Befektetési alapok 3. negyedév: a részvényalapok teljesítettek a legjobban

Pénzcentrum

2004. november 3. 09:30

Továbbra sem tudott érdemben növekedni a nyilvános befektetési alapok vagyona hazánkban. Az összesített nettó eszközérték a tavaly szeptember végi 1,000 mrd Ft feletti nagysággal szemben 800 mrd Ft körül stagnál. A harmadik negyedévben a kötvényalapoknál folytatódott a befektetési jegy visszaváltás, érdemi növekedés csak a pénzpiaci alapoknál volt. Legjobban a részvény alapok hoztak, a forint erősödése a nemzetközi alapok teljesítményét visszavetette. Az alapkezelők piaci sorrendjében jelentősebb változás nem volt.

A tavalyi év végén és az idei év első heteiben tapasztalható vagyonvesztés után továbbra is inkább csak stagnál a befektetési alapokban tartott megtakarítások mértéke. A jelentős kamatemelések, illetve az állampapírpiacon tapasztalt hozamemelkedés következtében a kötvényalapok jegyeit tartó befektetőket tavaly számottevő csalódás érte, melyből a tapasztalatok szerint azóta sem másztak ki. A nyilvános alapok nettó eszközértéke az idei év harmadik negyedévében mindössze 14 mrd Ft-tal nőtt, tavaly szeptember 30-hoz képest a visszaesés kb. 220 mrd Ft.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az egyes alaptípusok összesített vagyonalakulását vizsgálva az alábbi táblázatban részleteiben is láthatóak azok a változások, melyekre fentebb utaltunk. A kötvényalapokban tartott megtakarítások továbbra is a piac domináns részét adják, azonban nagyságuk az elmúlt egy évben közel felére esett. Ezzel párhuzamosan dinamikusan emelkedett az alacsonyabb kockázatot jelentő pénzpiaci alapok vagyona. Mivel a pénzpiaci alapokban levő eszközök rövid lejáratúak, emiatt ezeken keresztül a kamat illetve hozamemelkedés előnyei kihasználhatóak, a rövid eszközök gyorsan magasabb megtérülés mellett fektethetőek be újra. Míg egy éve a pénzpiaci alapok aránya a teljes kezelt vagyonon belül nem érte el a 20%-ot, addig szeptember végén már 30%-nál járt. Az ingatlan alapok népszerűsége az átlagnál magasabb. Az elmúlt hónapokban mint alternatív befektetések ismét jelentősebb vagyonnövekedés jellemezte őket.

Érdekes, hogy a részvénypiaci boom ellenére a részvényalapok vagyona alig nő. Később látható lesz, hogy ha a portfólióelemek átértékelődésétől megtisztítjuk a nettó eszközérték változást, akkor inkább a befektetési jegyek visszaváltása dominált. A nemzetközi alapoknál a stagnálás, enyhe visszaesésé mögött döntő a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödése, ehhez kapcsolódóan pedig a devizában denominált eszközök értékvesztése.

Nézzük meg, hogy a portólióelemek átértékelődése nélkül mi is jellemezte az egyes alaptípusokat. Megjegyezzük, hogy az elmúlt hónapokban jelentős számú ún. garantált alap indult, melyeket jellemzően a vegyes illetve nemzetközi vegyes kategóriába soroltunk. Az itt tapasztalat vagyonnövekedés jelentős része ezen új alapokhoz kapcsolódott.

Az alábbi táblázatban negyedévenként, illetve az elmúlt egy évet összegezve tüntettük fel, hogy a pénzáramlások hogyan alakultak a nyilvános befektetési alapok esetében típusonként. Az adatok nem mutatnak lényegesebb különbséget a teljes vagyonalakuláshoz képest. Emellett megfigyelhető, hogy esek esetekben a stagnáló vagy érdemben nem változó nettó eszközérték mögött a portfólióelemek felértékelődése és vagyonkivonás, vagy éppen ennek ellenkezője, a portfólió leértékelődése és befektetési jegy vásárlás figyelhető meg. A részvényalapoknál látható, hogy a vagyonnövekmény teljes egészében a portfóliófelértékelődésből származik, valójában a befektetők tőkét vontak ki ezekből az alapokból. A nemzetközi részvényalapoknál épp ennek fordítottja igaz, ott a stagnáló vagyon mellett a befektetési jegy vásárlás és a portfólió leértékelődése történt. A vegyes alapoknál a jelentős vagyonnövekedés mögött a már említett garantált alapok indulása áll.

