Ide menekítik pénzüket a dúsgazdag magyarok: véd az inflációtól, de van egy nagy buktató

Három nagy nemzetközi auckiós ház, a Sotheby's, a Christie's és a Philips 2022-ben már 2,5 milliárd dollár (kb. 905 milliárd forint) értékben értékesített műtárgyakat.

Csak Májusban a Christie's-nél 195 millió dollárért (kb. 70,6 milliárd forint) ment el Marilyn Monroe 1964-es, Andy Warhol által készített portréja – ez önmagában rekordnak számít a 20. századi műtárgyak körében. Emellett pedig az amerikai ingatlanmágnás Harry Macklowe és felesége, Linda Macklowe válása miatt piacra került 65 darabos – Gerhard Richter, Mark Rothko és Alberto Giacometti műveit is tartalmazó – gyűjtemény 922 millió dollárért (kb. 333,1 milliárd forint) talált új gazdára.

A műtárgypiac tehát jelenleg igencsak forró, jól pörög.

Az NPR-nek nyilatkozó Bendor Grovesnor brit művészettörténész és korábbi műkereskedő szerint a nagy volumenű eladások azt mutatják, hogy a gazdag magánszemélyek a művészetet "hosszabb távú fedezeti eszköznek" tekintik a jelenlegi gazdasági bizonytalanság idején.

A vevőknek ugyanakkor biztosnak kell lenniük abban, hogy a piac emelkedik, mielőtt drága vásárlásokat hajtanak végre, mivel az aukciósházak nagy részesedést hasítanak le a tranzakciók után.

"Ha aggódsz az infláció és a tőzsdei ingadozás miatt, akkor egy blue-chip, banki szempontból is értékes festmény vagy szobor olyasmi lehet, amit a befektetők biztonságosabb befektetésnek tekintenek" – mondta Grovesnor, hozzátéve, hogy a magas árak különösen lenyűgözőek a piacon lévő művészeti tárgyak mennyiségét tekintve.

De mi a helyzet Magyarországon?

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az infláció és az egyéb bizonytalansági tényezők a gazdaságban milyen mértékben sarkallják vásárlásra a hazai vevőket. A témával kapcsolatban megkerestük Várkonyi Ádámot, a November Galéria társtulajdonosát.

"Érzékelhető, hogy a befektetői attitűd egyre erősebben van jelen a piacon, bár ennek minden bizonnyal az is az oka, hogy a műgyűjtés egyre divatosabbá válik. Ennek, az ilyen irányú kulturális és társadalmi vetületek mellett az is az oka, hogy sokak számára vonzó jelenség az utóbbi évek nagy árnövekedése bizonyos művészek munkáinak esetében" – közölte e-mailen keresztül Várkonyi.

Hozzátette: úgy látja, hogy a magas infláció is befektetésre ösztönöz, de érzékelhető az óvatosság is, amelynek ellentétes hatása van. A piac kifejezetten erős, de nem meglepő módon itt sem a mindent elsöprő eufória uralkodik.

Várkonyi Ádámot arról is megkérdeztük, hogy milyen idősíkon érdemes annak gondolkodni, aki műtárgyba fektetne.

Ezzel kapcsolatban elmondta: álláspontja szerint a műtárgy elsősorban nem befektetés, hanem annál sokkal több.

Amennyiben valaki mégis elsősorban, vagy kizárólag befektetési céllal vásárolna, akkor ahhoz, hogy ilyen tekintetben sikeres legyen, széles körű és mély tudásra van szüksége

– figyelmeztetett.

A befektetési idősík tekintetében sok függ attól, hogy milyen kategóriájú műtárgyról van szó, mivel a szakértő szerint nagyon komplex piacról beszélünk, ahol sokféle nagyságrendben lehet befektetni, s itt is vannak biztosabb, valamint kockázatos választások, ami persze a megtérülés mértékével is gyakran – de nem minden esetben – korrelál. 

"Vannak olyan események a műkereskedelemben, amelyek hirtelen nagy értéknövekedést tudnak kiváltani bizonyos alkotók vagy korszakok esetében, és az ilyesmi a modern műtárgypiacon egyre gyakoribb" – osztotta meg tapasztalatait.

Általánosságban fontos figyelembe venni, hogy Várkonyi szerint inkább évtizedes távlatban következik be szignifikáns áremelkedés a műtárgy létrejöttéhez képest, s van egy hullámzás is a piacon, amelyet lehet akár divatnak is nevezni.

Az utóbbi évekre jellemző volt az absztrakt művészet népszerűségének nagy felfutása, amely után most úgy tűnik, a figurális képek évei következnek – tette hozzá

Elmondta: ha valakinek van egy határozott elképzelése arról, hogy merre tart a piac, és képes relatíve sikeresen megjósolni, hogy mit hoz a következő 5-10 év, akkor jó áron tud venni olyan darabokat, amelyekben jelentős növekedési potenciál van.

A Pénzcentrumnak adott korábbi interújában a keretes anyagban már említett Pados Gábor is beszélt a műtárgyak befektetési potenciáljáról.

1987-es az első vásárlásom, akkor 21 éves voltam. Most 55 vagyok, és végigüzleteltem ezt a 34 évet. Ha azt kérdezed, hogy találtam-e jobb üzleti befektetést, mint a képzőművészet, akkor a válaszom egyértelmű nem. Pedig sok mindennel foglalkoztam

– fogalmazott Pados. Mindemellett ő is felhívta a figyelmet a szakértelem fontosságára.

"[A vásárló] Vagy elmélyül benne, és odafigyel, és akkor tudja, hogy melyik művészt mikor kell megvásárolni. Ha viszont nem tud, vagy nem akar elmélyedni benne, akkor forduljon egy galériához. Hozam szempontjából amúgy két opció is van: vagy korán vesz valaki olcsón, vagy időben vesz drágán. Mindkettőn jó lehet keresni, ha valaki ért hozzá vagy megfelelő tanácsokra hallgat" – közölte.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pados Gábor: Nem találtam még jobb befektetést, mint a képzőművészet

Az acb Galéria tulajdonosával a hazai képzőművészeti életről; a kortárs művek befektetési célú gyűjtéséről; és arról is beszélgettünk, van-e helye az MNB-nek a művészeti piacon.

Kortárs vagy nem?

Mielőtt valaki műtárgyba fektetne, fontos azt is eldönteni, hogy milyen típusú műveket vásárolna. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy a várható megtérülés tekintetében van-e különbség a kortárs és a nem kortárs műtárgyak között, Várkonyi Ádám közölte:

"Magyarországon, a festményeket és grafikákat tekintve alapvetően klasszikus modern és kortárs piac létezik. A klasszikus modern egy szélesebb, kevesebb meglepetéssel szolgáló világ, sokkal nagyobb pénzek mozognak. A kortárs esetében sokkal jelentősebb a kockázat, de általánosságban nagyobb is lehet a megtérülés."

A borítókép illusztráció. A BÁV ART Aukciósház és Galéria kétnapos, 79. Művészeti aukciójának második napján, a MOM Kulturális Központban készült 2022. május 17-én. Forrása: MTI/Mohai Balázs