Átömlöttek a milliárdok az Atlanti-óceánon: brutális negyedév Európában

Súlyos tőkekivonásokat szenvedtek el a második negyedévben az európai befektetési alapok. A tőke kimenekítésének legfőbb vesztesei a részvényalapok voltak, de a piac egésze megszenvedte ezt az időszakot. A jelenség hátterében az egyre inkább rövid távon gondolkodó befektetők pillanatnyi hangulatát sejtik, és egyúttal a megnövekedő volatilitásra figyelmeztetnek a szakértők.

A szeptember 11-ei terrortámadásnak sem volt olyan drasztikus hatása a befektetési alapok piacára, mint amilyen tőkekiáramlással az európai befektetési alapok szembesültek az idei második negyedévben: csak júniusban 21 milliárd eurónyi tőke hagyta el a részvényalapokat, ami nagyjából kétszerese a 2001 szeptemberi amerikai tőkekivonásoknak - olvasható a Financial Times-ban.

A negyedév végére a részvényalapoknál a nettó visszaváltás 4 milliárd euró, míg a feltörekvő piacokba fektető alapok esetén 4.2 milliárd euró volt. Ez éppen ellentétes az év első negyedévében tapasztalható folyamatokkal, hiszen akkor 9.9 milliárd, illetve 19.2 milliárd eurót vonzottak a részvény-, illetve a feltörekvő piaci alapok.

A tőkekivonás haszonélvezői a korábban hosszú időn keresztül gyengébben muzsikáló amerikai részvényalapok voltak, ahová 3.8 milliárd eurónyi friss tőke érkezett a második negyedévben.

Szakértők a gyors átcsoportosítást azzal magyarázzák, hogy a befektetési alapok befektetői között túlsúlyba kerültek a professzionális befektetők, akik már rövid távon is értékelhető eredményeket várnak a kiszemelt alapoktól. Éppen ezért elég egy kisebb megingás a piac teljesítményében ahhoz, hogy a befektetők új célpontot keressenek.

Ország szinten a negyedév legnagyobb vesztese Olaszország volt, befektetési alapjai tíz hónapra visszamenően visszaesést mutatnak, és a negyedév során az európai országok körében a legnagyobb, 19.4 milárd eurós tőkekivonást kellett elkönyvelniük. Az itáliai alapkezelők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy jelentős versenyhátrányba kerültek azáltal, hogy egy hazai jogszabály nettó (adózás utáni) hozam közlésére kötelezi őket, szemben az Európa-szerte elterjedt bruttó hozam közlésével.

Hazánk a vizsgált időszakban az európai középmezőnyben foglalt helyet: a felmérés szerint a negyedév során 173.2 millió euró volt a befeketetési jegyek nettó értékesítése.

A viharos időszakot Franciaország, és az Egyesült Királyság vészelte át talán a legkönnyebben: a piac nettó eladásai 9.8, illetve 5.4 milliárd eurót tettek ki, habár a nemzetközi részvénypiaci klíma hatására a teljes nettó eszközállományuk 8.6, illetve 13.9 milliárd euróval csökkent.

Az angliai befektetési alapok meglehetősen szilárd értékesítési mutatóit szakértők a megtakarítások alapvető strukturális jellemzőivel magyarázzák: ellentétben az öreg kontinensen tapasztalható egyösszegű, sokszor spekulatív célú lakossági befeketetésekkel az Egyesült Királyságban sokkal elterjedtebbek a rendszeres, kisösszegű megtakarítások. Ez képezheti alapját a kedvezőtlen részvénypiaci környezet, és a csökkenő teljesítmények mellett is a folyamatos pozitív nettó értékesítésnek.

Ha összevetjük a befeketetési alapok szempontjából vezető európai országokat jelentős különbségeket fedezhetünk fel az eszközallokációban: míg Franciaország, és Belgium esetében valamelyest egyenletes eloszlást láthatunk, előbbinél a pénzpiaci eszközök túlsúlyával (38 %), addig az Egyesült Királyságban döntő fölényben (72 %) vannak a részvénypiaci eszközök. Ugyanakkor a Franciaországhoz képest kevesebb mint egytizednyi eszközzel rendelkező dán piacon lényegében csak kötvény-, és részvénypiaci eszközöket találhatunk.