Tovább nyílik a bérolló: 300 ezerrel kevesebbet ér ugyanaz a munka Békésben, mint Pesten

Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek a legkevesebbet 2022-ben - derült ki a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványából. Miközben a fővárosban nettó 422 052 forintot vitt haza egy átlagos dolgozó, Szabolcsban csupán nettó 241 855 forint volt az átlagbér, ami majdnem 100 ezerrel marad el az országos átlagtól, ami a statisztikai hivatal szerint nettó 342 984 forint volt.

Óriási a budapesti vízfej

A grafikonon látszik, hogy az országos átlagot mennyire Budapest húzza: a fővároson kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében ütötte meg az átlagbér az országosat (igaz, csak 15 ezer forinttal volt magasabb annál. A KSH ugyanakkor megjegyzi, hogy "a területi különbségek valamelyest csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva."

Mint a jelentésből kiderül, a közfoglalkoztatottak csak minimálisan húzzák le a magyar bérátlagot: 2022-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 516 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 343 ezer forintot tett ki. Mindez közfoglalkoztatottak nélkül bruttó 526 ezer volt, ami nettóban 350 ezernek felel meg.

A részletes ismertetésből az is kiderült, hogy a fizikai melósok bruttó átlagkeresete 377 ezer, a szellemieké 652 ezer forintra jött ki 2022-ben. Természetesen itt is hatalmas különbségek vannak:

• Egy pesti szellemi foglalkozású bruttó 755 ezret kapott átlagosan tavaly, míg a legrosszabb ebben a tekintetben Békés megye, ahol 475 ezer forintot kaptak az emberek ugyanazért a munkáért.
• A legjobban kereső fizikai munkások Győr-Moson-Sopronban élnek, akik tavaly átlag bruttó 460 ezerért dolgoztak, míg a legkevesebbet a szabolcsi melósok kapták, bruttó 286 ezer forintot.

Kelet-Magyarországon tombol a munkanélküliség

A kiadvány szerint 2022 IV. negyedévében az ország 15–64 éves népességének 77,6%-a, 4,8 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Országosan 9 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2021 IV. negyedévében, a munkanélküliek száma szintén 9 ezer fővel bővült - tehát lényegében nem változott a helyzet.

Magyarul: a munka nemesít, de már nem nagyon van olyan, aki nemesedjen.

A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 12 megyében emelkedett, 7 megyében és a fővárosban pedig csökkent. A legnagyobb csökkenés Vas megyében (–4,1 százalékpont), a legnagyobb növekedés Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3,2 százalékpont) következett be.

Győr-Moson-Soprtonban a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (79,2%), ami alig marad el a budapestitől, ami kereken 79%-os. Ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében volt a legalacsonyabb (68,1, illetve 68,2%) - de a KSH szerint ebben a tekintetben is csökkentek a területi különbségek.

A munkanélküliségi ráta kedvezőtlenül változott, a jelentés szerint az egy évvel korábbi 3,7-ről 3,9%-ra emelkedett.

A megyék és a főváros körében eltérően alakult a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül: 6 megyében és a fővárosban mérséklődött, 12 megyében emelkedett, Heves megyében pedig stagnált. A legnagyobb csökkenés Baranya megyében (–1,8 százalékpont) volt, azaz népességarányosan itt álltak a legtöbben munkába, a legnagyobb növekedés Békés megyében (3,1 százalékpont) következett be.

A gazdaságilag inaktívak száma az országban 43 ezer fővel 1,4 millió főre csökkent. Számuk 14 megyében mérséklődött, legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Somogy vármegyében (14, illetve 12–12%-kal).

Egy borsodira 56 álláskereső jutott

December végén 230 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 3,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj-Zemplén kivételével az összes megyében és a fővárosban is csökkent az álláskeresők száma, a legjelentősebben (14%-kal) Baranyában.

Ezer lakosra 24 álláskereső jutott, ezen belül a legkevesebb Győr-Moson-Sopron (7), a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (56).

A pályakezdő álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal, 13 ezer főre apadt, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 7,0-ről 5,7%-ra csökkent. Minden megyében és a fővárosban is kevesebben lettek.

Emellett a jelentés szerint

• az álláskeresők legnagyobb hányada (42%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el,
• 26%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány,
• 25%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége,
• 7,1%-uk pedig diplomával rendelkezett.

A legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végzett álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (53%), a diplomásoké a fővárosban (26%) volt a legnagyobb. Országosan 60 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, 6,2%-kal többet az egy évvel korábbinál.

A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 39 álláskereső jutott. A főváros és a vármegyék tekintetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron, illetve Baranya vármegye képviselte, a tíz üres álláshelyre eső 11, illetve 264 álláskeresővel.

Címlapkép: Krizsán Csaba, MTI/MTVA