Visszatáncolnak a cégek a munkaidőkeret kifizettetésétől: változtatnának a törvényen

Több vállalatnál is levonták a dolgozók béréből a fel nem használt munkaidőkeretet, azonban a kormány közbelépett. A rabszolgatörvény lehetővé tesz olyan munkaidőkereteket, amelyek a cégeknek kedveznek, ám az ellátási láncok akadozása és az alkatrészhiány miatt még ez sem biztosít elég rugalmasságot számukra. Miután a kormányzat nem engedi a bérek visszavágását, a Népszava cikke szerint a cégek a hatályos szabályozás módosítását szeretnék elérni, hogy a ledolgozatlan munkaórákat – akár némi pluszdíjazás fejében – tovább görgethessék a következő munkaidőkeretre.

Több cég Szijjártó Péter külgazdasági minisztert is megkereste az ügyben. A cégek a hatályos szabályozás módosítását szeretnék elérni, hogy a ledolgozatlan munkaórákat – akár némi pluszdíjazás fejében – tovább görgethessék a következő munkaidőkeretre, írja a Népszava. Voltak olyan próbálkozások is, hogy a dolgozókkal fizettessék ki a mínuszórákat.

Egy fémipari és egy műanyagipari cégnél, ahol szeptemberben járt le a munkaidőkeret, már le is vontak emiatt a dolgozók béréből egy részt. A következő 4-5 hónapban is így tettek volna, de éppen a mától elinduló rendkívüli foglalkoztatás-felügyleti célvizsgálat hatására ettől visszatáncoltak.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség a múlt héten kongatta meg a vészharangot. Arról kaptak jelzéseket, hogy a dolgozóknak rengeteg ledolgozatlan órája gyűlt össze: van, akinek 350 is, ami kéthavi munkaidőnek felel meg. Ezeket a cégek a munkavállalók tartozásaként tartják nyilván, ha pedig valóban behajtanák rajtuk, akkor 80-100 ezer forintot, de akár 600 ezer forintot kellene visszafizetniük. Mindez a rabszolgatörvénynek nevezett 2018-as jogszabálymódosítás következménye. Az ugyanis lehetővé tette, hogy a cégek többéves munkaidőkeretben igazítsák a megrendelésekhez a dolgozók munkaidejét.