Fontos változás a Munka Törvénykönyvében: szabadságolást, felmondást, próbaidőt is érinti

Január elsejével sok tekintetben megváltozott az életünk, és ez alól nem kivétel az sem, hogy hogyan dolgozunk mostantól. Változott az apaszabadság kiadásának módja és bizonyos esetekben a hossza is, és a munkáltatónak is többféle újabb szabálynak kell megfelelnie. Mostantól kérhetünk például írásos indoklást a felmondáshoz, és törvénybe iktatták azt is, hogy csak indokolt esetben lehet megszakítani a dolgozók szabadságát - vagyis nem kell többet felvennünk a céges telefont, és a levelek is ráérnek a pihenés végéig. Szakértőket kérdeztünk arról, valóban jó szabályozás született-e, esetleg még jobban lehetett volna a munkavállalók jogait bővíteni?

Mik változtak?

Összesen nyolc fontosabb ponton változtattak a Mtv. rendelkezésein, ezek a változások pedig az alábbiak voltak:

• 10 napra emelkedő apasági szabadság, az első öt napra 100 százalékos távolléti díjjal
• összesen 44 nap szülői szabadság, ezt előre kell kérni
• a munkavállalók utólag is kérhetik írásban a felmondás indoklását
• nem szüntethető meg a munkaviszony apasági, szülői vagy gondozási szabadság alatt
• a munkaviszony fél éves fennállása után kérhető a teljes- vagy részmunkaidős foglalkoztatás, és a home office is
• határozott munkaviszony esetén időarányos próbaidő (pl. fél éves munkaviszony esetén legfeljebb másfél hónap
• gyorsabb és pontosabb tájékoztatási kötelezettség köti a munkaadókat
• csak indokolt esetben szakítható meg a munkavállaló szabadsága, ebbe beletartozik, hogy nem kell a céges telefont felvennünk, vagy céges levelekre válaszolnunk.

Itt volt az ideje

Simon Balázs, a Magyar Munkaerő-Kölcsönzők Országos Szövetségének szakmai alelnöke lapunknak adott válaszában úgy fogalmazott: nagy súllyal esett latba, hogy végre a törvény betűje is kimondja a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát.

A jogalkotó előrelépést szeretett volna elérni két jelentős és fontos területen: az egyik a munka és a magánélet egyensúlya, a másik pedig a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége. Az európai országok között bizonyosan vannak olyanok, melyek már eleve megfeleltek az uniós elvárásoknak ebben a tekintetben, vannak olyanok, melyek még dolgoznak rajta, és olyanok is, melyeknek a munkajogi szabályaiban már benne volt – ez utóbbi csoportba tartozik Magyarország is, vagyis olyan kiugró előrelépésről szerintem nem beszélhetünk

Simon Balázs azt is megemlítette, hogy eddig is nagyobb és erősebb szabályozás kellett volna, hogy kösse a munkáltatók jelentési kötelezettségeit, és nem is biztos abban, hogy ezt jogszabállyal lehet-e befolyásolni - most ez történt meg. Azt viszont nem vitatta, hogy ideje volt felzárkózni azokhoz az EU-s országokhoz, amelyeknél már az elvárások megfogalmazása előtt, akár évtizedek óta jelen vannak ezek a munkajogban.

Ami a tájékozottsági kötelezettséget illeti: nem tudom, hogy jogszabályokkal egyáltalán javítható-e. Vitán felül áll, hogy szükség van-e arra, hogy a munkavállaló tisztában legyen azzal, hogy őt hogyan osztja be a munkáltató. Hogy erről megfelelő tájékoztatást kapjon, az teljesen jogos elvárás, az uniós irányelvbe is tökéletesen illeszkedik

- mondta a Pénzcentrumnak Simon Balázs.

Többletterhek a munkaadónak, több apaszabadság a dolgozónak

Hasonlóan gondolkodik Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is. Elismerte ugyan, hogy többletteherrel néznek szembe a munkáltatók, de szerinte is jó dolog, hogy immár törvényben is szerepelnek ezek a szabályok.

Nincs abban vita, hogy ezeket az intézkedéseket be kellett már emelni a magyar munkajogba, hiszen EU-s kívánalmaknak kell megfelelni ezekkel. Természetesen többletterhet ró a munkáltatókra, hiszen például az apaszabadság kibővítésével akkor is kell bizonyos napokra munkabért fizetni a munkavállalónak, pedig munkavégzés ugye nem történik. Mindezzel együtt is azt gondolom – személyesen is – hogy jó és fontos intézkedés született

- mondta Rolek Ferenc a Pénzcentrumnak.

Egy ponton szigorúnak látja a változásokat Katona Csaba ügyvéd, munkajogász. Ő azt válaszolta lapunknak, hogy a felmondási kötelezettségben - ha a munkavállaló kéri - már mindenképpen indokolnia kell a munkáltatónak, ez pedig újabb többletteher.

A munkavállaló kérelmére abban az esetben is indoklási kötelezettsége van a munkáltatónak a munkaviszony felmondásával összefüggésben, ha egyébként az Mt. alapján nincs külön indoklási kötelezettsége. (pl.: próbaidő alatti felmondás esetén az Mt. nem határoz meg indoklási kötelezettséget, azonban a munkavállaló kérelmére ezen kötelezettség feléled.) Véleményem szerint ez kifejezett szigorú változás, amely a munkáltatót hozza nehezebb helyzetbe

- fogalmazott Katona Csaba. Összegzésül azt említette meg, hogy az apasági szabadság kérdésében a munkavállalók jelentős liberalizációt kaptak.

Véleményem szerint a jogszabály változás elsősorban a munkáltatók számára jelöl meg többlet kötelezettségeket. A szülői szabadság és az apasági szabadság vonatkozásában kiemelném, hogy a munkavállalók részre kifejezetten kedvezőbb szabályok kerültek meghatározásra

- mondta lapunknak a munkajogász.