A tandíj a magyar nyelvű, nappali tagozatos képzések esetében általában félévente 200-300 ezer forint között mozog, de bizonyos szakok árai azonban ennél sokkal magasabbak.
A mai kisiskolások kétharmada valószínűleg olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik. A technológia gyors fejlődése miatt nemcsak sok munkahely jövője vált kérdésessé, hanem az is, hogy mennyire alkalmazkodik ehhez a mai oktatás? Mit kell tanulni ma ahhoz, hogy a jövőben esélyünk legyen a munkaerőpiacon? Fel lehet erre egyáltalán készülni?
Napjainkban a technológia gyors fejlődése, a robotizáció miatt munkahelyek szűnnek meg és a munkakörök is jelentősen átalakulnak. Várhatóan egyre kevésbé lesz szükség adminisztratív vagy összeszerelő munkát végző alkalmazottakra és növekedésre lehet számítani az informatika és a tervező területen dolgozók körében.
- világít rá frissen készült kutatásában az Engame Akadémia, a Világgazdasági Fórum adataira hivatkozva.
Hogyan lehet erre felkészülni?
Mivel a tudás egyre gyorsulóbb ütemben avul el, ezért nagyon fontossá válik a rugalmasság, a fejleszthetőség és a tudás más kontextusban való alkalmazásának képessége.
Hazánkban a Felvi kínálatát nézve kiderül, hogy az itthoni egyetemeken szinte ugyanazokra a szakokra lehet jelentkezni, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a nyugat-európai egyetemek már olyan szakokat is kínálnak, mint a kreatív digitális technológia vagy az App- fejlesztés.
Miért van erre szükség?
A világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata (LinkedIn) 2014-ben vizsgálta meg, hogy mi az a 10 legnépszerűbb pozíció, ami 5 évvel korábban még nem is létezett. A lista élén az olyan pozíciók végeztek, mint:
- IOS fejlesztő
- Android fejlesztő
- Zumba oktaó
- Social media gyakornok
Mit gondolunk a hazai oktatásról?
Az Engame Akadémia, amely 2010 óta segít a középiskolásoknak és az egyetemistáknak megtalálni a helyüket a világban, most több mint ezer diákot, szülőt és pedagógust kérdezett meg a hazai oktatás színvonaláról, a külföldi továbbtanulásról alkotott véleményükről. A felmérésből kiderült, hogy a három megkérdezett csoport közel azonos véleményen van, nagyjából 50 százalékuk kifejezetten soknak tartja a tananyag mennyiségét.
A megkérdezett diákok szinte kivétel nélkül tovább szeretnének tanulni az iskola után, egynegyedük pedig külföldre menne. A diákok több mint fele biztosan vagy nagyjából tudja, hogy mit is szeretne továbbtanulni a későbbiekben. A felmérésben résztvevők között a legtöbben a gazdasági pályán képzelik el magukat.
Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.
Mi hiányzik?
A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.
Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.
- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.
Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".
A külföldi továbbtanulás a megoldás?
Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.
A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.
Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.
Annak ellenére azonban, hogy a diákok tudják, mit szeretnének tanulni, mégis kevesen fejezik be a tanulmányaikat. Magyarországon kiemelkedően magas a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. Az OECD adatai szerint hazánkban a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatási képzésbe, ami nem rossz arány, de az elgondolkoztató, hogy a képzést csupán a diákok 23 százaléka fejezi be.
Mi hiányzik?
A kutatás nyitott kérdőívek segítségével világított rá arra, hogy a tananyagból a diákok, tanárok, valamint a szülők is a legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadását, a pénzügyi tudatosságra nevelést hiányolják.
Ide sorolhatóak az adózással, adóbevallással kapcsolatos információk, a számlavezetés és a számlanyitás is. De sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnánk, hogy mire kell figyelni a hitelfelvételkor, vagy a csekkek befizetésekor.
- válaszolta az egyik kutatásban megkérdezett diák.
Emellett a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati ismeretek oktatására, vagyis mindenre "ami az életben felhasználható".
A külföldi továbbtanulás a megoldás?
Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a magyar középiskolások negyede tervezi komolyan, hogy külföldre megy tanulni. A diákok leginkább a magasabb fizetés és a karrierlehetőségek miatt szeretnének külföldön tanulni, míg a szülők az oktatás magas színvonala miatt tartják vonzónak a külföldi egyetemeket.
A Times Higher Education World University Rankings (2015-2016) adatai szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem a SOTE az 500 legjobb közé fért fel. A többi magyar vezető egyetem: Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME a 600 - 800 közötti sávban találhatóak meg a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincsen benne a top 800-ban.
A válaszadó diákok között, akik külföldön tervezik a továbbtanulást a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság. A UNESCO adatai szerint mégis a legtöbb magyard diák Ausztriában tanul, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság. Összességében 2015-ben közel 9 -10 ezer főre becsülhető a külföldön tanuló magyarok száma.
Vagyis nem lankad a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt, sőt évről évre növekszik. Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy vajon ezek a diákok a tanulmányaik befejezését követően hazajönnek-e.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Kiégett tanárok, erőszakos diákok – lesújtó felmérés a német oktatásról
- Megvannak a friss üzemanyagárak, bele kell húzniuk a hazai benzinkutaknak
- Gyorsan halad az amerikai katonák nagy projektje a Gázai övezet partjainál
- Szombattól ismét üzemel a Zugligeti Libegő, ám van egy kis bökkenő
- Nem adja ki a bíróság a kegyelmi ügy iratait
- Kiderült, mi okozta a szúrós szagot a kiürített budapesti iskolában