Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is.
Hónapról hónapra beszámolunk róla, hogy a magyar lakosság hiteléhsége milyen mértékben nő. Arról is gyakran írunk, hogy bár a hitelfelvételi kedv majdnem minden hónapban meghaladja az előzőt, a lakosság eladósodottsága még mindig alacsony. A lakossági hitelek kamatai jelenleg nagyon alacsonyak, de azt már kevesen tudják, hogy ezekből az alacsony kamatokból mennyit is tesznek zsebre valójában a bankok. És az sem utolsó kérdés, hogy a hitelezési boom meddig tarthat ki - ezt, és a többi kérdést válaszoljuk meg az alábbi cikkben. Adatok segítségével válaszoljuk meg a kérdést: valóban olyan nagy-e a magyar hitelboom, vagy vannak még tartalékok a rendszerben?
Nemrég tette közzé a friss Pénzügyi stabilitási jelentését a Magyar Nemzeti Bank. Az átfogó statisztikákból részletes adatokat kapunk a magyar pénzintézeti szektorról. Ezek lakossági relevanciájú adatait dolgozzuk fel most: elmagyarázzuk, mennyire adósodott el a magyar lakosság, mennyire drágák valójában a hitelek, és még számos egyéb kérdést megválaszolunk.
A személyi hitelek kamataiért kattints IDE, a lakáshitelekért pedig IDE!
Durván nőtt a lakossági hitelezés - de mennyire durván?
Az alábbi ábra az új kihelyezések összegszerű változását mutatja 2008 és 2018 között. Az látszik rajta, hogy a lakáscélú hitelek és a személyi hitelek a 2008-tól kezdődő visszaesés után radikális emelkedésbe kezdtek kb. 2014-től, a szabad felhasználású jelzáloghitel viszont nem csakhogy nem tudja elérni a korábbi népszerűségét, de gyakorlatilag eltűnt a piacról - egyáltalán nincs rá kereslet.
A másik ábra szemléletesebb. Az éves szinten történő összegzés tisztán megmutatja, hogy nominális és reálértelemben is (azaz az árváltozással kiküszöbölve, 2005-ös bázison) messze nincs még akkora érdeklődés a hitelek iránt, mint a válság előtt. Így aztán ebből a szempontból sem lehet hitelezési boomról beszélni. Az pedig, hogy a rendelkezésre álló jövedelem (adókkal csökkentett és transzferekkel növelt jövedelem) arányában ez a szám csak 7 százalék, mindent elárul arról, hogy mennyire (nem) eladósodott a magyar lakosság.
A kamatok alacsonyak - de mennyit keresnek rajtunk így a bankok?
Noha a hitelek kamatai valóban roppant alacsonyak, azért a bankok jövedelmezőségét cseppet sem kell félteni. Például a személyi hitel átlagkamata ma az MNB adatai szerint 14,05 százalék, a kérdés, hogy ebből mennyit tudnak zsebre tenni a bankok? Az alábbi ábrából ez is kiderül:
Egészen pontosan 12,14 százalékot, tehát a kamatösszeg nagyon nagy részét. A lakáshiteleknél sem rosszabb ez az arány, míg például egy változó kamatozású lakáshitel kamata most körülbelül 3,7-3,8 százalékos, 3,5 százaléknyi összeget ebből meg is emészt a bank - ennyi ugyanis a bankok kamatfelára. A kamatfelár a bank által kínált kamat kihelyezett pénz beszerzési költségével csökkentett része - magyarul a marzs (persze a banknak egyéb költségei is vannak, amit a marzsból kell fedeznie, de erre most nem térnénk ki).
Vannak ennél olcsóbb hitelek is! Egyszámjegyű kamatokért keresd fel kalkulátorunkat!
Ami érdekes, hogy a változó kamatozású hitelnek magasabb a kamatfelára, mint a fix hitelnek, ez minden bizonnyal a fix hitelek esetén történő kockázatcsökkentési metódusoknak (például a határidős piacokon történő kockázatkivédési eljárásoknak), és a fix hitelek terén megmutatkozó erőteljes banki versenynek tudható be.
A jövedelmünk mekkora részét terheli a személyi kölcsön törlesztője?
A következő ábrán az látszik, hogy a futamidő egyre inkább nő. Az ábrán sötétebb színekkel jelöltük a hosszabb futamidőt. Egyértelmű trend, hogy 2015-től 2018-ig milyen mértékben nő a kamatperiódus.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
És hogy milyen arányban történik a jövedelem arányának terhelése? Ebben nincs sok változás 2015-höz képest. Bár a jövedelem feléig terjedő törlesztőrészlet már a hitelek 20 százalékában jelen van - és ezzel ez képezi a legnagyobb kategóriát - 2015-ben az arány hasonló volt. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy azóta a jövedelmek is nagy mértékben nőttek. Azaz egyértelmű, hogy a jövedelemnövekedéssel egyenes arányosan nőttek a hitelösszegek is, azaz a magyarok hajlamosak kimaxolni a lehetőségeiket.
Biztonságos személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!
Eladósodottságról ugyanakkor egyáltalán nem kell tartani, sőt. A magyar lakosságban még rengeteg tartalék van, a bankok hitelpenetrációja pedig meglehetősen alacsony - ez a bankrendszer szempontjából néminemű kockázatot is magában foglal. Az alábbi ábrán régiós összehasonlításban látjuk a magyar lakosság eladósodottságát:
Míg 2005-ben nagyjából együtt növekedett a magyar, a lengyel, a cseh és később a szlovák lakosság eladósodottsága is, a szlovákoknál ez a növekedési ütem kitartott, a lengyelek és csehek stagnálásra álltak be - nálunk viszont bezuhant a mutató. Így ma a magyar lakosság eladósodottsági aránya a GDP-hez mérten 13 százalék, míg a szlovákoknál 40. A csehek 30 és a lengyelek 34 százalékos aránya azt mutatja, hogy mindenhol kisebb a tartalék, mint Magyarországon. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy az átlagos GDP-növekedés ezen országokban 2015-től számítva magasabb volt a magyar adatnál.
És akkor mi lesz a jövőben?
Egyértelműen bebizonyítják az adatok, hogy a magyar hitelezési boom inkább egészséges tendencia, sőt, az eladósodottságunk jelenleg a fundamentumok által indokolt szintnél jóval alacsonyabb. Ennek megfelelően a jegybank várakozásai szerint nem is számít csökkenésre:
A jegybank minden évben, egészen 2021-ig folyamatos ütemű növekedésre számít, a növekedési ütem ugyanakkor nem fog tovább nőni. A 6 százalék körüli várakozás azt jelenti, hogy bár a korábbi mértéket messze meg nem haladó ütemben, de a lakosság eladósodottsága tovább nő majd a jegybank szerint.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- A benzin ára 25, míg a gázolajé 27 forinttal múlta felül az átlagos régiós üzemanyagárat a KSH friss statisztikája alapján
- Férfi vízilabda ob I - Nyert a Honvéd és az Eger
- Javul a brit uralkodó egészsége
- Párizs 2024: átvették a lángot a franciák - videó
- Nyílik az élelmiszerolló: csak az olcsó és a prémium a kelendő
- London: orosz barát gyújtogatót állítottak bíróság elé