2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unió egységes piacához. A vámhatárok megszűnése következtében a termékek mindenfajta adminisztratív kötöttség nélkül, szabadon mozoghatnak. A statisztika számára ez azt jelenti, hogy Magyarország és a többi tagállam közötti kereskedelemre vonatkozóan - a korábbi vámstatisztikai adatok helyett - közvetlenül a forgalmazó cégektől kell adatot gyűjteni - tette közzé az APEH.
Az új statisztikai rendszert, az Intrastatot, legmagasabb szintű EU-jogszabályok (rendeletek) részletesen szabályozzák , ezek betartása minden tagállam számára kötelező.
Magyarországon az Intrastat-rendszer működtetése a Központi Statisztikai Hivatal egyedüli felelősségével valósul meg. A KSH feladata az adatgyűjtés, ellenőrzés, javítás és feldolgozás, majd a kész statisztikák hazai publikálása, illetve az előírt adatok továbbítása az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A külkereskedelem-statisztika fő felhasználói közé tartoznak a kereskedelempolitikai döntésekben érdekelt minisztériumok, és a Magyar Nemzeti Bank, valamint nemzetközi szervezetek (ENSZ, Világbank, WTO, OECD stb.), melyek között kiemelt helyet foglal el az EU Bizottsága, amely a tagállamok Intrastat adatainak alapján elemzi az egységes piac működésének hatékonyságát.
A termékforgalom részletes adatai pedig elsősorban a piaci szereplők üzleti döntéseihez szükségesek. Fontos, hogy a vállalatok megértsék: felhasználóként csak akkor juthatnak megbízható statisztikai adatokhoz, ha a másik oldalon, adatszolgáltatóként is részt vesznek az Intrastatban.
Általános tudnivalók az Intrastatról
Intrastat adatgyűjtés minden EU-tagállamban működik
Az EU forgalmazók minden tagállamban kötelesek Intrastat-jelentést benyújtani, az abban szereplő adatok köre azonban az egyes országokban kissé eltérhet.
Ki köteles Intrastat adatot szolgáltatni (adatszolgáltató)?
Az Intrastat adatszolgáltatói azok a magyarországi vállalatok/vállalkozások, amelyek EU-tagállam(ok)ból terméket hoznak be (beérkezések), vagy oda terméket visznek ki (kiszállítások).
A fentiek közül csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyek 12 havi EU beérkezése vagy EU kiszállítása meghaladja az adatszolgáltatási küszöbértéket, amelyet a KSH minden naptári évre előre kiszámít és közzétesz. A 2004-ben érvényes adatszolgáltatási küszöbérték mind a beérkezésekre, mind a kiszállításokra 25 millió Ft.
Az adatszolgáltatás rendje és határideje
Az Intrastatba tartozó termékmozgásokat abban a naptári hónapban kell jelenteni, amelynek áfa-bevallásában az adott ügylet szerepel. Intrastat-jelentést azonban azoknak a vállalkozásoknak is havonta kell benyújtaniuk, amelyek negyedévente készítenek áfa-bevallást. Ilyen esetben mindig a beérkezés/kiszállítás hónapja a mérvadó.
Intrastat adatszolgáltatást havonta egyszer kell teljesíteni az adott hónap összes ügyletéről.
Az adatszolgáltatás határideje a tárgyhót követő hónap 15-e. (Ez azt jelenti, hogy pl. a májusi forgalomról készített jelentésnek június 15-ig kell megérkeznie a KSH-ba.) Ha ez munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanap.
Bizalmas adatkezelés
Az Intrastat adatszolgáltatás keretében a KSH tudomására hozott adatokat (minden egyéb statisztikai adathoz hasonlóan) a KSH bizalmasan kezeli, és csak statisztikai célra használja fel.
Mind a beérkezésekre, mind a kiszállításokra vonatkozó kérdőívnek van részletes és egyszerűsített változata. Azt, hogy egy adatszolgáltató melyiket köteles kitölteni, a KSH által évente meghatározott kiemelt küszöbérték, illetve az adott cég forgalmának nagysága határozza meg. A 2004-ben érvényes kiemelt küszöbérték a beérkezésekre 1,9 milliárd Ft, a kiszállításokra 3,7 milliárd Ft (12 havi forgalmat tekintve).
Egyszerűsített kérdőívet kell kitölteniük
beérkezéseikről azoknak az adatszolgáltatóknak, akiknek beérkezései 12 hónap alatt meghaladják a 25 millió Ft-ot, de nem érik el az 1,9 milliárd Ft-ot;
kiszállításaikról azoknak az adatszolgáltatóknak, akiknek kiszállításai 12 hónap alatt meghaladják a 25 millió Ft-ot, de nem érik el a 3,7 milliárd Ft-ot.
Részletes kérdőívet pedig azoknak az adatszolgáltatóknak, ahol a beérkezések illetve a kiszállítások a kiemelt küszöbértéket meghaladják.
Az adatszolgáltatás módja
A januárban lezajlott próbaüzem és az ügyfélszolgálat tapasztalatai alapján a KSH módosította az adatgyűjtési rendszerét, bővítette az adatszolgáltatási lehetőségeket.
Mind a papír alapú, mind az elektronikus adatszolgáltatás esetén a vállalatok kétféle lehetőség közül választhatnak. Az adataikat papíron szolgáltatók vagy kézzel töltik ki a KSH által havonta kiküldött kérdőívet, vagy a KSH honlapján hamarosan megtalálható Excel fájl gépi kitöltését választhatják. A nyomtatott dokumentumot mindkét esetben - aláírva, lepecsételve - postán kell visszaküldeni. Lehetőség nyílik az adatok elektronikus továbbítására is, ebben az esetben egy meghatározott ("csv") fájlformátumban kell a jelentést elkészíteni (erről további információ a KSH honlapján található). Az adatszolgáltató feladata, hogy havi Intrastat adataiból a "csv" fájlt előállítsa, az adatok ellenőrzéséhez és titkosításához szükséges ingyenes szoftvert azonban a KSH biztosítja. Az adatküldés történhet jelszóval titkosítva, mely a KSH számára megfelelő biztonságot jelent, de lehetőség van a még magasabb biztonsági szintet garantáló digitális aláírás használatára is. Ez utóbbi esetben viszont az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítvány beszerzésének költségei az adatszolgáltatót terhelik.

Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Nem enyhül az élelmiszer-infláció, de nem mindenhol kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni
A Lidl-nél például bővítik az akciós termékek körét.
-
Multi élelmiszerláncok: családtámogatás az árakon és a munkatársakon keresztül (x)
Évente több száz milliárdos nagyságrendben fektetnek be az árak letörésébe, valamint munkatársaik bérezésébe és egyéb juttatásaiba az árharcos multinacionális nemzetközi élelmiszerláncok.
-
Másodszor emel bért idén a Rossmann (x)
300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére az idén 30 éves drogéria, amely tavaly elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahely díját.
-
A környezetbarát IT eszközöké a jövő (x)
A világ első szén-dioxid-semleges üzleti laptopja új fejezetet nyithat fenntartható digitalizációban.
- Ma dől el, mennyi pedagógus marad az új rendszerben
- Elfogatóparancsot adtak ki a volt magyar válogatott futballista ellen
- Részletes szakértői magyarázat a nyugdíjkompenzációra - ezért 3,1 a 3,5 százalék
- Újabb jelentős energetikai tárgyalást folytat Orbán Viktor
- Egy magyar a Google borítóképén
- Autósok, figyelem: nagy lezárás jön az egyik legforgalmasabb csomópontban
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


