A sorban már a harmadik benyújtott adójavaslat-csomag a szakértők figyelmét is felkeltette. A PricewaterhouseCoopers munkatársai a jelenlegi változásokat elemezték, bár abban senki nem lehet egyelőre biztos, hogy ezek lesznek a végleges javaslatok, vagy az év végéig még újabbakra is lehet számítani...
Az eddigi tervezetek összesen 22 olyan törvény érintenek, amik az adórendszerrel kapcsolatosak, így lesz dolguk bőven a 2009-es évtől az embereknek, hogy átálljanak az új szabályokra még úgy is, hogy ez már egy egyszerűsített verzió. A változásokról összességében el lehet mondani, hogy nem érintik az adóalapot és a fizetendő adót, így valóban megvalósult az az a kijelentés, hogy nem lesz sem adóemelés, sem adócsökkentés.
Így nem törlik el a különadót, nem emelik meg a társasági adó mértékét, de nem lesz levonható a helyi iparűzési adóból a kutatás-fejlesztés sem. Lényegében az egyszerűsítést és a gazdaság fehérítését szolgálják a javaslatok.
Az adózás rendjéről szóló törvény esetén például 3 fő célt is szeretnének megvalósítani, kordában szeretnék tartani a házipénztárakat, emiatt korlátozást vezetnének be, vissza szeretnék szorítani a készpénzforgalmat és szeretnék számla kérésre ösztönözni a magánszemélyeket is. Ez mind arra szolgálna, hogy egyre nehezebb legyen olyan tranzakciókat lebonyolítani, aminek nincs nyoma.
Amellett, hogy a háztartási szolgáltatásokkal kapcsolatos adókedvezményt vezetnének be, a bírságtételeket is jelentősen megemelnék, hogy a másik félnek egyszerűen ne érje meg elsumákolni a számlát, mert ha lebukik, akkor nagyon komoly büntetésre számíthat. Az igazolatlan eredetű áruknál például 40 százalékos lehet a büntetési tétel, de legalább 10 ezer forint.
A cégautóadó viszont benne maradt a javaslatokban, ezt mindenképpen szeretné keresztülvinni a kormány, ugyanis azt szeretnék elérni, hogy többen fizessenek, de egyénenként kevesebb adót. Az alapelv szerint ha egy magánszemély a saját autóját a cég érdekében használja, amit megtérítenek neki a törvényben meghatározott 9 Ft / kilométerenkénti értéken, akkor köteles lenne cégautóadót fizetni. A probléma csak az, hogy a 9 forint még az autó amortizácóját sem fedezi, ugyanis ezen már évek óta nem változtattak. Sok minden azonban még mindig kérdéses ezen a téren, több pontosításra is szükség lenne.
A társadalombiztosítással kapcsolatban is lesz néhány változás, de korántsem annyi, mint az az első benyújtott verzióban volt olvasható. A nyugdíjplafont például a jelenlegi 19 500 forint / napról 21 ezer forintra emelnék, a járulékalap viszont marad a minimálbér kétszerese.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Jobban lesz viszont szabályozva a külföldiek magyarországi munkavállalása esetén a tb-jogviszony. Januártól az idegenrendészeti hivatal jelenteni fogja az APEH-nak, hogy hány külföldi is tartózkodik az országban, így sokkal könnyebb lesz megállapítani, hogy kinek kellene tb-t fizetnie és kinek nem.
A magyarok külföldi tartózkodása estén pedig ki kellene tölteni egy formanyomtatványt, majd benyújtani azt az APEH-nak, így az adóhatóság tisztában lenne azzal, hogy az illető miért nem fizet egy ideje itthon tb-t, hogy biztosított-e valamely másik országban.
Az illetéktörvény változásai is érdemelnek egy-két szót. Megjelenik a törvényben jövőre a feltűnő értékaránytalanság, ami azt jelenti, hogyha valaki illetékfizetési kötelezettség miatt az ingatlan piaci értékénél 50 százalékkal alacsonyabb összegről nyújt be papírt, és bebizonyosodik, hogy az nem valós, akkor a benyújtott összeg és a tényleges közötti összeg ajándékozási illetékköteles lesz, ami jóval nagyobb teher, mintha az egészet bejelentették volna. Így új jogi koncepcióként megjelenik a részleges ajándékozás fogalma is.
A törvény megszavazására az egyeztetések után már decemberben sor kerülhet, viszont az adóváltozásokra vonatkozó 45 napos határidő miatt már nem lesz lehetőség a január elsejei bevezetésre, így több változás is csak februártól léphet életbe. Ez viszont komoly gondot jelenthet az átállásnál mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.







