Egyre több magyar dolgozó törődik bele a sorsába? Ezekről a munkahelyekről kirobbantani sem lehet őket

A kutatás szerint a vizsgált cégek teljes létszáma 2024 második negyedévére közel 20 ezer főre emelkedett, ami 24%-os növekedést jelent az öt évvel korábbi adatokhoz képest. A nagyobb növekedést az irodai dolgozók körében regisztrálták, ahol 29%-kal bővült az állomány, szemben a fizikai munkakörökben tapasztalt szerényebb, 8%-os emelkedéssel.

Ez a különbség elsősorban a COVID-járvány időszakában erősödött fel, amikor az irodai alkalmazottak nagyrészt átállhattak a távmunkára, stabilizálva ezzel a munkaerő-megtartást ebben a szegmensben.

A járvány következményeként a digitális és rugalmas munkavégzés elterjedése hosszú távon is megerősítette az irodai dolgozók létszámát, míg a fizikai dolgozók száma a helyszíni korlátozások miatt kevésbé tudott növekedni

– mondta el Enying Máté, a Process Solutions payroll supervisora.

2024-re stabilizálódott a munkaerő-forgalom

A fluktuáció terén a PS a cégek munkaerő-forgalom* mutatóit vizsgálta, a kutatás pedig figyelemreméltó trendekre mutatott rá: a 2019-es magasabb fluktuációs ráták az elmúlt években fokozatosan csökkentek. Míg 2019-ben a fluktuációs átlag 76,54% volt, addig 2024-re ez 54,76%-ra mérséklődött. A COVID-19 járvány alatt megfigyelhető trend, hogy a munkavállalók körében a bizonytalan gazdasági környezet nagyobb stabilitásra ösztönzött, így a váltási hajlandóság összességében csökkent.

A kutatás rávilágít azonban arra, hogy a fizikai dolgozók körében a fluktuáció magasabb szinten maradt, mint az irodai dolgozóknál, különösen 2019-ben és 2021-ben, amikor a különbség a 11 százalékpontot is elérte. A fluktuációs ingadozásokra jelentős hatást gyakorolhatott a fizikai munkahelyek járvány alatti kiszolgáltatottabb helyzete, amikor a munkavállalók egy része kénytelen volt ideiglenesen akár teljesen más területen elhelyezkedni. Ezzel szemben az irodai dolgozók stabilabb körülmények között, sok esetben otthonról végezhették munkájukat, így a fluktuáció is alacsonyabb szintre mérséklődött.

A nagyvállalatoknál nagyobb stabilitás és alacsonyabb fluktuáció

A felmérésből az is kiderült, hogy a nagyobb cégeknél a fluktuáció jóval alacsonyabb volt, mint a kisebb és közepes vállalatoknál. 2023-ban például a nagy cégeknél mért mérték 9-12 százalékponttal alacsonyabb volt a kisebbekhez képest.

A nagyvállalatok rendelkezésére álló nagyobb tőkeerő és erőforrások lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a munkaerőpiaci változásokra, és akár kedvezőbb feltételeket kínáljanak munkavállalóiknak, amely segíti a tehetségek megtartását is

– tette hozzá Varga Judit, a Process Solutions Partnere.

A pénzügyi szektorban a legnagyobb a bővülés

Az ágazatok közül kiemelkedik a pénzügyi szektor, ahol a létszám 41,65%-kal bővült az elmúlt öt évben. Az IT és az autóipari szektorokban szintén növekedés volt megfigyelhető, bár szerényebb mértékben, 22-23% körül. A pénzügyi szektor erőteljes bővülésének oka az ügyféligények folyamatos növekedése, illetve a szolgáltatások iránti stabil kereslet. Az IT szektorban a járvány alatt növekedett kereslet ugyan megmaradt, de a gazdasági lassulás 2023-ban ezen a területen is mérsékelt létszámbővülést eredményezett.

Az elmúlt időszakban tapasztalható, hogy a COVID-19 járvány jelentős átalakulásokat hozott a munkáltatói stratégiák terén is. A digitalizáció és a rugalmas munkakörnyezet iránti igény megnőtt, így a cégek egyre inkább a távmunkára és a technológiai automatizációra építenek. Az irodai szektorban a távoli munkavégzés lehetősége segíthette a stabil munkaerő-létszámot és az alacsonyabb fluktuációt, míg a fizikai munkahelyek kevésbé rugalmas természete miatt a válság éveiben nagyobb fluktuáció volt megfigyelhető.

A Process Solutions kutatása rávilágít arra, hogy a pandémia hosszú távú hatásai még ma is érzékelhetők a munkaerőpiacon. A nagyobb stabilitás és az alacsonyabb fluktuáció kedvezően hat a vállalatokra, amelyek így hosszabb távon is versenyképesebbek maradhatnak.

Miért fontos mérni a boldogságot?

A boldogság nem csupán egyéni érdek, hanem társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Számos kutatás igazolja, hogy a boldogabb emberek egészségesebbek, produktívabbak és hosszabb életet élnek. Emellett a boldogság mértéke egy ország jólétének és fejlettségének is fontos mutatója lehet. A boldogságindexek alapján pedig különféle kormányzati és társadalmi programok fejleszthetők, amelyek a lakosság életminőségének javítását célozzák.

Ahhoz, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, mennyire boldogok a magyarok, szükségünk van a Te véleményedre is. Kérjük, töltsd ki online kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen feltérképezzük, milyen tényezők járulnak hozzá a boldogságunkhoz! A felmérés anonim és csupán néhány percet vesz igénybe. A kutatás eredményeiről pedig hamarosan egy átfogó elemzés keretében számolunk be.