Elmúlt a "robbanásveszély", de vannak fojtogató problémák

2008.11.02 11:29
Gyurcsány: államcsőd is kialakulhatott volna

A politikai kompromisszum-képtelenség miatt a kormányzat átmeneti megszorító intézkedései csak a csődhelyzet elkerülésére szorítkoznak, a strukturális átalakítások esélye inkább csökkent az utóbbi hetekben - írja a Politiacal Capital. Erős a veszély továbbá, hogy a kormányzati kiadáscsökkentő intézkedések hangsúlyozottan átmeneti jellege, az állami kontroll kiterjesztése és a demagóg ellenzéki reakciók hosszabb távon tovább erősítik az állam befolyását.

Gyurcsány Ferenc átmenetileg megerősödött

Az elemzők szerint a jelenlegi, megváltozott politikai és gazdasági környezetben jelentősen nőtt a valószínűsége annak, hogy a 2009-es költségvetést megszavazza a parlament, és (akár 2010-ig is) Gyurcsány Ferenc maradhat a miniszterelnök. Az SZDSZ és az MDF frakciója a kormányzati javaslatok iránt nagyobb nyitottságot mutat az utóbbi időszakban. Ennek előnye számukra, hogy támogatást szerezhetnek saját javaslataikhoz, ez a helyzet ugyanakkor segíti a költségvetés elfogadtatását. A Politiacal Capital szerint emellett a miniszterelnök pozícióját erősíti az is, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben a kormányzás átvétele sem az MSZP más politikusainak, sem a Fidesznek nem érdeke.

A válságkezelő intézkedések kedvezőtlen politikai hatása hosszabb távon várhatóan "utoléri" majd a kormányt. A 2009-es csökkenő reálbérek, a lassuló gazdasági növekedés, a növekvő munkanélküliség mellett az IMF hitelszerződés után bejelentett intézkedések (pl. 13. havi nyugdíj csökkentése, a közszféra béreinek befagyasztása és a 13. havi járandóság elmaradása) is jelentősen kikezdhetik a kormány támogatottságát. A 13. havi bérezés elmaradása 700 ezer közalkalmazottat, míg a 13. havi nyugdíj maximálása 900 ezer nyugdíjast érint kedvezőtlenül. Összesen tehát 1,6 millió szavazót, a választásra jogosult 8 millió szavazó egyötödét érintik közvetlenül a kormányzat által most bejelentett intézkedések - olyan választói csoportokat ráadásul, melyek különösen fontosak az MSZP számára.

Abban, hogy az elmúlt hónapokban Magyarország pénzügyi spekuláció célpontjává vált, csak másodlagos szerepet játszottak a fundamentális tényezők - állítja a Political Capital. A bizalomvesztésben jelentős szerepe volt egyrészt a 2000 és 2006 közötti magyar gazdaságpolitikáról, másrészről a hazai politikai viszonyokról kialakított lesújtó nemzetközi befektetői vélekedéseknek.

Az IMF-hitel feltételeinek teljesítése, valamint a költségvetési stabilitás fenntartását szolgáló egyéb válságkezelo kormányzati lépések nem igényelnek kétharmados támogatást, ezért a politikai megosztottság közvetlen politikai kockázatot nem jelent. Közvetett módon ugyanakkor a politikai kompromisszumok hiánya a válság kezelésében több vonatkozásban is kockázatokkal jár.

• Rövid távon a politikai megosztottság korlátozza a kormány mozgásterét. A legnehezebb gazdasági helyzetbe került országokban ugyanis azt láthatjuk, hogy az ellenzékben lévő politikai erők változó formában és mértékben, de hajlandóak osztozni a népszerűtlen intézkedésekért viselt politikai felelősségben, így a kormányok mozgástere nagyobb a kiadáscsökkentést illetően, mint Magyarországon.
• Ugyancsak rövid távú kockázatot jelent, hogy a befektetők - részben egyébként megalapozatlanul - túlbecsülik a politikai megosztottság káros hatásait, ez nyilvánvalóan rontja az ország iránti bizalmat.
• Közép- és hosszú távon kockázatot jelent, hogy úgy tűnik, a politikai erők a gazdasági válságot sem képesek arra kihasználni, hogy egységesen igyekezzenek csökkenti a magyar lakosság körében az államfüggőséget, a túlméretezett állami újraelosztásra való igényt.

Fidesz: a kompetencia rövidtávú feláldozása

Abból, hogy a Fidesz mind a szociális kiadások csökkentését, mind a hitelfelvételt ellenzi, ("ne az emberek ¬fizessék meg a válság árát"), nyilvánvalóvá teszi: a párt nem számít arra, hogy a közeljövőben kormányzati pozícióba kerül. A Fidesz ehelyett az előrehozott választás elmaradásával, Gyurcsány Ferenc megszilárduló pozíciójával és a költségvetés parlament általi elfogadásával számol - véli a Political Capital.

A Fidesz által választott politikai stratégia több okból is kontraproduktívnak bizonyulhat:

• A jelenlegi válsághelyzetben a kutatások szerint felerősödött a választók körében a politikai összefogás és a konstruktív politikai megoldások iránti igény. A pártot az a veszély fenyegeti, hogy a konfrontatív politikai stílus miatt a gyengébben kötődő szavazók elpártolnak a Fidesztől.
• A Fidesz gazdaságpolitikája valamint egyes erősebb nyilatkozatok azt veszélyeztetik, hogy elveszti nemzetközi támogatását és a befektetők bizalmát a belpolitikai célokra koncentráló stratégiája következtében.

A Fidesz adócsökkentésre koncentráló üzenetei ugyanakkor már felkészülést jelentenek a jövő évi vitákra, melyekben a gazdaságélénkítés és a foglalkoztatottság növelése játssza majd a főszerepet.

Megszorítások strukturális átalakítások nélkül

Bár az IMF, az EU és a Világbank pénzügyi segélycsomagja rövid távon megmentette a hazai pénzügyi rendszert és az államot az összeomlástól, a forint magas volatilitása és a Magyar gazdaság sebezhetősége várhatóan a továbbiakban is probléma marad - vélik a Political Capital elemzői. Elmúlt a "robbanásveszély", ugyanakkor a nagy elosztó rendszereket érdemben módosító reformok az elkövetkező két évben sem várhatóak.

Könnyen lehet, hogy a most megvont juttatások a választási évbe visszakerülnek a költségvetésbe, és a kormány, hogy szavazói egy részét visszaszerezze, ismét a gazdaságilag inaktív csoportoknak igyekszik kedvezni az így is erősen túlterhelt és vékony járulék fizető réteg rovására.

A Political Capital elemzői megjegyzik, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben minden válságot "puha landolással" élt túl. A kisebb-nagyobb megszorítások következtében mindig (így most is) elkerülte a komolyabb válságot, a megszorításokat pedig a választási időszakokban megbízhatóan követte a jóléti túlköltekezés.