27 °C Budapest

Állami nyugdíjpara: jön a szuperbruttó szuperbruttója

Pénzcentrum
2011. június 29. 04:44

Az állami nyugdíjrendszerben is csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj, s az így felhalmozott összeget lehetne örökölni - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló előterjesztésből. Igaz, hogy az egyéni nyugdíjjárulék mértéke a duplájára emelkedne a Pénzcentrum.hu birtokába került dokumentum szerint.

A jövőbeni állami nyugdíjrendszerben kulcsfontosságú az egyéni számla megteremtése - szögezi le a szaktárca. A számlán azonban csak a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, amit "valamely alkalmasan megválasztott mértékkel jelenértékűvé alakítanának (valorizálnának)" - fogalmaz az előterjesztés. A dokumentum fontosnak tartja leszögezni, hogy az egyéni számlákon nem jelenik meg fizikai valójában a pénz, hanem csak egy eszmei jellegű tőkeszámláról van szó. Nyugdíjba vonuláskor az e számlán lévő valorizált egyenleg és a nyugdíjba vonuló várható hátralévő élettartama alapján határoznák meg az öregségi ellátást.

Az összességében befizetett nyugdíjjáruléknak tehát csak egy része az, amely megalapozza a későbbi egyéni nyugdíjjogosultságot. A költségvetésbe befolyó nyugdíjjárulékok ugyanis alapvetően három célt szolgálnak: kell a pénz az öregségi nyugdíjak kifizetésére, ellensúlyozni kell a pénzügyi és demográfiai deficitből eredő többletkifizetéseket (keresztmetszeti egyensúlyt biztosító járulékrész), s finanszírozni kell a nem öregségi nyugdíjakat (árvaellátás, ideiglenes özvegyi ellátás).

Jelenleg az összes járulékon belül nem különülnek el a háromféle célt szolgáló elemek. A javaslat szerint a jövőben a munkavállaló fizetné az öregségi nyugdíjra, valamint az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrészt, amelyek elkülönülnének egymástól. A nyugdíjjogosultság megállapításánál csak az öregségi nyugdíjra befizetett járulékot vennék figyelembe. A munkáltatók fizetnék a keresztmetszeti egyensúlyt biztosító járulékrészt, amely valójában nem is járulék, hanem hozzájárulás lenne.

Változnának a járulékmértékek

A javaslat szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. A munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe (vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet), vagyis csökkenne a jelenleg 24 százalékos munkáltatói járulék mértéke. Ha a felbruttósítást nem lehetne megvalósítani, akkor a munkáltatók által befizetett hozzájárulás egy részét is jóváírnák az egyéni nyugdíjszámlákon.

A szaktárca megfontolandónak tartja, hogy a kisgyermekes nőket foglalkoztató munkáltatóknak  kevesebb járulékot kelljen fizetniük. A csökkentés segíthetné az érintett munkavállalók szélesebb körű alkalmazását. A járulékkedvezmény mértéke a gyermekszámtól függően változna.

Kiegyenlítenék a gyermekvállalásból adódó, jelenleg is létező nyugdíjhátrányokat. A javaslat szerint a gyermekvállalási idő alatt kieső, vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával kellene figyelembe venni. Az ehhez szükséges forrásokat is a munkáltatók által fizetett keresztmetszeti egyensúlyt biztosító járulékrész fedezné.

A javaslat leszögezi: a nyugdíjrendszer hosszú távú kötelezettségei és erőforrásai mindig egyensúlyban kell, hogy legyenek. Vagyis, ha nő a várható élettartam, vagy más okból megbomlik az egyensúly, automatikusan meg kell növelni a nyugdíjkorhatárt. A korhatár-változtatás az egyensúlyt biztosító egyfajta automatikus kiegyenlítő mechanizmusként működne.