A vagyonváltozások illetve a cash-flow táblák után vizsgáljuk meg a hozamalakulás folyamatait. Az alábbiakban referenciának tekinthető részvény- és állampapírpiaci indexek hozamait tüntettük fel, valamint kis táblázatban foglaltuk össze, hogy a forint euróval illetve dollárral szembeni árfolyama a vizsgált periódus alatt hogyan alakult.

Amint látható, a forint a második negyedéves gyengülés után mind az euróval, mind a dollárral szemben felértékelődött. Ennek következtében az euróban és dollárban denominált eszközöket tartó alapok hozamhátrányba kerültek a hazai alapokkal szemben.

A hazai piacokat szegmensenként vizsgálva kiemelkedő hozamokat az elmúlt negyedévben a részvénypiacokon befektetők könyvelhettek el. Itt az átlagos árfolyamemelkedés 10% körül alakult június végétől szeptember végéig. Egy év alatt 30-40%-os hozamok is elérhetők voltak.

Az állampapírpiacon már mérséklődtek a hozamok. Ezt mutatja, hogy a MAX index típusú befektetéseken (középhosszú ill hosszú kötvények) is lehetett pozitív hozamot realizálni. A rövidebb futamidőt reprezentáló RMAX teljesítménye ettől elmaradt, de éves időtávon jelentősen megelőzte hosszabb kötvények hozamát.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az alábbiakban egy kisebb táblázatban szerepeltetjük az egyes alaptípusok hozamait. A hozamokat súlyozatlan átlag alapján képeztük. A teljesítmények a referenciák által sugallthoz hasonló. Legjobban azok jártak, akik részvényalapok jegyeit tartották a vizsgált időszakban. A nemzetközi alapok teljesítményét nagyban rontotta a felértékelődő forintárfolyam.

A piacok átlaga mellett fontosnak tartottuk kiemelni, hogy az adott alaptípusokon belül melyek voltak azok az alapok, melyek a legjobb teljesítményt érték el. A rangsorokat a 3 hónapos hozamok alapján (jún. 30- szept. 30.) állítottuk össze.

Végül vizsgáljuk meg, hogy a fenti piaci folyamatok mellett hogyan alakult az alapkezelők pozíciója. A piacvezető OTP Alapkezelő által nyilvánosan alapokban kezelt vagyon és piaci részesedés is csökkent a harmadik negyedévben. A visszaesés éves időtávban még jelentősebb. Az utolsó negyedévben némileg javított pozícióján a Budapest Alapkezelő és a K&H Alapkezelő. Az ERSTE tovább nőtt, az egyes alapkezelőknél a vagyon 1-2 mrd Ft-os változást mutatott. Az összesített sorrend nem változott, de az élbolyban a különbségek csökkentek.

Összefoglalás

Összességében a harmadik negyedév sem hozott áttörést a befektetési alapok piacán. Az összesített vagyonmennyiség nem tudott érdemben emelkedni. A piaci folyamatok a korábbiaknál valamivel kedvezőbben alakultak, rosszabbul csak azok jártak, akik euró- és dollárdenominált eszközöket tartó alapok jegyeit vásárolták. A piacon egyre több az ún. garantált alap, melyek biztos alacsony hozam vagy tőkegarancia mellett egy jellemzően nemzetközi index teljesítményéhez kapcsolódó magasabb hozamígérettel is rendelkeznek. Egyre több alapkezelőre jellemző, hogy külföldi háttér mellett az anyacégek által kezelt alapok hazai forgalmazását is megkezdték (jellemzően esernyőalapok). A csatlakozás utáni piacnyitást követően továbbra sem jellemző, hogy nagy külföldi alapkezelők önállóan jelentek volna meg a magyar piacon termékeiket kínálva.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír