Magyarok tízezreit várják erre a munkára: napi 18 ezret is lehet keresni, semmilyen papír nem kell

A magyar mezőgazdaságnak évtizedes, strukturális gondokkal kell megküzdenie és elmondható, hogy a munkaerőhiány már általánossá vált mind a magyar gazdaságban, mind az agráriumban. 2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt hazánkban, ehhez képest a mezőgazdasági szektorban a bruttó átlagkereset 457 ezer forint volt 2024 januárjában. Tehát nagyjából nettó 304 ezer forint havonta, ami több mint 100 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. 

Az alacsonyabb jövedelemszintek más gazdasági ágakhoz képest, és a kemény fizikai munka kevésbé vonzó a munkavállalók számára. A modernizáció és az egyre fejlődő technológiák, valamint a folyamatos digitalizációs folyamatok kihívások elé állítják a több generáción át gazdálkodókat. Hiány van a képzett szakemberekből, és a mezőgazdászoknak még nincs elegendő tapasztalatuk az újabb gépek kezeléséhez, mivel az évtizedekkel ezelőtti gépészeti tudás már nem elegendő az újabb eszközök működtetéséhez. A nyáron felmerülő idénymunkák kapcsán kérdeztük Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnökét, hogy 2024 nyarán mi várható a szektorban, milyen munkák várhatóak és milyen fizetésekre lehet számítani. 

Milyen idénymunkák vannak nyáron?

Nem meglepő módon a nyári időszakban a legtöbb mezőgazdasági munka a gyümölcsösökben keletkezik. "A gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel megoldani"- kezdte a felsorolást Dr. Apáti Ferenc és hozzátette, hogy emellett a másik munkacsúcs a betakarítás, ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, fajtól függően tavasztól késő őszig, és ezért nem lehet, csak állandó munkásokkal megoldani, ide szükségeltetik a szezonális munkaerő. Vagyis, amire nyáron lehet jelentkezni, az legnagyobbrészt a gyümölcsszüret.

Ahogy általában a munkaerőpiacon elmondható, hogy a határozatlan idejű szerződések sokak számára jelentenek előnyt a jövőbeli kiadások biztosítása miatt, ez az idénymunkáknál sincsen másként. Ugyan határozatlan idejű munkaviszonyt a szektor igen ritkán tud kínálni azok az ágazatok vagy vállalkozások, amelyek a leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani, nagyobb eséllyel indulnak. Ezért előrelátó módon sokan olyan termelési struktúrát alakítanak ki, ahol például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy az idénymunkásokat akár 6 hónapig is foglalkoztatni tudják, nem csupán 1-2 hónapig. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnöke kifejtette, hogy 

a gyümölcstermesztésben a jelentős munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés. A szabadföldi zöldségtermesztésben is döntően április-májusban zajlik a vetés, palántázás, majd szintén nyárra és őszre esik a betakarítás. Van olyan speciális eset, mint például a spárga, ahol már április közepe óta dübörög a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven, vagyis 12 hónapon át folyamatos a munka

- mondta, majd magyarázatában kitért arra is, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerő-igényes tevékenységet takar, ami azt jelenti, hogy a teljesen gépesíthető művelésű fajok (ilyen például a csemegekukorica, a zöldborsó, a hagyma, amelyek betakarítása is gépesített) élőmunkaigénye elhanyagolható vagy nincs is. Tehát 

a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500-4000 munkaóra/ha között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10 000-25 000 munkaóra/ha a foglalkoztatás-igény. Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70%-ban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal

- derült ki az elnök elmondásából. 

Bérek és munkaerőhiány a szektorban 

Ahogy már fentebb említettük a szektor alapvetően nem áll a legjobb pozícióban, ami a munkaerőt, illetve a béreket illeti. Az évek során látni némi javulást a KSH adatai szerint, 2023 januárban 398 ezer forint volt a bruttó átlagkereset az ágazatban, ez idénre bruttó 457 ezerre nőtt, de még így is bőven az országos átlag alatt helyezkedik el. A szektort érintő munkaerőhiány kapcsán Dr. Apáti Ferenc elmondta, hogy 

a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerőhiány, még az időjárási problémák és a tőkehiány is csak ezután következik. Számításaink szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50 milliárd és 80 milliárd forint közötti kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Míg 15-20 évvel ezelőtt az ágazat még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon.

- fejtette ki. Majd hangsúlyozta , hogy "a munkaerőhiány visszaesést is okozott a termőterületekben, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban." Ugyanis az elmúlt évtizedben a legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi, az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek, jelentős, 30-50 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést tapasztaltak. Csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a teljesen gépesített szabadföldi zöldségek, érték el a stagnálást vagy esetleg enyhe növekedést. Az hiány kapcsán elmondta az elnök, hogy 

többrétűek, például az elöregedés és a külföldi munkavállalás miatt kisebb a merítési bázis, ráadásul az oktatásból kikerülő diákok jelentős része szerez felsőfokú diplomát – ők pedig jellemzően nem jönnek el kétkezi munkát végezni. Ezek az okok idézik azt elő, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300 000-500 000 fő munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerő-piacról (nem csak az agráriumból), úgyhogy nem csoda, például fülöp-szigeteki és egyéb, látszólag egzotikus helyekről származó munkások „importjában” kell gondolkodnunk.

