Így nem fog megoldódni a hazai munkakrízis: a jelentkezők többsége el se megy az interjúra

Egy korábbi, egészen pontosan 2018 áprilisában készült interjúnkból az derült ki, hogy mi magyarok egészen rosszul állunk, ha munkamorálról, a munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeink teljesítéséről van szó. Akkor Farkas Gergely, GLS Hungary Kft. ügyvezetője azt nyilatkozta nekünk, hogy sokkal nehezebben találnak minőségi munkavállalót, mint korábban: "Rengeteg interjút kell lefolytatni a potenciális dolgozókkal, és sokan nincsenek tekintettel arra, hogy megbeszéltünk valamit. Vannak, akik el sem jönnek, úgy hogy erről nem is tájékoztatnak bennünket. Régen tízből egy nem jött el, ma a fele" - nyilatkozta 3 éve Farkas Gergely.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyit a nyugati bérekről: 10-ből 5-en az állásinterjúra sem mennek el

"Sokkal nehezebben találunk minőségi munkavállalót, mint korábban és ez nem csak a futár pozícióra igaz. Úgy gondolom ez nem is igen lesz jobb, sőt még ennél is több kihívásra számítok" - árulta el a Pénzcentrumnak Farkas Gergely. A GLS Hungary Kft. ügyvezetőjével a csomagszállításban folyamatosan érzékelhető munkaerőhiányról; a GLS-nél is tapasztalható toborzási nehézségekről; a cégnél történt bérfejlesztésekről, a gépkocsivezetők lehetőségeiről; illetve az Amazon előrenyomulásáról, és a csomagszállítás jövőjéről beszélgettünk.

2018-ban, és utána még legalább 2 évig úgy tűnt, a helyzet rövid távon egészeb biztosan nem fog javulni, sőt. Akkor azonban még senki nem láthatta, hogy egy pandémia alapjaiba fordítja fel majd a világot, és vele együtt a munkaerőpiacot is. Ilyen körülmények között azt gondolhatnánk, hogy mivel komplett iparágak szűntek meg, a felszabadult munkaerő megoldást jelenthet az eddig munkaerőhiánnyal küzdő szektoroknak. Az élet azonban nem feltétlenül a matematikai törvényszerűségek mentén alakul, és ennél sokkal bonyolultabb erők és ellenerők érvényesülnek a piacon.

Mi történik a piacon?

Az utóbbi 5 évben nagyon megváltozott a munkakeresők minősége: sokan nem mennek el az állásinterjúkra, vagy egyszerűen felszívódnak 2 hét után, ha mégsem tetszenek nekik a körülmények. "Mi is hasonló jelenséget figyeltünk meg" - mondta el a Pénzcentrumnak Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője, majd hozzátette:

Nemrég kaptak olyan kommenteket egy hasonló témával foglalkozó bejegyzésükre, hogy minden a cégek a hibája, hiszen pl. a fizetések nagyon alacsonyak, visszajelzéseket nem adnak a jelentkezésekre, a vezetők nem veszik emberszámba a soron dolgozókat, túl sokat várnak el a betanulás időszakában stb. Tímea azt gondolja, hogy az igazság valahol a kettő között:

Arra a kérdésre, hogy globális jelenségről van-e szó, vagy csak a magyar piacra jellemző ez a magatartás, Szilágyi-Bécsi Tímea azt válaszolta hogy a nyugati országokban is vannak problémák, de elsősorban a munkaerőhiány miatt, és nem feltétlenül a pályázók eltűnése miatt.

Nem léptünk előre a pandémia óta

Az elmúlt egy évben azt figyelhettük meg, hogy azokból a szektorokból, amit érintett a bezárás (vendéglátás, szállodaipar, turizmus), többen úgy próbáltak meg túlélni, hogy pályát váltottak, vagy elmentek futárnak, esetleg gyártó cégnél helyezkedtek el.

EZ IS ÉRDEKELHET

800 ezret is kaszálhat egy Wolt futár: rengeteg embert keresnek a nagyvárosokban

Folyamatos a toborzás.

