Óriási változás jöhet a magyar munkahelyeken: erre mindenkinek fel kell készülni

A Brain Bar egyik csütörtöki előadásán Kotsis Ádám öt pontban foglalta össze a legfontosabb, jövő munkahelyét érintő trendeket, amire fel kell készülnünk munkavállalóként. Az első, hogy a most birtokolt kompetenciáink, készségeink túlélési ideje 5 évnél kevesebb. Tehát amit most megtanulunk, az hamarosan elévül, és újakat kell elsajátítanunk helyettük. Csökken a készségeink túlélési ideje, ahogy a vállalatoké is: míg a ’70-es években az USA-ban egy átlagos vállalat 60 évig létezett, addig ma ez 20 év. A harmadára esett vissza.

Másik trend, amit látnunk kell, hogy minden flexibilis: a munka helyszíne (home office), a munkával töltött idő, a munka formája (projektmunka), és a munkatársak személye is folyton változik.

Ahogy bonyolódik a világ, egyre több a téma, amiben otthon kell lennünk.

A harmadik trend, ami zajlik éppen az ember és a gép interakciójának változása. Ma már az együttműködésük megkerülhetetlen, mivel a kettő együtt hasznosabbat, hatékonyabbat alkot. A nagy kérdés ezzel kapcsolatban most az, hogy hol egészítjük ki egymást és milyen formában? Friss kutatásokból az derült ki, hogy döntéshozatalban ma még jobb az ember.

A negyedik tendencia, hogy tudjuk, általánosságban a munkavállalók mit tartanak fontosnak. Felmérésekben kijött, hogy a jó kollegiális kapcsolatokat, a jó viszonyt a vezetővel és a munka-magánélet egyensúlyának minél teljesebb megvalósulását.

Honnan jöttünk?

Mindebből az következik, hogy a korábbi nagy változásokból kell tanulnunk. A reneszánszban például előtérbe került az egyén, korábban a középkorban, az egyház, a földesúr helyére lépett. Ez hasonlít a mai korra: ma a szervezetből ugyanígy emelkedünk ki egyénként. Ez önmagában kedvező folyamat, de nagy kérdés, hogy az egyén és a gép vajon hogyan viszonyul majd egymáshoz ebben a folyamatban? Az ipari forradalom teremtette meg a munkások közösségét, előtte otthon dolgoztak, de azáltal gépek keletkeztek, elmentek otthonról, összejöttek a munkások, és rájöttek, hogy együtt erősebbek.

Harmadik, amiből sokat tanulhatunk, az az internetrobbanás kora: nagy félelmünk volt, ami végül nem valósult meg, hogy az internet elveszi a munkánkat. Végül újakat teremtett helyettük, egy elvett helyett kettőt-hármat is. Így várhatóan a mesterséges intelligenciával is így lesz.

Hogy készüljünk a jövőre?

Ami most sokakat izgató kérdés, hogy a techvihar közepén mit tanuljon az, aki szeretne felkészülni a jövőre. Egyik iskola szerint kizárólag klasszikus tudományokat, hiszen az időtálló, mások szerint viszont ezeket túlléptünk, és ma már GTP technológiát kell elsajátítani, az a jövő. Kotsis Ádám szerint inkább az elsőt, azaz jogot, orvostudományt, matematikát, hiszen a technológiai újdonságok jönnek-mennek, és nekünk a tanulást kell megtanulni és eldönteni majd, mi a fontos és mi nem.

Bizonyos szempontból mindegy mit tanulsz, a lényeg, hogy valamiben mélyülj el rendesen. Mert minél gyorsabban változik a világ, annál inkább az állandó dolgokra kell fókuszálni.”

Ki lesz sikeres a vállalati világban?

A jelen egyik legfontosabb képessége, hogy egy munkavállaló be tudja osztani az idejét: a time menedzsment náluk a legnépszerűbb képzés vállalaton belül. A másik, hogy tudjunk kísérletezni és elviselni aztán a kudarcot – ez az egyik legfontosabb alapja a sikernek. Mint idézte:

a sikeres embereknek sokkal több a kudarca”.

A harmadik sikertényező, hogy tudjunk figyelni a másikra (ez sem könnyű), és tudjunk vele együttműködni. Enélkül biztosan nem fog menni a munka.

Ezek ősi emberi, evolúciós skillek, melyek legalább annyira fontosak, mint hogy technológiailag miképp boldogulunk el.

De a legfontosabb mondat, amit magunkkal vittünk az előadásról: az fog túlélni, aki tud olvasni.