4 hónapos mélyponton a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány - mi történhetett az elmúlt időszakban?

Pénzcentrum

2004. május 21. 09:45

2004. január vége óta a legalacsonyabb volt a május 17-i állapot szerint a külföldiek által birtokolt forint állampapírok állománya. Az állomány-csökkenés a lejáratig hátralévő átlagos futamidő (duráció) hosszabbodása mellett következett be. Feltételezhető, hogy régiós, illetve világpiaci események és folyamatok hatására a külföldiek elsősorban a rövidebb futamidejű papírjaiktól szabadultak meg. Április eleje óta 145 milliárd forinttal csökkent az állomány, mely a forint viszonylagos stabilitása mellett következett be. A négy hónapos mélyponton lévő állomány-adat mögötti folyamatok jobb megértéséhez tavaly októbertől vizsgáljuk az öt éves állampapír-hozamok, az állomány és a forint árfolyamának alakulását a különböző gazdasági események összevetésével.

Tavaly az év második felében - a sáveltolás rendkívüli mértékű piaczavaró hatását követően - a külföldi befektetők egyre inkább az államháztartási és folyó mérleg növekvő hiányára koncentráltak, és fokozódott a bizalmatlanság a magyar befektetések iránt. A bizalom csökkenése oda vezetett, hogy rövidtávra egyre kevesebb külföldi befektető volt hajlandó finanszírozni a magyar költségvetés hiányát, illetve egyre magasabb hozamokat várt el a kockázatosabbnak ítélt befektetés miatt. A piaci bizalmatlanság hirtelen növekedésének "orvoslására" az MNB 300 bázisponttal 9.5%-ról 12.5%-ra emelte az irányadó kamatot.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A jelentős piaci feszültségek idővel enyhülni kezdtek, a piac kezdett megnyugodni, melyet december közepétől az ismét növekedésnek induló állampapír-állomány, a csökkenő hozamszint és a stabilizálódó forintárfolyam mutatott. Az év első napjaiban nyilvánosságra került az államháztartás 2003.évi előzetes hiányára vonatkozó adat, mellyel párhuzamosan László Csaba pénzügyminiszter is távozásra kényszerült. A kormányátalakítással kapcsolatos bizonytalanság, illetve az új pénzügyminiszter (Draskovics Tibor) által bejelentett megszorító intézkedésekbe vetett alacsony bizalom hatására átmeneti hozamemelkedés, csökkenő duráció és forint-gyengülés következett be.

A piac 2004. január végétől egyre nagyobb hitelt adott az új pénzügyminiszternek és az általa bejelentett költségvetési megszorításoknak. Mindez jelentősen emelkedő külföldi tulajdonban levő forintdenominált állampapír-állomány növekedésben, ismét emelkedő durációban és lassan, fokozatosan erősödő forintárfolyamban nyilvánult meg.

A bizalom erősödését jól jelzi az is, hogy az öt éves lejáratú papírok másodpiaci hozamának érezhető csökkenése már jóval az első, április elején bekövetkezett 25 bázispontos kamatvágás előtt megindult. A február és április közötti időszak viszonylag nyugodt körülmények között telt, a forint fokozatosan erősödött az euróval szemben, a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány átmeneti megingások mellett gyarapodott.

Ebben az időszakban az egyik jelentős régiós bizonytalansági tényező a lengyel miniszterelnök május 2-i határidővel történő, március végén bejelentett lemondása volt. A fejlemények magyar piacra a zloty jelentősebb árfolyam-ingadozásán keresztül, de korlátozott mértékben hatott. A régiós bizonytalanság csak korlátozott mértékben érződött a külföldi tulajdonú állampapír-állomány változásában.

A 2004. április 5-i első, óvatos és váratlan kamatcsökkentés kedvező fogadtatásra lelt, a piac helyesnek vélte a lépést. Az április 7-iállapot szerint ekkor 2,430 milliárd forintnyi állampapír volt a külföldiek kezében, a legmagasabb érték a vizsgált időszakban. A két hét múlva bekövetkező, a várakozásoknak megfelelő újabb 25 bp-os kamatcsökkentés azonban már alacsonyabb állomány mellett következett be. A forint árfolyama is átmenetileg megingott. A piac látva a két óvatos kamatvágást, a javuló makrogazdasági fundamentumok mellett újabb folyamatos kamatcsökkentésekre számított.

A külföldiek tulajdonában lévő forintdenominált állampapírok állományának alakulásakor nem szabad elfeledkezni az euró bevezetésére kitűzött céldátum körüli bizonytalanságról. A céldátum meghatározása - majd eltolása - feltehetően sok külföldi befektető döntését is befolyásolta. Azon befektetők, akik hosszabb távra fektetik be pénzüket a magyar piacon - és élni szeretnének az ún. konvergencia-játék előnyével -, azoknak mindenképpen fontos az, hogy hazánk 2008-ban vagy 2010-ben csatlakozik az euró-övezethez. A belépés dátuma egyben meghatározza, hogy a vásárolt kötvények törlesztése forintban vagy euróban történik majd.

A kormányfő már kinevezésekor felkérte Draskovics Tibor pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül a 2008-as céldátum realitását azért, hogy a közös fizetőeszköz bevezetése a legkisebb áldozatokkal, és a (piacnak) is leginkább megfelelő dátum mellett következhessen be. Február óta egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az euró bevezetése késedelmet szenvedhet, a hivatalosnak mondott 2008-as dátum mellett egyre valószínűbbnek tűnt, hogy 2009-2010-ben csatlakozhatunk az euró-zónához.

Egy hete a 2010-es dátum került megjelölésre, mint az euró-bevezetés céldátuma (a konvergencia program által legvalószínűbbek tartott időpont), mely a piaci várakozásoknak is megfelelt. Az euró-bevezetési céldátum későbbre halasztása miatt elképzelhető, hogy bizonyos befektetők - akik eddig a 2008-as bevezetésre számítva pl. 5 éves futamidejű papírokat tartottak - elfordultak a magyar piactól.

A másik fontos tényező, amit mindenképpen meg kell említeni a külföldiek kezében levő állampapír-állomány vonatkozásában, a már többször emlegetett ún. carry-trade folyamat. A folyamat lényege, hogy a fejlett piacokon felvett hitelekből finanszírozott feltörekvő piaci részvény- és kötvénybefektetések a növekvő forrásköltségek (növekvő kamatemelési várakozások pl. az USA-ban) következtében egyre kisebb jövedelmezőséget biztosítanak. A befektetők ezért -illetve egy-egy régiós bizonytalanságot okozó hír láttán: pl. lengyel fejlemények - rövid időn belül, a jelentős tőkeáttételek miatt akár jelentős elmozdulásokat (hozamok, devizaárfolyam) is okozva megszabadulnak ezektől a befektetéseiktől.

Az amerikai kamatemelési várakozások az inflációs feszültségekről tanúskodó fogyasztói árindex-adatok láttán erősödtek fel jelentősen, mely a forrásköltségek megdráguláshoz vezettek. Feltehetően az április eleje óta bekövetkezett 145 milliárdos csökkenésből e folyamatnak "köszönhető" több tízmilliárd forintos zsugorodás az állományban.

Az MNB legutóbbi, váratlan 50 bázispontos kamatcsökkentése feltehetően szintén állampapír-eladásokat generált, a forint az elmúlt hetekben többször látványos gyengülést mutatott az euróval szemben, és jelentős hozamemelkedéseknek lehettünk tanúi. Bár több elemző és gazdasági vezető is további, jelentős kamatcsökkentéseket vár az év végéig (összesen általában 1.5-2%), de annak időzítését inkább az év második felére teszik.

Összegzésként elmondható, hogy a jelentősnek mondható állomány-csökkenésnek több, egy időben jelentkező oka volt. Míg tavaly decemberben a 159 milliárd forintos visszaesésben a belső (gazdaságpolitikai) okok voltak meghatározóak, addig a most tapasztalt állománycsökkenésben elsősorban külső tényezők játszották a meghatározó szerepet.

Csendesült az Opera botrány: aláírták az új szerződéseket

A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1 332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei csütörtökön aláírták az új kollektív szerződést.

Tényleg ekkora a baj? Aggasztó számok érkeztek a magyar munkahelyekről

4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír