Hiába keresnek egyre többet a magyarok: felfalhatja az infláció az emeléseket

Folytatódott az idei kiemelkedő bérnövekedési ütem a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók - kommentálta a friss béradatokat Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

A szakember elmondta, a januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4%-kal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem némileg 16% felett fog alakulni.

Eközben a bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát – ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet -, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan továbbra is erős kereslet mellett. Az erős áremelési és béremelési dinamikának köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők

- magyarázta az elemző, aki szerint ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.

Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 4% feletti éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, támaszt adva a GDP-nek fogyasztási oldalról

- tette hozzá a szakember, aki szerint ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, a logisztikában és a közigazgatásban.

Mekkora ereje van a fizetésnek?

A bruttó átlagbérek 496 ezer forintot tettek ki májusban, a kedvezmények nélküli nettók pedig közel 330 ezer forintnál tartottak. Mindkettő jelentős, közel 15 százalékos éves emelkedésnek felel meg, ami a garantált bérminimum és a minimálbér év eleji növelésének, a költségvetési szférában megvalósult - előre beütemezett - fizetésemeléseknek, továbbá a munkaerőhiányból adódó béremelési kényszernek köszönhető - értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki egyúttal hozzátette: a részletes adatok alapján vannak kedvezőtlen folyamatok is. 

Egyrészt az átlagbérek mellett érdemes a medián értékeket megnézni. Bár ezek is több mint 14 százalékkal emelkedtek, de jóval elmaradnak az átlagoktól.  A bruttó fizetések mediánja például májusban 398 ezer forintot tett ki, ami közel 100 ezer forinttal marad el az átlagtól. A medián értéke azért fontos, mert megmutatja, hogy az alkalmazottak fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél alacsonyabb összeget kap

- hívta fel a figyelmet.

2012 és 2017 szeptembere között a nettó reálkereseteknél fokozatosan növekedő dinamikát láttunk, a csúcs 12,2 százalékos érték volt. Ugyanakkor azóta lassul a növekedés üteme. Az elmúlt bő egy évben az egyszeri kiugrásoktól - például a fegyverpénz hatásától - eltekintve 0 és 5 százalék közötti reálbéremelkedés volt a jellemző. Idén májusban pedig 3,8 százalékot tett ki. Az infláció további gyorsulása miatt az év hátralévő részében a reálkeresetek tempója további lassulást mutathat. Azaz a fizetések vásárlóereje gyengülhet

- húzta alá. Szerinte az év második felében a reálbérindex alakulását az esetleges évközi béremelések nagyban befolyásolhatják. Ha viszont ezek elmaradnak vagy mérsékeltek lesznek, akkor a negatív tartományba kerülhet a mutató.