Ez sok magyar munkavállalót érint: végre elindul valami?

A megváltozott munkaképességűek többsége a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, elsősorban humán és szociális területen dolgozik, 40 százalékuk részmunkaidőben látja el feladatait. Alkalmazási lehetőségeiket erősen korlátozza, hogy csupán 6 százalékuk rendelkezik diplomával, további 55 százalékuknak van középfokú képesítése.

A 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok mintegy 80 százaléka foglalkoztat már megváltozott munkaképességű kollégát, a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (93, illetve 86%), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55%). Korábban alig tapasztalt jelenség, hogy a megváltozott munkaképességűek körében is megerősödött a mobilitás: a gazdaságilag fejlettebb régiókba vándorló rokkantaknak is gyakran szállást vagy arra vonatkozó támogatást, illetve esetenként speciális egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak a munkáltatók.

A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeit érezhetően növelte a szociális hozzájárulás befizetésétől mentesítő rehabilitációs kártya kiterjesztése: idéntől ez már mind a 400 ezer komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű személy után járhat. 2018-ban mindössze mintegy 32 ezer ilyen kártya volt aktív. A munkáltatók számára még nagyobb anyagi ösztönzést jelent a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása megfelelő számú megváltozott munkaképességű munkatárs alkalmazásával. 

Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője szerint további ösztönzést jelenthetne a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett végzett munka 223 500 forintos jövedelemkorlátjának rugalmasabbá tétele:

További ösztönzőkre azért is szükség van, mert bár az elmúlt nyolc évben látványosan, 18-ról 35 százalék körüli szintre nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, ez az érték még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unión belül, melynek átlaga 50 százalék körül mozog.