Kegyetlen adóemelés: megszólaltak a magyar bankok, erre készülhetnek a számlatulajdonosok

A sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét. Emellett a Magyar Közlönyben hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét.

Az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben. Mindeközben a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában: a pandémia kezelésétől a családpolitikán át, a KKV finanszírozásában, digitalizációban, infrastruktúraépítésben egyaránt igazolta, és nap mint nap igazolja az elkötelezettségét - írta közleményében a Bankszövetség.

A tegnapi napon megtartott Kormányinfón Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány döntött arról, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie a multinacionális cégeknek, a bankszektornak és az energiacégeknek. A bankadó csökkentésről tárgyalt a kormány, azonban - Gulyás kiemelte - sok bank kihasználta az állampapír vásárlásra vonatkozó kiskaput. 2024-ben a bankadó mértéke nem változik, tranzakciós illeték mértékét megemelik és valutaátváltási illetéket vezetnek be. Azonban, hogy a bankok ne tudják ezt a lakosságra áthárítani, 2024-ben lakossági számlákra és kártyákra árstopot vezetnek be. A kiskereskedelmi különadót és más különadókat nem csökkentenek idén.