Többen nem is akarnak visszatérni majd a szakember szerint, így ha megtörténik a nyitás, akkor még nagyobb munkaerőhiány lesz ezeken a területeken, mint amilyen a pandémia előtt volt. Több vállalkozás ugyan nem élte túl, azonban ennek nem lesz nagyobb befolyása a munkaerő hiányra - véli a szakember. A gyártó cégek esetén volt ugyan visszaesés, főleg az autóiparban, azonban most ott emelkedés figyelhető meg. Az élelmiszeripar, a vegyipari cégek növekedtek, amik kapcsolódtak a védekezéshez (pl. kézfertőtlenítők, gumikesztyűk gyártása). A külföldi munkavállalók közül viszonylag nagy létszám haza ment, félve attól, hogy esetleg újabb lezárások esetén már késő lesz.

A pandémia előtti időszakban is jelentős szakember hiánnyal küzdöttek a cégek, és bár többen azt remélték, hogy az elengedések hatására ez majd változni fog, azonban nem ez a helyzet. Most is nehéz betölteni a szaktudást igénylő munkaköröket, mert a cégek az ilyen munkavállalókat igyekeztek a nehézségek ellenére is megtartani. A szaktudást nem igénylő munkakörök esetén sincs jelentősebb változás, mert bár kialakult egy látszólagos bőség a potenciális munkavállalók tekintetében, a tapasztalat azt mutatja, hogy nem gyorsabb és nem könnyebb betölteni a nyitott állásokat. Többen kikerültek a munkaerőpiacról, akár azért, mert betegségük folytán nem tudnak munkát vállalni, akár azért, mert félnek a kialakult helyzettől, nem mernek munkát vállalni, félnek a COVID-tól. S vannak azok, akik várakozó állásponton vannak, s egyelőre lentebb adva az igényükből, nem keresnek állást.

Nem becsüljük a lehetőségeinket

A járvány hatására sem változott ez a helyzet: "Tavaly még én is azt gondoltam, hogy lesz azért pozitív hatása is ennek a helyzet a munkaerőpiacra, azonban nem ez a tapasztalat. Sőt, mintha romlást vélnék felfedezni. Az adott szónak már nincs olyan ereje, mint régen. A ’hiszem, ha látom’ esete van most. Vannak kivételek természetesen, tehát nem szeretnénk általánosítani, de 

 - mondta el a az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője

Milyen jogi következményei vannak, ha egy munkavállaló aláírt szerződés után nem jelenik meg?

Amikor valaki nem jelenik meg jelzés nélkül a munkában, akkor két dolgot tehet a munkáltató. Egyrészt megpróbálja elérni, s ha sikerül, és megfelelő az indok, akkor újra visszatérhet munkába a dolgozó. 

Ha erre nem érkezik válasz, akkor általában még egyszer megismétli a munkáltató, s ha másodszor se jelentkezik a munkavállaló, akkor azonnali hatállyal megszüntethető a munkaviszony, hiszen a munkavállaló nem tett eleget a munkaszerződésben foglaltaknak,  nem is együttműködő - magyarázta a szakember.

Van megoldás

Nagy kérdés, mi lehet ezekre a problémákra a megoldás? Szélesebb körű tájékoztatás, vagy a kötelességek hangsúlyosabb közlése? Oktatás? Talán, de a pontos kommunikáció, egymás tisztelete és munka iránti jó értelemben vett alázat megteremtése mindenképp javítana a dolgokon. Az is fontos lenne, hogy a haragon, a dühön és a sérelmeken túllépve elinduljon egy párbeszéd.

Ha egy korábbi rossz tapasztalat miatt a jelöltek úgy állnak a cégekhez, hogy ez ugyanolyan, mint az, aki nem válaszolt korábban, vagy ha a cégek úgy állnak a jelöltekhez, hogy darab-darab, akkor soha nem fog javulni a helyzet. A jelölteknek meg kellene érteni, hogy mekkora költséggel jár egy toborzási folyamat, s mennyibe kerül egy munkatárs beléptetése.