28 °C Budapest

Swap spreadek: mitől függ, kelet-európai sajátosságok

Pénzcentrum
2004. november 29. 07:50

A származékos piacok fejlődése, a termékskála bővülése a hazai szereplőknek -bankoknak, vállalatoknak, intézményi befektetőknek- is egyre nagyobb teret nyújt részben a kockázatkezelési, részben a spekulációs tevékenység kiterjesztésére is. A kamatswapok, vagy magyarul kamatcsere ügyletek egyre nagyobb népszerűségnek illetve likviditásnak örvendenek ebben a piaci szegmensben. Az első kamatswap ügyletet 1981-ben kötötték, hazánkban az egyik legfontosabb ösztönző elem a 2001-es devizaliberalizáció volt, mely lehetővé tette a külföldiek aktív jelenlétét a származékos piacon is. A látványos növekedés összefüggésben állt a markáns külföldi befektetésekkel a hazai állampapír-piacon. Az ÁKK elemzői (Farkas Richárd, Mosolygó Zsuzsa, Páles Judit) egy összefoglaló tanulmányt készítettek a kamatswap piac hazai perspektíváiról. Korábban a kamatswap ügyletek alkalmazásának alapvető lehetőségeit mutattuk be. A mostani kivonat a swap spreadekkel foglalkozik részletesebben.


A swap hozamok fejlett piacokon és az elmélet szerint is jellemzően az állampapírpiaci hozamok felett helyezkednek el, mivel a bankrendszer kockázatossága nagyobb, mint az államé. Ezért elvárható (lenne), hogy a swap görbe a megfelelő benchmark hozamgörbe felett helyezkedjen el, azaz a swap-spread pozitív legyen, az alapján, hogy az állam a legjobb adós. A swap-hozamgörbe ugyanis a bankrendszer működésének kockázatát tükrözi, mivel a swap-hozam lényegében nem más, mint a bankközi kamatlábakból számított par kamatláb.

A fejlett piacokon a swapspread ezért általában pozitív (az EU-ban pl. 10 bázispont körüli). A KKE térségben azonban a helyzet korántsem egyértelmű. Az utóbbi térségben a swapspreadek alakulása eltér a fejlett piaci helyzettől, s az elméleti alapképlettől is. A swapgörbék gyakran az állampapír-hozamgörbe alatt helyezkedik el, azaz a swap spread többször negatív.

A továbbiakban arra próbálunk választ találni, milyen tényezők vezethettek ahhoz, hogy a fenti országokban a swap felárak igen alacsonyak, sőt gyakran negatívak.
Az egyik fontos és a fenti országokra általánosan jellemző a piac fejletlensége, a kevés szereplő, kis likviditás. Ebben az esetben a piac két szegmense - a swappiac és az állampapírpiac - izolált lehet egymástól, s a szokványos arbitrázs-mechanizmusok nem működnek, így előállhat a swap és benchmark hozamok nem szokásos helyzete.

A másik tényező a konvergencia-folyamattal és az eurózónához történő csatlakozással kapcsolatos. A hosszú hozamok esetében (pl. 10 éves hozamnál) a konvergencia-országokban elméletileg is indokolható, hogy a swap hozamok az állampapír-hozamok alatt legyenek. Ennek oka, hogy öt-hat év múlva nagy eséllyel megvalósul az eurózónához való csatlakozás, amelynek során megtörténik a hozamok konvergenciája. A swaphozam azonnal egységes lesz a zónához csatlakozással, az állampapírhozamokban azonban a különböző besorolású országok között az eltérések, ha csekély mértékben is, de fennmaradhatnak. (Ez a helyzet áll(t) fenn néhány eurózóna ország - pl. Portugália, Olaszország és Görögország - esetében is, ahol a negatív spread általában 10 bázispont alatt maradt). Ha a magyar állampapír-hozamok az euró-benchmark plusz 25 bázispontra mérséklődnek, míg a swap-hozamok euró plusz 10 bázispontra süllyednek le (itt van nagyjából az euró swap-benchmark spread), akkor az öt év múlvai öt éves swap hozamnak alacsonyabbnak kell lennie, mint a megfelelő benchmark-ból képzett forward. Ezen helyzetnek pedig ténylegesen is meg kell jelennie a 10 éves hozamkülönbségben, azaz a 10 éves swapráta alacsonyabb lehet elméletileg is, mint az állampapírhozam.

