Hiába minden, hoppon maradnak a magyar dolgozók: a fizetésük sosem éri utol az áremelkedést

A magyar cégek 90%-a emelte, vagy tervezi emelni idén a béreket. Háromnegyedük minden dolgozójának emeli a fizetését – derül ki a béren kívüli juttatások specialistája, a Rewin kutatásából. Az áprilisban végzett, közép- és nagyvállalatok vezetőinek megkérdezésével járó felmérés adatai szerint a béremelést adó cégek kétharmada ugyanakkor csupán 5-10% közötti bérfejlesztést tud végrehajtani, ami jóval alatta marad a 2023-as átlagos 17,6%-os inflációnak. Mindössze 5% azon cégek aránya, amelyek ténylegesen kompenzálni tudják a béremeléssel a 2023-as inflációt. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a munkaerőhiány miatt a vállalatoknak nagyon fontos a dolgozók megtartása. (A csatolt “béremelés” infografikán ez az adat látható.)

Mivel nemcsak a vállalkozások költségei emelkednek, de a létfenntartás is drágul, a munkavállalók indokoltan várják el a reálbérük szinten tartását, amit azonban a költségprésben lévő munkáltatók többnyire csak részlegesen képesek teljesíteni. A nagyobb fizikai állománnyal rendelkező cégek esetében gyakoribb volt a minden dolgozóra kiterjedő emelés. A zömében szellemi dolgozókat foglalkoztató cégeknél (68%), illetve az 50-100 fő közötti cégeknél (55%) volt a legalacsonyabb a „mindenkinél emeltünk” válaszok aránya. A legjellemzőbb eljárásnak a mindenkire kiterjedő egységes béremelés és a teljesítmény szerinti differenciálás bizonyult, a vizsgált cégeknél mindkét módszer közel egyharmados hányaddal szerepelt. A nagy, 500 fő feletti cégeknél bizonyult a legmagasabbnak a differenciálást választók aránya.

A magyar vállalatokra az infláció bér- és költségoldalon is nagy nyomást helyez. Ezért fontos szerephez juthatnak azok a juttatási formák, amelyekhez jelentős adóelőny tartozik, adminisztrációs szempontból is egyszerűek és széles körben használhatók, tehát a dolgozók megélhetésével kapcsolatos dolgokra költhetők. Személyenként évi 80.040 forint adható ilyen formában, „csekély értékű ajándék juttatásként” évente három különböző részletben. Fontos tudni, hogy ez a juttatás a munkavállalók családtagjainak is adókedvezménnyel adható, egy négyfős család esetében tehát ez akár 320 ezer forintnál is magasabb összeg lehet egy év alatt

 – mondta Ruga Róbert, a Rewin ügyvezető igazgatója a kutatás tanulságait kommentálva.

A válaszadó cégek jelentős hányada az alkalmi juttatást utalvány helyet bérként adózva, számlára utalva biztosítja, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb költséggel jár.  Pedig a „csekély értékű juttatásnak” nevezett megoldást a megkérdezett döntéshozók 89%-a ismeri és ismert az is, hogy lényegesen kevesebb közteherrel jár, mint a bér. Idén a megkérdezettek 53%-a már biztosan élni fog a lehetőséggel, nagyobbrészt utalvány formájában, ugyanakkor 28% még nem döntött arról, hogy alkalmazza-e ezt a juttatási formát. A Rewin ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás szerint azok háromnegyede is megfontolja a csekély értékű juttatás opcióját, akik eddig nem éltek vele, és csak a kutatás során értesültek róla, ami azt jelenti, hogy a megoldás előnyei, az egyszerűség, az adóelőny – összesen 33,04% közteherrel jár – és az évi 80.040 forintos határ sok vezető számára meggyőző. 

A kutatás azt vizsgálta, mit tehetnek a vállalatok a dolgozók megtartása és az elvándorlás megakadályozása érdekében. Az egészen friss, áprilisban 160 fő – a témában kompetens vállalati gazdasági és HR-döntéshozó – online megkérdezésével zajlott vizsgálat tapasztalatai szerint a cégek a költségérzékenysége miatt jelentős kiaknázatlan lehetőség van az egyszerűen adminisztrálható, a bérnél lényegesen kisebb költséggel adható és széles körben elfogadott utalványokban.  A béren kívüli juttatás a válaszadók közel 95%-ára jellemző, az 500 fő feletti cégeknél pedig általánosnak tekinthető.

A juttatások mértéke a válaszadók kétharmadánál idén nem emelkedik – igaz, a 100 fő feletti vállalatok közül tízből négy növelést tervez. A leggyakoribb juttatási forma a SZÉP kártya (86%) és az iskolakezdési támogatás (29%). Míg 100 fő alatt a cégek csupán 23%-a, addig a 100 fő feletti cégeknek a 67%-a ad párhuzamosan többféle juttatást is ad a dolgozóinak.