Megszorító csomag hatására visszaeső életszínvonalat sokan hitelből próbálják meg a "felszínen" tartani. Míg tavaly a szakemberek között is megoszlottak a vélemények, hogy a lakosság majd több hitelt vesz fel vagy összehúzza a nadrágszíjat? Mára már kiderült senki nem szert fukarkodni, eladósodni viszont annál inkább...
Tisztán önerőből már-már lehetetlen lakást vásárolni, ha pedig hitelhez kell folyamodni, a legtöbb vásárló elbizonytalanodik, a banki ajánlatok ugyanis szinte összehasonlíthatatlanok az átlagember számára. Az ebből fakadó konfliktushelyzet kétféle kényszermegoldást szokott szülni: vagy felületes tájékoztatás alapján önmaga hoz döntést a hitelfelvevő, mellyel hosszú évek alatt százezreket bukhat, vagy végső kétségbeesésében egy pénzügyi közvetítő segítségét kéri. Utóbbi esetben fontos, hogy meggyőződjünk róla, a kiválasztott tanácsadónk valóban tud segíteni és nem csak a gyorsan megszerezhető jutalékra hajt. Fussunk végig a következőkben a lakásvásárlás előtt felmerülő legrelevánsabb pénzügyi kérdéseken és próbáljunk szakértő szemmel is elfogadható, ugyanakkor érthető válaszokat találni rájuk!
Lakáshitel? Jelzálog? A statisztikák szerint az alacsony kamatok miatt a legtöbben a deviza alapú lakáshitelhez folyamodnak, azonban a hazai bankok többségének kínálatában szerepel az állami kamattámogatásos, illetve a piaci kamatozású forint jelzáloghitel is. Szerkesztőségünk információi szerint ez utóbbi megszüntetésére készülhetnek a bankok, ezért megkérdeztünk néhány bankot, ki mit tervez. Nézzük, milyen válaszokat kaptunk!
Arról már esett szó, hogy kis hazánkban sokan csak kényszerből kötnek lakásbiztosítást. Mivel a hitel elengedhetetlen feltétele a biztonságot adó kötvény beszerzése ezért sokan szert is tesznek rá. Azonban a bankokat a legtöbb esetben csak a hitel összege érdekli, de egy lakás értéke, kiváltképpen a benne lévő ingóságok értéke, több mint amennyire a pénzintézet a biztosítást kéri. Mekkora fedezetet kérnek tehát a bankok és mekkora biztosítást érdemes kötni?
Az előző hónapokban már többször hallhattuk a hazai ingatlanpiac szereplőitől, hogy a tavasz a vásárlás ideje, már ami a lakáspiacot érinti. Ezt a jelenséget jól tükrözik a kereskedelmi bankok megszaporodott lakáshitelekre vonatkozó akciós ajánlatai. A lakás értéke, elhelyezkedése és típusa azonban nem csupán a vásárlói oldal számára rendkívül fontos, ez határozza meg általában azt is, hogy mekkora a hitelösszeg, amelyet a pénzintézet hajlandó az igénylők rendelkezésére bocsátani, és ezáltal azt is, hogy mekkora önrésszel kell rendelkeznie a vásárolni szándékozó ügyfeleknek.
Lakáshitel felvételekor többek fejében megfordul az a kósza gondolat, hogy mi történik, ha nem tudják törleszteni a kapott kölcsönt. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a hitel mellé biztosítást is kötünk. De pontosan mire is nyújt fedezetet egy efféle termék? Nézzük!
Lassan cikksorozattá növi ki magát hasábjainkon a jelzáloghitelezés témakörében a nemzetközi innovatív konstrukciók vizsgálata, melyek kitűnő keretet teremtenek ahhoz, hogy rávilágítsunk, milyen szempontokat kell mérlegelni egy hitelfelvételi döntésnél és mikre lehet számítani a hazai piacon a verseny intenzitásának továbbfokozódásával. Alábbi összeállításunkban alapvetően arról lesz szó, hogy megéri-e hitelfelvételkor egy adott összeget pluszban kifizetni azért, hogy alacsonyabb kamat mellett kaphassuk meg a hitelt. Lássuk hát, mit is tud ez a tengerentúli konstrukció és min kell elgondolkodni, ha hónapok múlva egy hazai bankfiókban ilyesmi döntési helyzet elé állítanak minket!
