25 °C Budapest
Így nem fog megoldódni a hazai munkakrízis: a jelentkezők többsége el se megy az interjúra

Így nem fog megoldódni a hazai munkakrízis: a jelentkezők többsége el se megy az interjúra

2021. március 23. 05:35

A HR-szakértők szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén: sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, és olyan is akad bőven, aki az utolsó pillanatban gondolja meg magát és mondja le a munkát. Hiába hinnénk, hogy a pandémia képes volt változtatni ezen a helyzeten, a tapasztalat nem ezt mutatja. Van még hová fejlődnünk nekünk, magyaroknak. 

Erről a témáról is szó lesz május 13-án a Portfolio HR Revolution 2021 konferencián. Ne maradj le, regisztrálj már most az exkluzív rendezvényre. További részletek ITT!

Egy korábbi, egészen pontosan 2018 áprilisában készült interjúnkból az derült ki, hogy mi magyarok egészen rosszul állunk, ha munkamorálról, a munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeink teljesítéséről van szó. Akkor Farkas Gergely, GLS Hungary Kft. ügyvezetője azt nyilatkozta nekünk, hogy sokkal nehezebben találnak minőségi munkavállalót, mint korábban: "Rengeteg interjút kell lefolytatni a potenciális dolgozókkal, és sokan nincsenek tekintettel arra, hogy megbeszéltünk valamit. Vannak, akik el sem jönnek, úgy hogy erről nem is tájékoztatnak bennünket. Régen tízből egy nem jött el, ma a fele" - nyilatkozta 3 éve Farkas Gergely.

2018-ban, és utána még legalább 2 évig úgy tűnt, a helyzet rövid távon egészeb biztosan nem fog javulni, sőt. Akkor azonban még senki nem láthatta, hogy egy pandémia alapjaiba fordítja fel majd a világot, és vele együtt a munkaerőpiacot is. Ilyen körülmények között azt gondolhatnánk, hogy mivel komplett iparágak szűntek meg, a felszabadult munkaerő megoldást jelenthet az eddig munkaerőhiánnyal küzdő szektoroknak. Az élet azonban nem feltétlenül a matematikai törvényszerűségek mentén alakul, és ennél sokkal bonyolultabb erők és ellenerők érvényesülnek a piacon.

Mi történik a piacon?

Az utóbbi 5 évben nagyon megváltozott a munkakeresők minősége: sokan nem mennek el az állásinterjúkra, vagy egyszerűen felszívódnak 2 hét után, ha mégsem tetszenek nekik a körülmények. "Mi is hasonló jelenséget figyeltünk meg" - mondta el a Pénzcentrumnak Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője, majd hozzátette:

Nem akarok általánosítani, hiszen nem minden jelöltre igaz, de az esetek nagyobb százalékában fordul elő az a viselkedési minta, hogy bár nagy érdeklődést mutat a munka iránt, és megígéri, hogy megjelenik az interjún, ez mégse következik be. Természetesen a legtöbb esetben nem is szól, és amikor érdeklődünk kedvesen és udvariasan, akkor vagy az a válasz, hogy bocsi, elfelejtettem, vagy az, hogy már nem aktuális, mert már van egy másik ajánlata, de a legtöbben már fel se veszik a telefont.

Nemrég kaptak olyan kommenteket egy hasonló témával foglalkozó bejegyzésükre, hogy minden a cégek a hibája, hiszen pl. a fizetések nagyon alacsonyak, visszajelzéseket nem adnak a jelentkezésekre, a vezetők nem veszik emberszámba a soron dolgozókat, túl sokat várnak el a betanulás időszakában stb. Tímea azt gondolja, hogy az igazság valahol a kettő között:

Nem igazán bízik egymásban a két oldal, nem mindig tiszta a kommunikáció, az általánosítások pedig oda vezetnek, hogy már nem tudnak tiszta lappal indítani egy-egy új pályázatnál, sokan eleve rosszhiszeműen gondolnak a munkáltatókra, ez eredményez egy olyan hozzáállást, aminek a végén a munkáltató azt látja, hogy nem felelősséggel pályáznak a jelöltek a meghirdetett pozíciókra. Ez pedig egy lefelé húzó spirál egészen addig, amig mindkét fél nem hajlandó felvenni a másik nézőpontját, s nincs meg a változtatási hajlandóság a viselkedésmintákra vonatkozóan.

Arra a kérdésre, hogy globális jelenségről van-e szó, vagy csak a magyar piacra jellemző ez a magatartás, Szilágyi-Bécsi Tímea azt válaszolta hogy a nyugati országokban is vannak problémák, de elsősorban a munkaerőhiány miatt, és nem feltétlenül a pályázók eltűnése miatt.

Nem léptünk előre a pandémia óta

Az elmúlt egy évben azt figyelhettük meg, hogy azokból a szektorokból, amit érintett a bezárás (vendéglátás, szállodaipar, turizmus), többen úgy próbáltak meg túlélni, hogy pályát váltottak, vagy elmentek futárnak, esetleg gyártó cégnél helyezkedtek el.

