2008 májusában állította össze az Allianz az első Bizalom felmérését, melyet elvileg éves rendszerességű kutatásnak terveztek, a válság eldurvulása azonban felülírta a terveket, a rendkívüli második felvonásba pedig már hazánk is bekerült. Lássuk, hogyan éli meg a magyarok többsége a válságot! Előrebocsátjuk, hogy a rekordpesszimizmus szinte már adottság nálunk, a sopánkodáson kívül azonban olyan sokat nem tesznek honfitársaink. Pedig talán ideje lenne felébredni...
A nyolc európai ország mellett az USA-ban folytatott kutatás során a telefonos megkérdezés módszerét választották. A minta teljes nagysága 10 000 főre tehető, melyből Magyarország 987 főt képvisel.
A megszokott pesszimizmus és a bárgyú optimizmus
Aki látott már nemzetközi kutatást (gyakorlatilag bármilyet), azt annyira nem lepheti meg a következő grafikon, mely rávilágít, hogy a vizsgált országok közül az ország általános helyzetét nálunk látják legpesszimistábban a megkérdezettek. (A jövőre vonatkozóan szinte mindenki bizakodóbb, kivétel Svájc, melynek polgárai rendkívül erősen hisznek országuk gazdaságában.)

A teljes kutatás során tetten érhető, hogy a válságos hírek hatására az emberek a tőlük távolabb álló dolgokat (amilyen az ország helyzete) sokkal sötétebben látják, mint a személyes dolgokat (család, otthon). Ez a megállapítás a kutatásban szereplő legtöbb országra igaz, az alábbi ábrán azonban a magyar példán mutatjuk be a személyestől az általános kérdések irányába tolódás esetén a pesszimizmus növekedését.

Dr. Kálózdi Tamás, az Allianz vezérigazgató-helyettese ezen adatokhoz annyit tett hozzá, hogy Magyarországon nem is biztos, hogy az emberek jól ismerik a személyes anyagi helyzetük kilátásait, optimistább hozzáállásuk így részben ennek is köszönhető.
Tennénk is valamit? Hova az a nagy sietség?
Magunktól is látjuk, hogy a válsággal kapcsolatos siránkozás ellenére zsúfolásig teltek a plázák, mindenki költi még azt a pénzt is, ami nincs, elgondolkodtató viszont, hogy hitelpiaci válságról lévén szó egyáltalán nem biztos, hogy a lakosság hitellel tudja majd könnyíteni a nehézségeket. Talán el kellene kezdeni megtakarítani végre, ha már eddig nem jutott eszünkbe! Az Allianz számai azt mutatják, hogy a nemzetközi összehasonlításban nem vagyunk túl erősek elhatározás terén. A legtöbben egyértelműen a bankbetétek iránt mutatnak érdeklődést.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Aggasztó: a nyugdíj és a lakáshitel miatt nem alszunk
A magyarok talán kedvenc kérdése, hogy miért is aggódunk igazán. Itt kiélhették magukat a megkérdezettek, olyan nagyon azonban mégsem sikerült kitűnni a nemzetközi mezőnyből. Minden vizsgált országban az állami nyugdíj miatt aggódnak leginkább (nem is alaptalanul), az azonban figyelemre méltó, hogy nálunk sem sokkal marad el a jelzáloghitelük miatt aggódók aránya az USA szintjétől, ahol konkrétan már tömegek vesztették el otthonukat. (Hazánkban persze minden bizonnyal a devizahitelek átárazódása és az árfolyamkockázat "elvont fogalomból" a gyakorlatból megértett tényezővé válása okozhatta az aggodalmat.)

Íme a hazánkra vonatkozó számok részletesebben:

Kálózdi Tamás szerint a közelmúltbeli befektetői csalódottság miatt a jövőben előtérbe kerülhetnek a tőke- és hozamgaranciát nyújtó befektetési termékek, valamint újra felértékelődhetnek a klasszikus kockázati típusú biztosítások, melyek például halál vagy munkaképtelenség esetén térítenek. Az oly nagyra értékelt családi biztonság megteremtésében fokozott szerepet játszhatnak a vagyonbiztosítások, melyek közül a két legfontosabb elem a lakás és az autó biztosítása.
Rengeteg magyar fektette ide a pénzét: most látszik csak igazán, mekkora bukta lehet belőle 2026-ban
Az egyik magyarázat szerint a kriptokultúra nem volt hajlandó felnőni, és ez távol tartja a potenciális befektetőket.








