Akiket a pénz (nem) boldogít: itt a lista

Nem minden a pénz, főleg ha a boldogságról van szó (üres pénztárcával vagyunk hajlamosak erre gondolni). Tény, hogy életminőségünket nagyban befolyásolják egyéb tényezők is. A napsütés, légszennyezettség stb. mind napi szinten meghatározza életünket. Vajon milyen fontosak lehetnek ezek, tényleg nem számít a vagyon?

Az OECD által megalkotott index olyan változókat is tartalmaz, amit egyetlen pénzügyi mutató sem tud figyelembe venni, mint például a környezet állapota, az oktatás, a kormányzat, az egészség, a biztonság és a jövedelem. A jóléti index meghatározásakor figyelembe vett tényezők szorosan hatnak a jólétünkre, épp úgy, mint a havi fizetésünk.

1989 óra munka, kevés pénz és boldogtalanság

A tanulmányból kítűnik, hogy Magyarország korántsem tartozik a boldog országok közzé, legtöbb tényezőben átlagosan vagy kicsivel azalatt teljesítünk. Az OECD átlag fizetésétől kevesebbet vihet haza egy magyar dolgozó. A 18 és 65 év közöttiek közül csak 55 százaléknak van állása. Aki dolgozik, az viszont nem keveset, átlagosan 1989 órát egy évben (38,25/hét). Az oktatás színvonala viszont legalább átlagosnak tekinthető, amennyire a diákok olvasási készségéből meg lehet ezt állapítani.

Környezetünket tekintve nem állunk rossz helyen, a légszennyezettség az átlag alatt van. Az elérhető életkorunk ennek ellenére több mint öt évvel alacsonyabb az OECD többi országának átlagánál. Csupán az emberek 23 százaléka elégedett az életével, máshol ez közel 60 százalék.

Nézzünk rá az alábbi, Economist által készített grafikonra: láthatjuk a OECD által kreált jóléti index alakulását a GDP/fő (egy főre számított bruttó hazai össztermék) függvényében. A GDP növekedésével erőteljesen nő a jóléti index értéke is. Talán közvetlenül nem lehet megvenni a boldogságot, de valahogy talán megalapozhatjuk vele azt. Pénzbe kerül az egészség, az oktatás és még sorolhatnánk. Ez lenne a gazdasági fejletség és jólét közötti összefüggés lényege?