Új vámstatisztikai rendszer

Pénzcentrum

2004. május 6. 08:33

2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unió egységes piacához. A vámhatárok megszűnése következtében a termékek mindenfajta adminisztratív kötöttség nélkül, szabadon mozoghatnak. A statisztika számára ez azt jelenti, hogy Magyarország és a többi tagállam közötti kereskedelemre vonatkozóan - a korábbi vámstatisztikai adatok helyett - közvetlenül a forgalmazó cégektől kell adatot gyűjteni - tette közzé az APEH.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az új statisztikai rendszert, az Intrastatot, legmagasabb szintű EU-jogszabályok (rendeletek) részletesen szabályozzák , ezek betartása minden tagállam számára kötelező.

Magyarországon az Intrastat-rendszer működtetése a Központi Statisztikai Hivatal egyedüli felelősségével valósul meg. A KSH feladata az adatgyűjtés, ellenőrzés, javítás és feldolgozás, majd a kész statisztikák hazai publikálása, illetve az előírt adatok továbbítása az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

A külkereskedelem-statisztika fő felhasználói közé tartoznak a kereskedelempolitikai döntésekben érdekelt minisztériumok, és a Magyar Nemzeti Bank, valamint nemzetközi szervezetek (ENSZ, Világbank, WTO, OECD stb.), melyek között kiemelt helyet foglal el az EU Bizottsága, amely a tagállamok Intrastat adatainak alapján elemzi az egységes piac működésének hatékonyságát.

A termékforgalom részletes adatai pedig elsősorban a piaci szereplők üzleti döntéseihez szükségesek. Fontos, hogy a vállalatok megértsék: felhasználóként csak akkor juthatnak megbízható statisztikai adatokhoz, ha a másik oldalon, adatszolgáltatóként is részt vesznek az Intrastatban.

Általános tudnivalók az Intrastatról

Intrastat adatgyűjtés minden EU-tagállamban működik

Az EU forgalmazók minden tagállamban kötelesek Intrastat-jelentést benyújtani, az abban szereplő adatok köre azonban az egyes országokban kissé eltérhet.

Ki köteles Intrastat adatot szolgáltatni (adatszolgáltató)?

Az Intrastat adatszolgáltatói azok a magyarországi vállalatok/vállalkozások, amelyek EU-tagállam(ok)ból terméket hoznak be (beérkezések), vagy oda terméket visznek ki (kiszállítások).
A fentiek közül csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyek 12 havi EU beérkezése vagy EU kiszállítása meghaladja az adatszolgáltatási küszöbértéket, amelyet a KSH minden naptári évre előre kiszámít és közzétesz. A 2004-ben érvényes adatszolgáltatási küszöbérték mind a beérkezésekre, mind a kiszállításokra 25 millió Ft.

Az adatszolgáltatás rendje és határideje

Az Intrastatba tartozó termékmozgásokat abban a naptári hónapban kell jelenteni, amelynek áfa-bevallásában az adott ügylet szerepel. Intrastat-jelentést azonban azoknak a vállalkozásoknak is havonta kell benyújtaniuk, amelyek negyedévente készítenek áfa-bevallást. Ilyen esetben mindig a beérkezés/kiszállítás hónapja a mérvadó.
Intrastat adatszolgáltatást havonta egyszer kell teljesíteni az adott hónap összes ügyletéről.
Az adatszolgáltatás határideje a tárgyhót követő hónap 15-e. (Ez azt jelenti, hogy pl. a májusi forgalomról készített jelentésnek június 15-ig kell megérkeznie a KSH-ba.) Ha ez munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanap.

Bizalmas adatkezelés

Az Intrastat adatszolgáltatás keretében a KSH tudomására hozott adatokat (minden egyéb statisztikai adathoz hasonlóan) a KSH bizalmasan kezeli, és csak statisztikai célra használja fel.

Mind a beérkezésekre, mind a kiszállításokra vonatkozó kérdőívnek van részletes és egyszerűsített változata. Azt, hogy egy adatszolgáltató melyiket köteles kitölteni, a KSH által évente meghatározott kiemelt küszöbérték, illetve az adott cég forgalmának nagysága határozza meg. A 2004-ben érvényes kiemelt küszöbérték a beérkezésekre 1,9 milliárd Ft, a kiszállításokra 3,7 milliárd Ft (12 havi forgalmat tekintve).
Egyszerűsített kérdőívet kell kitölteniük

beérkezéseikről azoknak az adatszolgáltatóknak, akiknek beérkezései 12 hónap alatt meghaladják a 25 millió Ft-ot, de nem érik el az 1,9 milliárd Ft-ot;
kiszállításaikról azoknak az adatszolgáltatóknak, akiknek kiszállításai 12 hónap alatt meghaladják a 25 millió Ft-ot, de nem érik el a 3,7 milliárd Ft-ot.
Részletes kérdőívet pedig azoknak az adatszolgáltatóknak, ahol a beérkezések illetve a kiszállítások a kiemelt küszöbértéket meghaladják.

Az adatszolgáltatás módja

A januárban lezajlott próbaüzem és az ügyfélszolgálat tapasztalatai alapján a KSH módosította az adatgyűjtési rendszerét, bővítette az adatszolgáltatási lehetőségeket.
Mind a papír alapú, mind az elektronikus adatszolgáltatás esetén a vállalatok kétféle lehetőség közül választhatnak. Az adataikat papíron szolgáltatók vagy kézzel töltik ki a KSH által havonta kiküldött kérdőívet, vagy a KSH honlapján hamarosan megtalálható Excel fájl gépi kitöltését választhatják. A nyomtatott dokumentumot mindkét esetben - aláírva, lepecsételve - postán kell visszaküldeni. Lehetőség nyílik az adatok elektronikus továbbítására is, ebben az esetben egy meghatározott ("csv") fájlformátumban kell a jelentést elkészíteni (erről további információ a KSH honlapján található). Az adatszolgáltató feladata, hogy havi Intrastat adataiból a "csv" fájlt előállítsa, az adatok ellenőrzéséhez és titkosításához szükséges ingyenes szoftvert azonban a KSH biztosítja. Az adatküldés történhet jelszóval titkosítva, mely a KSH számára megfelelő biztonságot jelent, de lehetőség van a még magasabb biztonsági szintet garantáló digitális aláírás használatára is. Ez utóbbi esetben viszont az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítvány beszerzésének költségei az adatszolgáltatót terhelik.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés

Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír