Ezeket a megtakarítási formákat kedvelik legjobban a magyarok: valóban jól járnak?

Továbbra is a készpénz vezet a befektetési formák között azoknál a 24 és 59 év közötti magyar internetezőknél, akik hat hónapi nettó jövedelmüket meghaladó megtakarítással rendelkeznek - derül ki az NN Biztosító megtakarítási szokásokat vizsgáló felméréséből. A két évvel ezelőtti adatokkal összevetésben az is látható, hogy a bankók még jobban vezetnek, mint 2017-ben: akkoriban a megkérdezettek 37, jelenleg már 41 százaléka tartotta így a spórolt pénzét. Ennél nagyobb változás csak az állampapíroknál tapasztalható: a korábbi 15 helyett 21 százalék mondta, hogy befektetett ilyen eszközökbe. A fő megtakarítási célok továbbra is a vésztartalékképzés és a saját otthon: két év alatt 34-ről 42 százalékra nőtt azok aránya, akik lakásvásárlására vagy felújítására gyűjtenek. 

Ezen rövidebb távú tervek mellett azonban továbbra is fontos célként jelenik meg a nyugdíj-előtakarékosság. Ezeket a megtakarításokat elsősorban a jelenlegi életszínvonal megtartása ösztönzi, hogy ne kelljen másokra támaszkodnunk időskorunkban, valamint, hogy kisebb-nagyobb kiadások is beleférjenek majd a mindennapokba. 

- emelte ki Baranyai Dávid, az NN Biztosító értékesítési vezetője. Hogy mi alapján választunk az egyes megtakarítási lehetőségek között, a felmérés tanúsága szerint a többség (60%) kockázatkerülőnek tartja magát, még azok is, akik soha nem veszítettek befektetésen. Emellett a megkérdezettek alig 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maga kezelné a megtakarításait, míg a többség ezt inkább szakértőkre bízná: a befektetés "önjárósága" - a kutatásban résztvevők közel harmadának nyerte el a tetszését. 

A kutatás ennek kapcsán külön kitért az úgynevezett céldátum eszközalapokra is, és bár ez a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető eszközalaptípus egyszerre kínálja ezt a fajta kényelmes automatizmust, méghozzá fokozatosan csökkentve a kockázati szintet a céldátumhoz közeledve, csupán 6 százalék mondta, hogy ismeri ezt a megoldást. Ennek a kifejezetten hosszabb távra szóló eszközalaptípusnak a lényege, hogy az adott időpontra optimalizálja a befektetés értékét, és fokozatosan csökkenti a kockázati szintet.

- tette hozzá Baranyai Dávid. Bár mindössze a megkérdezettek 6 százaléka ismeri a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető céldátum eszközalapokat, rövid bemutatás után már minden ötödik válaszadó gondolta úgy, hogy az ilyen típusú megoldások megfelelnek nyugdíjcélú megtakarításra. Ezen a téren külön vonzónak azt találták benne, hogy a tartam vége felé egyre biztonságosabb lesz a befektetés.