Több közgazdasági elemzés szerint a költségvetési politika is összefüggésben áll a swap spreadek alakulásával. Nemcsak a költségvetés jelenlegi helyzete, hanem a költségvetés jövőbeli helyzetére vonatkozó várakozások is hatnak a swapspreadre . Ha a költségvetési deficit növekszik, s az állam finanszírozási igénye emelkedik, akkor ez azt is jelenti, hogy az állampapírok kockázatossága relatíve emelkedik más adóspapírokhoz képest, s ezáltal a swap-spread csökkenésének irányába hat. A relatív elmozdulás hatása felerősödhet azáltal, hogy a kötvények esetében a nemfizetés kockázata a teljes tőkére is értendő, a swap esetében viszont csak a nettó kamatfizetésre. Ebből következik, hogy az elmúlt években hazánkban a romló fiskális és fizetési mérleg pozíció, mely emelte az állam kockázatát, hozzájárult ahhoz, hogy az állampapírhozamok a swapráták fölé emelkedtek.

A 2003-as sáveltolást követően a swapspread annak ellenére csökkent, hogy a kibocsátás visszafogására került sor. Vagyis a makrogazdasági zavarok és a monetáris bizonytalanság túlkompenzálta az állampapírkibocsátás kedvező hatását, s az állampapírhozamok jobban emelkedtek, mint a swaphozamok.

Empirikus megfigyelések szerint a hozamgörbe meredeksége is kapcsolatban áll a swapspread alakulásával, azaz, ha a hozamgörbe meredeksége növekszik, a swap felár csökkenni kezd, s ha a meredekség csökken, a swap spread növekszik. Ez azt is jelenti, hogy a konvergencia-folyamattal együtt járó inverzitás csökkenése (azaz a meredekség sajátos növekedése) esetén a swapspreadek csökkennek, s ez is oka lehet az alacsony, gyakran negatív spreadeknek.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Erőteljes hatással van a swap, illetve az állampapírpiaci hozamok eltérésére a két piacon kialakuló kereslet-kínálati viszony jellegzetességeinek, valamint a tartós hozamtrendeknek is. A swap piac "keresleti" oldalán, vagyis a Receiver (a változó kamatot fizető) oldalon folya-matosan erőteljes a kereslet (euroforint kibocsátók, forint hozamcsökkenésre számítók). Ezzel szemben a kínálati oldal már nem ilyen stabil. A kereslet és kínálat eltéréseinek hatására a Payer oldal mérsékeltebb fix kamat fizetését is elérheti. Ez pedig a spread csökkenését eredményezi. A Payer oldalon kis volumenben vesznek részt a magyar bankok, illetve vállalatok, az ő esetükben pedig a változó kamatozású hiteleik fix kamatozásúvá konvertálása ésszerű megoldás lenne. Ráadásul a báziskockázatukat is mérsékli az, hogy a forintban felvett hiteleik jelentős része a 6 hónapos BUBOR-hoz van árazva, amely a swapok alapját is képezi.

Payer oldali "kínálatot" jelentenek azok, akik jellemzően kamatemelkedésre számítanak. Tartós kamatcsökkenési periódus esetén az ilyen résztvevők intenzitása is alacsony. Az utóbbi 2 év monetáris zavarai azonban paradox módon kedvezőek voltak a swappiac szempontjából, mivel a swapügyletek ezen oldali szereplőinek aktivitását megemelték. A kamatemelési várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság fokozódott, a kamatalakulás volatilitása jelentősen megugrott, s ez a swappiac korábban hiányzó szereplőinek számát és aktivitását is növelte. Mindez 2002 végétől komolyan hozzájárult a swappiac fejlődéséhez: a likviditásának növekedéséhez, a piaci szereplők számának növekedéséhez, a piaci volumenek emelkedéséhez.

Összefoglalóan a régiónkban a sajátos spread alakulását, mely általában szűk, s gyakran negatív swapspreadet jelent, az alábbi tényezők okozhatják:

  1. a piac fejletlensége, piaci szereplők hiánya

  2. euro-konvergencia

  3. magas költségvetési deficit, növekvő állami finanszírozási igény

  4. tartós kamatcsökkenési várakozások, mely a Receiver oldalt erősítik

  5. hozamgörbe meredeksége- az inverzitás csökkenése

A fenti tényezők együttesen magyarázhatják a "furcsa" swapspreadeket a KKE térségben.

Azonban a "normális" swapspread alakulásának is megtalálhatók bizonyos speciális elemei a régióban. A hazai piacon a hosszú lejáratok esetén (10, s főleg 15 évnél) a swap-hozam magasabb volt a benchmark hozamnál, azaz normálisan alakultak. Ez valószínűleg összefügg az elmúlt időszakban kibocsátott jelzálogpapírok nagyobb volumené-vel, ami a swap hozamok emelkedését idézte elő. A swap spreadek alakulását ugyanis nemcsak az állampapírok, hanem egyéb adóspapírok, mint például a kibocsátott jelzáloglevelek mennyisége is befolyásolja. Tehát az állampapírok és a banki papírok relatív súlya is befolyá-solja a swap spread nagyságát.

HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 23. szerda
Zoltán
25. hét
Június 23.
Szentivánéj
Június 23.
Olimpiai világnap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?