyása. Ha hamarabb távolítjuk el a vizet, csak alámossuk az épületet. Érdemes számolni a villámlás és a dörgés között eltelt időt. Ha ez 15 másodpercnél kevesebb, a vihar nagyon közel van, húzzuk ki az elektromos eszközöket a konnektorból. Kerüljük a vizesblokkokat, ne fürödjünk, zuhanyozzunk, mossunk kezet. Ne fogjuk meg a csöveket, radiátorokat, fémszerkezeteket.

Vihar a szabadban

Ha a szabadban ér minket a vihar, ne álljunk fa alá, ha erdőben ér bennünket, álljunk a fák törzsétől messzebb. Ha kerékpáron kap el bennünket a vihar, fektessük le és menjünk tőle néhány méterre. Ha semmilyen menedék nincs a villámlás elől, guggoljunk le és érintsük össze a két sarkunkat. Ne használjunk esernyőt, mert abba belecsaphat a villám. Autóban, tömegközlekedési eszközön védve vagyunk a villámoktól, de fontos, hogy ne fogjuk meg ezek fém alkatrészeket. Az erős szél fákat dönthet ki, ágakat törhet le, amelyek gyakran elektromos vezetékeket szakítanak el. Ha elszakadt elektromos vezetéket látunk, ne közelítsük meg, hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Ha egy fesztiválon ér minket a vihar, kövessük a biztonsági személyzet utasításait.

Vihar okozta villámárvíz

A különösen heves és gyors lefolyású esőzések hatására akár villámárvíz is kialakulhat, amely esetőségre külön felhívta a figyelmet a katasztrófavédelem, amely az alábbiakat javasolja erre az esetre:

Ha villámárvíz keletkezik, kerüljük el, akár gyalog, akár járművel vagyunk úton. A villámárvizek könnyen elmozdíthatják a csatornafedeleket is. Mivel nem lehet látni, mi van a felgyülemlett víz alatt, néhány centiméteres vízbe se menjünk bele. Ha az autó légszűrője vizet kap, a kocsi tönkre fog menni. Már bokáig érő vízfolyás is ledöntheti a lábáról az embert. Villámárvíz idején ne mentsük a kerti bútorainkat, kocsinkat, egyéb tárgyainkat. Minden érték pótolható, az életünk nem. Menjünk egy épületbe, annak is az emeletére. Villámárvíz esetén a sok eső szennyvizet is hozhat magával, ezért utána fertőtlenítsük az épületet. Kerüljük a katasztrófaturizmust. Sem a károsultaknak, sem a készenléti szerveknek nincs szükségük bámészkodókra.

Vihar után

Végezetül a vihar elvonultával érdemes felmérni, keletkezett-e kár otthonunkban, lakókörnyezetünkben:

Vihar után járjuk körbe az otthonunkat és mérjük fel, hogy keletkeztek-e károk. Ha sérült közművekkel találkozunk, értesítsük a szolgáltatót. Ha gázvezeték sérült és szivárog a gáz, vagy elszakadt elektromos vezetékkel találkozunk, hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Az épületben keletkezett károkat érdemes minél hamarabb helyreállítani, nehogy a következő vihar még komolyabb károkat okozzon. A ház előtti vízelvezető-árkokból a vihar vagy villámárvíz után szedjük ki az összegyűlt vizet, iszapot, szemetet, hogy a következő felhőszakadásnál is el tudja látni a feladatát. Ha nem áll benne a víz, szúnyogok sem fognak benne fejlődni

– zárta válaszát a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Összegzés

Bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy szinte az év bármely szakában kialakulhatnak heves, jelentős károkat okozó viharok, az elmúlt évtized 10 legsúlyosabb viharának többsége mégis a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezonban csapott le Magyarországra. A viharszezonban évről évre több tízezer káreseményt regisztrálnak, melyek összességében évi több milliárd forintos kárkifizetéseket vonnak maguk után.

Bár az igazán nagy erejű viharokra sosem lehet 100 százalékosan felkészülni, bizonyos óvintézkedéseket mégis tehetünk annak érdekében, hogy minél nagyobb eséllyel óvjuk meg saját magunkat, illetve értéktárgyainkat, ingatlanjainkat.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2024. június 14. 19:31
A triplán csavaros ügy középpontjában egy flamingós kép áll. Először mindenki elhitte róla, hogy a m...
Bankmonitor  |  2024. június 14. 13:38
A napokban jelent meg az MNB negyedéves statisztikai jelentés a biztosítási, és ezen belül az életbi...
ChikansPlanet  |  2024. június 14. 13:07
Egyre többet tesz hozzá a gazdaság növekedéséhez a tisztaenergia: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA...
Holdblog  |  2024. június 14. 08:14
Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább...
A legnagyobb hazai filmfesztiválon mutatkozik be a közösségi finanszírozásból megvalósult kisjátékfilm

A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.

Üzleti ötletek tesztelése: ezt kell tenned, hogy befutó legyen a kampányod a közösségi piactéren

Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.

Meglepő dolgokat rejt egy kamasz naplója 2024-ben: less bele, a te gyereked is érintett!

Megvalósul Jocó bácsi nagy álma, színpadra állítják regényét. A Kamaszharc, bár fikció, a tanárként nap, mint nap megtapasztalt élethelyzeteket dolgozza fel.

Egyedülálló zenés activityt fejlesztett a magyar gyógypedagógus  (x)

Egy hazai gyógypedagógus-zeneterapeuta összerakott egy többszörösen díjazott zenei társasjátékot.

NAPTÁR
Tovább
2024. június 15. szombat
Jolán, Vid
24. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm