2019. augusztus 17. szombat Jácint

Berobbant az új szuperbefektetés: nem túlzás, minden magyar ezt akarja


Kijelenthető, durván berobbant az új magyar állampapír. Úgy néz ki, a magyar lakosság most fedezi fel, hogy a bankbetéten és a családi széfen kívül olyan helyre is lehet tenni a pénzt, ami kamatozik is. Pedig a kiemelkedő hozamok alacsony kockázat mellett eddig is elérhetőek voltak a Prémium Magyar Állampapír formájában. Sőt, tovább megyünk: azt állítjuk, hogy az új kötvény semmivel sem tud többet, mint az előző, csupán a környezet kedvezőbb jelen pillanatban. Miért? Ezt válaszoljuk meg az alábbi cikkünkben.


Szinte berobbant a szuperállampapírnak nevezett, korábban nemzeti kötvényként ismert Magyar Állampapír Plusz - az első héten több mint 500 milliárd forintnyi fogyott belőle. Ezen nem is érdemes annyira csodálkozni, hiszen hatalmas mértékű reklámot kapott a papír, holott nem is feltétlenül jobb, mint az előző, Prémium Magyar Állampapírként futtatott, változó kamatozású társa. De melyik a jobb a kettő közül? Ennek járunk utána.

A legszembetűnőbb különbség az, hogy míg a MÁP+ fix kamatozású, addig a PMÁP változó. Itt azonban nem az a helyzet, mint a hiteleknél: ha változó kamatozású a befektetésünk, akkor a hozam az infláció növekedésével szintén egyre magasabb. A MÁP+ kamata folyamatosan növekszik, az első évben átlagosan 3,75 százalékos kamatot hoz, a következő év végén 4,5-öt, és fokozatosan nő 6 százalékig az ötödik év végére.

Ez akkor is így van, ha az infláció közben elszáll.

A változó kamatozású PMÁP ezzel szemben infláció felett biztosít 1,7 százalékos hozamot, mivel az előző éves infláció 2,8 százalékos volt, a PMÁP jelenleg 4,5 százalékos kamattal érhető el. Elsőre egyértelműnek tűnik a döntés - de legalábbis könnyen kiszámolhatónak, kalkulálnunk kell azonban azzal is, hogy a PMÁP-ot az állam 99 százalékos névértéken, a MÁP+-t viszont 99,75-on váltja vissza. Ezt, és még más szempontokat is figyelembe kell venni a döntéshez - ezeket járjuk most körbe.

Minden az inflációtól függ

A régi papír, a PMÁP inflációkövető, és azon felül biztosít fixen 1,7 százalékos hozamot. A MÁP+ ezzel szemben fix kamatozású. Így értelemszerűen ha az infláció elszáll, akkor a PMÁP a jó döntés, még stabil 3-4 százalék körüli infláció alatt a MÁP+ a nyerő. Minél alacsonyabb az infláció, annyival jobb az új papír, mint a régi, míg magas infláció esetén a PMÁP a jó döntés. Nagyjából 4 százalékos inflációs szint az, amikor már érdemes PMÁP-ot vásárolni MÁP+ helyzet - a bökkenő csak az, hogy az inflációt előre jelezni lehetetlen. Erről egyébként itt írtunk bővebben.

Ha esetleg vissza kell váltani, akkor melyik a jobb?

A visszaváltás során először is figyelembe kell venni, hogy a PMÁP-ot 99 százalékos névértéken, a MÁP+-t pedig 99,75 százalékon váltja vissza az állam - kamatfordulókor azonban 100 százalékon, tehát ha azt mérlegeljük, hogy mondjuk egy évre, vagy fél évre fektetnénk be, akkor érdemes lehet inkább a fix kamatozású papír mellett dönteni. Mindazonáltal ha már tisztán látjuk, hogy az infláció magas, akkor ebben az esetben is érdemes lehet elgondolkodni a PMÁP-on, de mivel nagyjából 0,75 százalékos különbséggel a visszaváltásnál minden esetben kalkulálni kell, érdemes tudni, hogy 4,75 százalékos infláció kell legalább, hogy érdemes legyen a PMÁP-ot választani ekkor.

A kiszámíthatóság is fontos szempont

Ha azért vásárolunk állampapírt, mert biztos helyen akarjuk tudni a pénzünket, amiért kiszámítható hozamot kapunk, megint csak a fix kamatozású variáns lehet a nyerő - még akkor is, ha a lépcsőzetes kamatnövekedéssel kicsit bonyolult lehet kalkulálni a hozamot egy átlagembernek (a lépcsőzetes növekedésre egyébként minden bizonnyal azért volt szükség, hogy az Államadósságkezelő el tudja kerülni a rövid távú befektetéseket, és így jutalmazza, ha hosszabb ideig tartjuk a papírt). A PMÁP hozama évenként változik/változhat, így aztán soha nem tudjuk, hogy mekkora lesz a befektetésünk hozama végül. 

Ha viszont kellően tudatosak vagyunk pénzügyileg, és a reálhozamok mindennél fontosabbak nekünk, akkor a PMÁP a tuti választás, mert ha törik, ha szakad, a reálhozamunk minden esetben 1,7 százalék lesz - ne tévesszen meg minket a szám, ez reálhozamnak meglehetősen magas. Csak érdekességképp, egy bankbetét reálhozama ma kb. -2,3 százalék, a készpénztartás (negatív) reálhozama pedig pont akkora, amekkora az infláció, jelenleg kb. -3,6 százalék. Egyébként az új kötvény visszaváltásáról itt írtunk. Azt néztük meg, hogy mekkora hozamokra lehet szert tenni különböző időtávok utáni visszaváltással. A fix papír egyébként kamatos kamattal kamatozik, a PMÁP ezzel szemben évente kifizeti a hozamot.

Na most akkor melyik a jobb?

Nem egyszerű a kérdés. Alapvetően egy dolog dönti el a kérdést: az infláció. Ha az nem stabilizálódik 5 éves időtávon 4 százalék felett, akkor egyértelműen a MÁP+ a jó választás. Jelen esetben a 4 százalék körüli infláció rövid távon reális, de hogy ez kitart-e 5 éves időtávon, erősen kérdéses. Főleg annak tudatában, hogy az európai gazdaság lassulására számíthatunk, ami kihat majd a magyar fogyasztásra - és az inflációra is. Ezek azonban találgatások - ha magas áremelkedésben bízunk, válasszuk a Prémium Magyar Állampapírt, ha fix hozamokat akarunk, akkor üljünk fel a trendre, és vegyük meg az új papírt. Hogy melyik a jó döntés, megmondani most lehetetlen.

Bármelyik jobb, mint a be nem fektetés

Ahogy azt már említettük, a készpénztartás költsége mindenesetben az aktuális inflációval egyezik meg. Így aztán válasszuk is bármelyik állampapírt, egészen biztosan magasabb lesz a hozamunk, mintha folyószámlán vagy készpénzben tartanánk a pénzt. Kivételes eset a defláció - ha az 1,7 százalék fölé nő, és a Prémium Magyar Állampapír leköveti azt, akkor már nem érdemes azt vásárolni - ennek azonban a valószínűsége nagyon alacsony jelenleg.

Aki ügyes, talál sokkal jobb befektetést

Aki kockázatot is vállal, az már egészen könnyen találhat az állampapír hozamát meghaladó befektetéseket. Persze mindez aktív portfóliókezeléssel érhető el legkönnyebben, hiszen az alapkezelők és brókerek leveszik a részüket - ilyen kiélezett hozamversenyben ez épp elolvaszthatja azt a különbséget, ami miatt megéri kockázatot vállalni. Azonban ha sikerül belenyúlnunk, akkor akár kétszámjegyű hozamunk is lehet - ehhez azonban egy jóadag szerencse kell. A kockázatos befektetésekről itt írtunk részletesen:

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 1 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 20 252 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen nyújtja (THM 8,97%), de nem sokkal marad el ettől a K&H 22 748 forintos törlesztőt (THM 13,79%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Cetelem, az MKB, valamint a Budapest Bank konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

08.15-08.21
Országos

Lidl

08.15-08.21
Országos

Auchan

08.15-08.28
Országos

Tesco

08.15-08.18
Országos

Spar

08.15-08.21
Országos

Interspar

08.15-08.21
Országos

Kika

08.14-08.18
Országos

Lidl

Iskolakezdés
08.01-09.14
Országos