Az életbiztosítással kombinált hitelkonstrukciók ebben az évben minden hazai társaság első számú kedvence. Azonban már a PSZÁF is felfigyelt a termékek esetleges veszélyeire? De melyek is lehetnek ezek? Erről kérdeztük Lengyel Márkot, a Generali-Providencia Biztosító termékfejlesztési csoportvezetőjét.
Az elmúlt években folyamatosan dübörög az életbiztosítással kombinált lakáshitelek piaca. Szinte nincs olyan pénzügyi tanácsadó, banki- és biztosítási ügynök, aki ne ajánlaná ügyfeleinek a kombinált termékeket. De miről is van szó valójában?
Nem csökken a külföldi ingatlanvásárlók száma a hazai ingatlanpiacon, ami - főként Budapesten - nagyrészt a befektetési céllal érkező vásárlóknak köszönhető. A külföldi befektetőknek ugyanakkor a vonzó árak és minőségi kínálat mellett gyakran szembesülniük kell a finanszírozási rendszer rugalmatlanságával is.
A megszokott ütemes növekedés az értékesítésben, egy újabb mérföldkő, a 100 milliárd összegű betétállomány átlépése, valamint három új kombinált termék kialakítása jellemezte a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. első negyedévét.
2007 második fele várhatóan még a visszaesés időszakát jelenti majd az amerikai ingatlanpiaci számára, derül ki az egyik chicagói egyesület által készített felmérésből, a helyzetet ugyanis tovább súlyosbította a másodlagos jelzálogpiac válsága, és az emiatt szigorított lakáshitel-igénylési feltételek.
Manapság már szinte lépten-nyomon terméküket kínálgató ügynökökbe botlunk. Nekik köszönhetően az egekbe szöknek a biztosítók és bankok díjbevételei. De meddig tartható fenn ez a folyamat ? És hogyan válasszuk ki a számunkra a legmegfelelőbb tanácsadót?
Miközben lépten-nyomon az amerikai másodlagos jelzáloghitel piac omladozásáról és ezzel kapcsolatban a hitelezési gyakorlat szigorításáról hallhatunk, az USA második legnagyobb bankja, a Bank of America bejelentette, hogy piacra lép egy díjmentes lakáshitellel.
Elérkezett a május, s bár jó időt pillanatnyilag nem hozott magával, az ingatlanpiaci szereplők szerint a tavasz a vásárlás, így a lakásvásárlás ideje is. A várhatóan növekvő keresletre természetesen reagáltak a kereskedelmi bankok is, akik továbbra is lakáshitelekre vonatkozó akciókkal bombázzák a lakosságot. Két hónappal ezelőtti körképünkben is a pénzintézetek ajánlatainak megszaporodásáról számoltunk be, lássuk mi változott március 13-a óta!
A lakossági eladósodottsága és az egyre növekvő megélhetési költségek miatt óriási mértékben növekedett a magukat fizetésképtelennek nyilvánítók száma Angliában és Walesben, 24 százalékkal haladva meg a tavalyi évben azonos időszakára jellemző mértéket.
Hitelfelvételkor, lízing igényléskor kezdeti költségekkel és rendszeres havi terhekkel kell számolnunk. Vagyoni helyzettől, havi jövedelemtől függően a két költségnem más-más megterhelést jelent. Van, aki az egyszeri nagyobb kiadásokat kerüli és cserébe magasabb havi törlesztőrészleteket fizet, mások inkább az egyszeri költségeket vállalják, hogy aztán több maradjon havi jövedelmükből.
Néha elég nehéz feladatot jelent eligazodni a sok banki díj és kondíció között, pedig gyakran a részletekben rejlik a megoldás. Legalábbis a legnagyobb hazai banknál érdekes feltételekre bukkantunk a forint alapú lakáshiteleknél, nézzük, milyen lehetőséget ragadhatunk meg!
A szigorítások és az előzetes várakozások ellenére az idei év eddig eltelt hónapjaiban a legtöbb kereskedelmi bank meglehetősen erős keresletet tapasztalt a lakáshitelek iránt - derül ki a Napi körképéből.
Egyedülálló lehetőséget kínál ügyfeleinek a Raiffeisen Bank 2007. április 6. óta. A svájci frank alapú lakáshitel és az ingatlanfedezetes személyi kölcsön igénylésekor az ügyfél határozhatja meg a törlesztőrészlet nagyságát.