Többen nem is akarnak visszatérni majd a szakember szerint, így ha megtörténik a nyitás, akkor még nagyobb munkaerőhiány lesz ezeken a területeken, mint amilyen a pandémia előtt volt. Több vállalkozás ugyan nem élte túl, azonban ennek nem lesz nagyobb befolyása a munkaerő hiányra - véli a szakember. A gyártó cégek esetén volt ugyan visszaesés, főleg az autóiparban, azonban most ott emelkedés figyelhető meg. Az élelmiszeripar, a vegyipari cégek növekedtek, amik kapcsolódtak a védekezéshez (pl. kézfertőtlenítők, gumikesztyűk gyártása). A külföldi munkavállalók közül viszonylag nagy létszám haza ment, félve attól, hogy esetleg újabb lezárások esetén már késő lesz.

Mindezek összességében azt eredményezték, hogy bár jelentősen nőtt a munkanélküliek száma, azonban emelkedett a nyitott álláshelyek aránya is.

A pandémia előtti időszakban is jelentős szakember hiánnyal küzdöttek a cégek, és bár többen azt remélték, hogy az elengedések hatására ez majd változni fog, azonban nem ez a helyzet. Most is nehéz betölteni a szaktudást igénylő munkaköröket, mert a cégek az ilyen munkavállalókat igyekeztek a nehézségek ellenére is megtartani. A szaktudást nem igénylő munkakörök esetén sincs jelentősebb változás, mert bár kialakult egy látszólagos bőség a potenciális munkavállalók tekintetében, a tapasztalat azt mutatja, hogy nem gyorsabb és nem könnyebb betölteni a nyitott állásokat. Többen kikerültek a munkaerőpiacról, akár azért, mert betegségük folytán nem tudnak munkát vállalni, akár azért, mert félnek a kialakult helyzettől, nem mernek munkát vállalni, félnek a COVID-tól. S vannak azok, akik várakozó állásponton vannak, s egyelőre lentebb adva az igényükből, nem keresnek állást.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem becsüljük a lehetőségeinket

A járvány hatására sem változott ez a helyzet: "Tavaly még én is azt gondoltam, hogy lesz azért pozitív hatása is ennek a helyzet a munkaerőpiacra, azonban nem ez a tapasztalat. Sőt, mintha romlást vélnék felfedezni. Az adott szónak már nincs olyan ereje, mint régen. A ’hiszem, ha látom’ esete van most. Vannak kivételek természetesen, tehát nem szeretnénk általánosítani, de 

annak ellenére, hogy azt gondolnánk, hogy mindenki a létbiztonság megteremtésére törekszik, ez nem így van

 - mondta el a az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője

Milyen jogi következményei vannak, ha egy munkavállaló aláírt szerződés után nem jelenik meg?

Amikor valaki nem jelenik meg jelzés nélkül a munkában, akkor két dolgot tehet a munkáltató. Egyrészt megpróbálja elérni, s ha sikerül, és megfelelő az indok, akkor újra visszatérhet munkába a dolgozó. 

Ha nem tudja elérni, akkor felszólítást küld tértivevényes levél formájában, hogy a munkavállaló megadott határidőn belül hitelt érdemlően igazolja távolmaradásának okát.

Ha erre nem érkezik válasz, akkor általában még egyszer megismétli a munkáltató, s ha másodszor se jelentkezik a munkavállaló, akkor azonnali hatállyal megszüntethető a munkaviszony, hiszen a munkavállaló nem tett eleget a munkaszerződésben foglaltaknak,  nem is együttműködő - magyarázta a szakember.

Van megoldás

Nagy kérdés, mi lehet ezekre a problémákra a megoldás? Szélesebb körű tájékoztatás, vagy a kötelességek hangsúlyosabb közlése? Oktatás? Talán, de a pontos kommunikáció, egymás tisztelete és munka iránti jó értelemben vett alázat megteremtése mindenképp javítana a dolgokon. Az is fontos lenne, hogy a haragon, a dühön és a sérelmeken túllépve elinduljon egy párbeszéd.

Ha egy korábbi rossz tapasztalat miatt a jelöltek úgy állnak a cégekhez, hogy ez ugyanolyan, mint az, aki nem válaszolt korábban, vagy ha a cégek úgy állnak a jelöltekhez, hogy darab-darab, akkor soha nem fog javulni a helyzet. A jelölteknek meg kellene érteni, hogy mekkora költséggel jár egy toborzási folyamat, s mennyibe kerül egy munkatárs beléptetése. 

Látniuk kellene, hogy amikor ő nem jelenik meg, akkor a kollégára is hatással lesz, hiszen nekik kell helyette dolgozniuk. A cégeknek pedig azt kellene belátni, hogy fontos érték a visszajelzés, a tájékoztatás, a pontos információ átadás és az emberi bánásmód.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
perfekt  |  2021.07.26 14:27
A számviteli törvény ez évi változásában módosították a számviteli szolgáltatásokra vonatkozó paragr...
hrdoktor  |  2021.07.26 08:31
Nem minden esetben lehet a szervezet jelzőrendszereire hagyatkozni: tudatos kontroll alatt kell tart...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
NAPTÁR
Tovább
2021. július 31. szombat
Oszkár
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?