- ismertette, majd a bérek kapcsán elmondta, hogy nagyban befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés a bérezést. Tehát a bérek esetén 

földrajzilag jelentős eltérések vannak az egyes régiók, országrészek között: az északkeleti országrészben ugyan még csak 12 ezer forint körül van a napibér, az ország középső és nyugati részein viszont napi 15 000-18 000 forint a jellemző

- válaszolta Dr. Apáti Ferenc, majd azt is részletesen kifejtette, hogy mitől függ egyes munkák bérezése. "Nincsenek hatalmas különbségek a munka jellegéből eredően, de persze vannak kicsit jobban fizető munkakörök"- kezdte. Ilyenek például a hűtőházban végzett áruvá készítési feladatok, illetve a magas áruértékű termékek szedése, ezek valamivel magasabb bérezést érdemelnek. 

Igazán jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség, ahol bizonyos szedők kiemelkedő teljesítményük miatt jutnak nagyobb jövedelemhez. Külföldön sincs ez másképp: alacsonyabb bért általában a rossz szedők szoktak kapni, akik teljesítménybérben vannak, és magasabb, jellemzően órabéres fizetést kapnak a némi szakmai tapasztalatot igénylő munkakörökben dolgozók. Viszont vannak olyan gyümölcsök, zöldségek, melyeket a szedési minőségre nagyon érzékenyek, ezeket „nem merjük” teljesítményben szedetni, mert a mennyiségi motiváció gyakran a minőség rovására megy. Továbbá igaz az is, hogy a nagyobb szakértelmet igénylő munkák (pl. a gyümölcsfák metszése) általában magasabb órabéren kerülnek megfizetésre.

- ismertette a mostani helyzetet a szakértő. A bérproblémák és a munkaerőhiány kapcsán felmerülő kérdés a külföldi munkások megjelenése a szektorban. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnökétől kérdeztük, hogy mennyire van szükség a magyar földeken külföldi idénymunkásokra és mit lehet látni nagyjából hány százalékban dolgozhatnak jelenleg a magyar földeken külföldi idénymunkások (ők jellemzően honnan érkeznek Magyarországra). A kérdésben adott válaszában az elnök kifejtette, hogy 

az előző években elsősorban a környező országokból, főleg Romániából és Ukrajnából érkeztek vendégmunkások, akkor is inkább a magyar anyanyelvűek, leginkább erdélyi magyarok. De ez mindössze néhány ezer főt jelent. Igaz ugyanakkor, hogy nagyon sokan inkább továbbmennek Nyugat- Európa felé, ahol a munkabérek annyival magasabbak, hogy azt a magyar gazdaságok egyszerűen nem tudnák biztosítani.

- mondta. Ilyen például Németország, ahol kötelező minimális órabért határoz meg a vonatkozó törvény, és Spanyolországban is van ilyen előírás, míg Olaszországban nincs. Pont ennek a nyugatra vándorlásnak a következménye, hogy Magyarországon messze nincs annyi külföldi idénymunkás (arányaiban sem), mint a nyugati országokban- derült ki a válaszból.

Az Ukrajnában több mint két éve zajló háború rányomja hatását erre a piacra is, de elsősorban nem nálunk, hanem Lengyelországban, ahol a hatalmas kézimunkaigényű bogyós gyümölcs ültetvényeken (málna, szamóca, áfonya) jellemzően ukránok dolgoztak, míg a lengyel idénymunkások Németországba mentek. Spanyolországban szinte csak Afrikából, főleg az északi Maghreb-övezetből származó idénymunkások dolgoznak

- folytatta a szakértő. A végén Dr. Apáti Ferenc arra is kitért, hogy milyen konkrét foglalkoztatási számok mutatkoznak a szektorban és tematizálta, hogy milyen a mezőgazdaságban uralkodó munkaerőhiány mekkora problémát jelent és mire lehet számítani a közeli jövőben. 

"A magyarországi zöldség-gyümölcs ágazat körülbelül 140 ezer főállású foglalkoztatottnak ad munkát, idénymunkásokkal együtt pedig 200 000-250 000 ember talál munkát az ágazatban. A munkaerő-helyzet óriási problémát jelent az agráriumban: egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű ember. Ez a helyzet rövid távon biztos, hogy nem javul majd számottevően, részint az elöregedő társadalom, részint a Nyugat-Európába történő elvándorlás (többségében a legjobbak mennek el) miatt"- tért ki válaszában a szakértő.