Így szúr ki magával rengeteg magyar: viszi a pénzüket a bank, nem tesznek semmit

Nincs könnyű dolga a befektetési lehetőségek után kutató lakosságnak. Az elszálló infláció és a növekvő kockázatok miatt ugyanis egyre nehezebb biztonságos befektetést találni, ami pedig alacsony kockázattal jár, mint az Állampapír, azok hozamait nagyrészt felfalta a pénzromlás. Persze mindig ott a tőzsde és a komolyabb befektetési alapok, de azokhoz azért bátorság is kell az egyszeri kisbefektető részéről. Talán érthető is, hogy a magyarok leginkább a biztosat és a kockázat nélkülit keresik a jelenlegi bizonytalan hónapokban. Ettől függetlenül meglepő lehet az olyan, mára gyakorlatilag semmilyen hasznot nem ígérő befektetések népszerűsége, mint a lekötött bankbetétek.

Mi is az a bankbetét?

A bankbetét egy pénzösszeg, melyet előre rögzített (vagy adott esetben nem rögzített) időszakra a bankunkra „bízunk”, azzal a céllal, hogy az kamatot fialjon.  A bankbetét fő vonzereje, hogy ez az egyik legegyszerűbb és átláthatóbb módja megtakarításaink kamatozásának. A bankbetéteknek persze számos formája létezik. Vannak deviza alapú és forint alapú, egy összegű és rendszeres megtakarítást igénylő megoldások is. A Pénzcentrum most a forint alapú, egy összegben lekötött betétek piacát mérte fel. Ezek a bankbetétek közül is kimondottan kiszámítható és biztonságos megoldásnak számítanak, a várható hozam viszont nem a legmagasabb. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, a jelenlegi inflációs környezetben mennyire éri meg egy ilyen konstrukcióba fektetni.

Trükkös kamatszámítás

A hazai nagy bankok közül mindegyiknél találni bankbetétet, de változó, mennyire reklámozzák ezt a lehetőséget, illetve az is, hogy mennyire ajánlanak változatos konstrukciókat. Az eltérő kamatok mellett ráadásul a kamatszámítás módja sem egységes. Van pénzintézet, ahol sávos (havonta emelkedő) és van ahol fix kamatot ajánlanak, de olyan is, amelyiknél mindkét lehetőség elérhető. A könnyebb átláthatóság érdekében ezért az úgynevezett Egységesített Betéti-kamatláb Mutatót (EBKM) érdemes figyelni, melyet minden bankbetét mellett feltüntetnek az egyes bankok (törvényi kötelezettségüknek eleget téve).

A kamatok szárnyalnak, csak nem a bankbetéteknél

A statisztikák szerint a jegybanki kamatemeléseknek alig harmada jelent meg a lakossági banki betéteknél, ami a Magyar Nemzeti Bank szerint megengedhetetlen folyamat, és szükség esetén gazdaságpolitikai lépésekre is sor kerülhet miatta néhány hónap múlva - mondta februárban az Indexnek Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Palkó István, a Portfolio vezető elemzője a Pénzcentrumnak elárulta, szabályozói beavatkozásról a betétek árazása ügyében nem az MNB, hanem a kormány jogköre lenne dönteni. Ennek ellenére a kormányzat egyelőre úgy látszik nem tartja indokoltnak egy piaci betéti kamatminimum, azaz egy úgynevezett kamatpadló bevezetését. Véleményük szerint a betétek átárazódása egy fokozatos folyamat, és mivel nem tartunk a kamatemelési ciklus tetején, még nem is állapítható meg egyértelműen a betéti kamatok merevsége.

A kamatstoppal, az élelmiszerárstoppal, az üzemanyagárstoppal vagy a rezsistoppal megfékezett költségsokkokkal ellentétben a betéti kamatok alacsony szintje nem jelent költségsokkot a magyar háztartások számára, így nincs szükség gyors beavatkozásra, a betéti kamatok minimum szintjének meghatározása lakossági forrásokat vonna el az állampapírok piacáról, hiszen csökkentené vagy megszüntetné a lakossági állampapírok relatív előnyét. Egy kamatpadló meghatározása emellett indokolatlan adminisztrációt és komplexitást eredményezne - árulta el kormányzati források alapján a szakértő.