Töredékrészt lehetne örökölni, azt is csak a hozzátartozóknak

Magánnyugdíjnál bárki
lehet örökös
Magánnyugdíj-pénztáraknál a tag bárkit megjelölhet kedvezményezettnek, ha ezt nem teszi meg, akkor a vagyon a törvényes örökösre száll. A kedvezményezett (örökös) több lehetőség közül is választhat. Átutaltathatja a felhalmozott összeget a saját nyugdíjpénztári számlájára, vagy akár a Nyugdíjbiztosítási Alap részére is az úgynevezett teljes összegű hozzátartozói nyugellátás megállapítása céljából. Ugyanakkor egy összegben is fel lehet venni a megtakarítást. Ekkor azonban személyi jövedelemadót kell utána fizetni, illeték viszont ebben az esetben sem terheli az öröklést. Ha a pénztártag akkor hal meg, amikor már fizetik a részére a járadékot, akkor a kedvezményezettek akkor kaphatnak juttatást, ha a pénztártag előzőleg kettő vagy több életre szóló életjáradékot választott. Ez a pénztártag és kedvezményezettje részére járó olyan nyugdíjszolgáltatás, amelyet a kassza mindaddig folyósít, ameddig legalább az egyikük életben van.

Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár korábbi ígéretének megfelelően örökölhetővé tennék az egyéni számlákon felhalmozott összeget. Ezt azonban számos korláthoz kötnék.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A Nefmi javaslata szerint csak az egyéni számlaegyenleg lenne örökölhető, ami - a fent leírtak alapján - nem tartalmazná a munkáltatók által fizetett hozzájárulást és a hozzátartozói ellátást finanszírozó járulékrészt sem. Jó hír ugyanakkor, hogy nemcsak a magánnyugdíj-pénztárból áthozott egyenlegrészt lehetne örökölni.

A felhalmozott összeg csak addig lenne örökölhető, amíg a számlatulajdonos nem megy nyugdíjba, vagyis abban az esetben, ha a nyugdíjba vonulás előtt meghal. A számla egyenlegét csak nyugdíjcélra lehetne felhasználni, vagy továbbörökíteni.

További megkötés lenne, hogy az örököst nem lehetne szabadon megválasztani, első körben a házastárs, annak hiányában pedig a gyermekek örökölnének. A javaslat szerint külön vizsgálandó kérdés, hogy az élettársi, bejegyzett élettársi viszony milyen megítélés alá esne, illetve, hogy a vérszerinti, valamint az örökbe fogadott vagy nevelt gyermekek is egy kalap alá tartoznának-e.

Váláskor a nyugdíjszámlán is osztozni kellene

A jövőben az öröklött számlaegyenleg lenne az öregségi özvegyi nyugdíj alapja. Az árvaellátás és az ideiglenes özvegyi nyugdíjkifizetések viszont - mint korábban említettük - külön járulékra alapuló, elkülönült szolgáltatások lennének.

Az özvegy, miután elérte a nyugdíjkorhatárt, az aktuális egyéni számlaegyenlege, illetve a maradék öröklött számlaegyenlege alapján kapna nyugdíjat. A szaktárca elképzelései szerint a nyugdíjba vonuló házasoknak eleve nem egyszemélyes, hanem - a házastárs korát figyelembe vevő - kétszemélyes járadékot állapítanának meg. Így az egyik házasfél halála után az özvegye ő utána is kapna nyugdíjat. Ez a szabály mindkét házastársra vonatkozna.

A házastársak közötti korrektség érdekében a szaktárca szerint megfontolható lenne, hogy válás esetén az egyéni számlák egyenlegének azt a részét, amelyet a házasság alatt szereztek a felek - hacsak házassági szerződésben erről a kérdésről másként nem állapodtak meg -, egyenlő arányban el kelljen osztani egymás között. Példával élve: ha az egyik fél a házasság alatt egyáltalán nem dolgozott, s így nem szerzett nyugdíjjogosultságot (nem nőtt a számlaegyenlege), akkor váláskor megkapja a másik fél, házasság alatt szerzett számlaegyenlegének a felét. Hasonló szétválasztás lehetne érvényes a járadékos szakaszban is, bár a tapasztalatok szerint akkor már csekély a válások száma.

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2022. július 4. 06:26
“Miért nem megy napjainkban még feljebb az arany, ilyen inflációs környezetben?” Az aran...
Kiszámoló  |  2022. július 3. 16:37
Bő ötven éve nem zárt olyan rossz első félévet az S&P 500, mint idén, 20% feletti zuhanás lett a...
Összkép  |  2022. július 2. 18:20
Egy új nemzedék lép be a felnőtt világba, az 1995 és 2009 között született Z generáció. A jövő egyre...
MEDIA1  |  2022. július 2. 10:09
Mong Attila újságíró volt a Media1 legutóbbi podcast- és rádióműsorának vendége, akit Németországban...
Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 4. hétfő
Ulrik
27. hét
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?