Radikális változás jöhet a magyar munkahelyeken: készüljenek a dolgozók, ez kemény lesz

A munkaerőpiacon a helyzet hasonlónak tűnhet, mint a világjárvány előtt: alacsony a munkanélküliségi ráta, sokan dolgoznak és az infláció visszaszorulása után ismét növekednek a reálbérek. Azonban a felszín alatt jelentős változások zajlanak. Egy félmérés szerint az amerikaiak például kisebb hangsúlyt fektetnek a karrierjükre, több időt szeretnének családjukkal és saját magukkal tölteni, valamint nagyobb rugalmasságot igényelnek a munkavégzés helyét és idejét illetően. A munkaadóknak alkalmazkodniuk kell ehhez, többet fizetve és jobb életminőséget kínálva a munkavállalóiknak.

Bár egyes változások a szűk munkaerőpiachoz köthetőek, mások maradandóak lehetnek. A gazdasági növekedés gyümölcsei között egyre fontosabb szerepet kapnak a kényelmi szolgáltatások, mint kevesebb munkaidő vagy jobb munkakörülmények.

Mint arról korábban beszámoltunk, a home office a Covid előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.

A világjárvány mérföldkövet jelentett, sokakat átültetve fizikai munkahelyükről virtuálisba. Ez gyengítette az emberek munkahelyeikhez való ragaszkodását, ami egy Pew felmérés szerint csökkentette az elköteleződést, valamint azt, hogy hányan tartják fontosnak identitásuk szempontjából a munkájukat.

A "csendes kilépés" egy új hozzáállást takar, és a legérdekesebb, hogy nem csak a fiatalabb generáció esetében figyelhető meg. A távmunka iránti igény erősödött, sokan inkább felmondtak, mintsem visszatérjenek az irodai munkavégzéshez.

Kimutatták, hogy a pandémia után csökkent a férfiak által ledolgozott órák száma, különösen a jól keresők körében. Ez részben annak köszönhető, hogy a távmunka lehetőséget adott számukra, hogy egyensúlyt találjanak a munka és magánélet között anélkül, hogy aggódniuk kellett volna előmeneteli esélyeiken.

Nehézségeket okoz továbbá bizonyos munkakörök betöltése is, különösen igaz ez olyan pozíciókra, amelyek fix műszakosak. A vállalatok egyre inkább elfogadják és alkalmazzák a távmunkát, miközben tudatosan vállalják ennek kompromisszumait.

Magyarországon is évről évre fokozódik a fizikai munkaerőért folytatott verseny, ezért mind a toborzás, mind a megtartás egyre nagyobb problémát jelent a hazai cégeknek. Az elmúlt 5 évben a fizikai dolgozók jövedelme dinamikusan, stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett. Van olyan nagyvállalat, ami 2018 óta 67%-kal emelte a kékgallérosok munkabérét, azonban mára a magas fizetés önmagában nem jelent versenyelőnyt a munkáltatóknak.

Itthon már 2021-ben látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a munkaadók ismét kőkemény versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. A Work Force HR szolgáltató szakértői szerint ahelyett, hogy a cégek minden erőforrást a bérezésre fordítanak, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit.

Végül pedig az elbocsátás fenyegetése már nem olyan hatékony eszköze a menedzsmentnek. Sokan úgy vélik, vannak fontosabb dolgok is mint a karrierük és hajlandók elfogadni akár azt is, hogy elvesztik állásukat annak érdekében, hogy megvalósítsák ezeket az értékeket.