Ezek most a jobb ajánlatok

Az emelkedő kamatkörnyezet ellenére a legtöbb bank csupán 0,01 százalékos kamatot kínál lekötött betéteire. Van ugyan néhány bank, ahol ennél magasabb EBKM-el kecsegtető konstrukciót is találni. Az elszálló infláció mellett viszont a néhány százalékos kamatmutató is igen csekélynek látszik. Ráadásul egy bankbetét komoly elköteleződést is kíván. A legtöbb pénzintézetnél ugyanis legalább egy éves futamidőt várnak el a betétesektől, ahhoz, hogy a (különböző bónuszok nélküli) legmagasabb kamatot fizessék. Betéteink a rögzített idő előtti feltörése pedig az adott bank által szabott feltételek függvényében a kamataink akár teljes elvesztésével járhat. A Pénzcentrum most rangsorolta a 2022 márciusában elérhető legjobb ajánlatokat 1 éves lekötés esetén.

Ahogy ábránkon is látszik, a Gránit Bank és a Magnet Bank ajánlatain kívül a betétek kamatai még az 1 százalékot sem érik el.  A többi pénzintézet által kínált betéti konstrukciók mindössze 0,01 és 0,15 százalékos EBKM-et ígérnek. Persze, ahogy már említettük, a bankbetétek vonzereje a biztonságban és az egyszerűségben, nem az extrém magas kamatokban rejlik. Ekkora éves kamat mellett viszont a jelenlegi inflációs környezetben elgondolkodtató, mégis miért tartanánk ilyen betétekben pénzünket. Az inflációval legalábbis megegyező hozam nélkül ugyanis pénzünk értéke folyamatosan romlik.

Mivel a betétek kamata sem fixált, a pénzromlást is évekre vetítve érdemes nézni. 2021 egészében átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző évhez képest. A Gránit Bank, a piacon messze a legmagasabb hozammal kecsegtető ajánlata ezzel szemben 3,7 százalékos kamatot kínál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármelyik bankbetétet választjuk, reálveszteségünk keletkezik. Ezen felül a kapott kamat adóköteles is, úgyhogy további 15 százalékos levonással is számíthatunk a veszteséges befektetésre, ezen felül további kiadások is felmerülhetnek, mint az említett ajánlat esetén a betéti bankkártya esetleges díjai.

Nagyon nem mindegy, hol tartod a spórolt pénzed. A számlavezetés díja ugyanis bankonként erőteljesen eltérő lehet. Válassz a preferenciáidhoz legjobban illeszkedő konstrukciót a Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorával.

Kérdés, hogy ilyen alacsony kamatok mellett ki dönt egyáltalán úgy, hogy a bankban tartja a pénzét. Rengetegen, több mint 11 000 milliárd forint áll ugyanis jelenleg lakossági bankbetétekben - igaz, ezek döntő része látra szóló és folyószámlabetét.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB)  statisztikái szerint ugyanis újabb csúcsra, 11 183,4 milliárd forintra emelkedett tavaly decemberre a lakossági forintbetétek állománya. Ez igen erőteljes, 14,2 százalékos emelkedés 2020 utolsó hónapjához képest. Ezzel a lakossági betéti portfólió jóval dinamikusabb növekedést mutat a pénzügyi megtakarítások egészénél, ahol évek óta 10 százalék körüli a bővülés.

Palkó István szerint azt azért fontos látni, hogy a lekötött betétek nem növekednek, csak a látra szóló betétek, amelyek most már a teljes háztartási betétállomány 80%-át képviselik. Ennek nem az az oka, hogy magasak lennének a kamatok, hanem egyrészt az, hogy a magyar lakossági megtakarítók egy része konzervatív és kockázatkerülő, nem bízik a magasabb hozamot csak magasabb kockázatért kínáló befektetésekben

Ezen felül igen magas a pénzügyileg alacsonyan edukáltak aránya, ami nem csak a látra szóló betétek folyamatosan növekvő állományán, hanem például a készpénzállomány folyamatosan (bár lassulva) növekvő állományán is látszódik. Fontos faktor még, hogy az éveken keresztül alacsony infláció leszoktatta az embereket a kockázatkereséstől, az átállás pedig csak lassan következik be, sokakat pedig a járvány és a gazdasági bizonytalanság is arra ösztönöz, hogy a lehető leglikvidebb formákban tartsák a pénzüket - ismertette a szakértő.