Kígyózó sorok és pánik - mit ne tegyél, ha becsődöl a bank?

A pénz pénzt szül - mi van a fekete dobozban?

A tipikus banki ügyfelek általában csupán annyit látnak a bankból, hogy oda pénzt visznek ki és pénzt hoznak be. Hogy mi történik a trezorban, illetve a saját magunk által elhelyezett betéttel, mikor már nem mi ügyelünk arra a párnahuzatban?

Sokaknak ez maga a fekete doboz, mi azonban most igyekszünk felkapcsolni a lámpát, és világosságot teremteni a bankokkal, bankrendszerrel kapcsolatosan.

A bank legalapvetőbb és lecsupaszított definíciója szerint betétet fogad el és hitelt nyújt. Hitelt tehát csak abból a pénzből képes nyújtani, amelyet mi, mint ügyfelek kamat reményében elhelyeznek a hitelintézetnél.

Már ebből is adódik az, hogy ahhoz, hogy a banknak mindez megérje, a hitelekért természetesen a betéti kamatoknál magasabb kamatot fog kérni. Ne szaladjunk azonban ennyire távol a témától, hiszen jelen cikkünk szempontjából most nem is ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy amit beteszünk a bankba, az fizikailag nem marad ott.

Makrogazdasági szempontból ezért nagyon fontos vizsgálni a háztartási szektor megtakarításait, hiszen ez a szektor (és természetesen a külföld) hivatott alapértelmezésben finanszírozni a vállalkozói és a kormányzati szektor igényeit, hiszen ez előbbi beruházásait, amelyből majd hozzáadott érték lesz, hitelekből, idegen tőkéből finanszírozza.

Akkor miért is ne álljunk sorba?

A fentebb felvázolt gazdasági és banki működési elvek jobb megértéséhez álljon itt segítségünkre egy leegyszerűsített számpélda. Kezdjük először a gazdasággal!

Tegyük fel, hogy a világ két országból Citromföldből és Óraországból áll. Citromföld kormányzatának adott évi költségvetésének hiánya 230 citrom (hiszen amellett, hogy adót szed be Citromföld lakóitól, transzfereket, azaz egyoldalú átutalásokat is nyújt, egyéb kormányzati kiadások mellett).

Citromföld vállalkozásai a citromtermelés megemelése és hatékonyabb termelése érdekében citromnyomót és hámozót szeretnének üzembe állítani, de erre az adott éves bevételük nem nyújt elég fedezetet. Így aztán citromföld vállalatainak finanszírozási igénye szektorban összesített szinten 120 citromot tesz ki. Eddig mennyi hiány keletkezett? Összesen 350 citrom.

Citromföld lakóinak megtakarítása mindössze 100 citromot tesz ki, ennyit tudnak félretenni jövedelmükből. Következésképpen az Óraországgal, mint külfölddel szemben jelentkező finanszírozási igény 250 citrom lesz.

Nézzük meg most azt, hogy hogyan vesznek részt a gazdasági körforgásban a bankok! Mi történik az Alma bankban elhelyezett 100 almával? A 100 almából húszat a bank félretesz, hogy az állam által előírt kötelező tartalékolási kötelezettségének - erről a későbbiekben még esik szó - eleget tegyen.

Marad tehát 80 almája, amelyet kihitelez a gazdaság szereplőinek, az eredetileg elhelyezett 100 alma 80 egység új almát teremtett. Vagyis az a 100 alma egyáltalán nem marad a bankban, hanem újra a gazdaság vérkeringésébe kerül.

Mi történik tehát ha az ügyfelek, köztük mi is, páni félelmünkben megrohamozzuk a bankot? Az természetszerűleg, működéséből fakadóan egyszerűen nem lesz képes minden ügyfél igényét kielégíteni, hiszen még nem folyt be minden követelése, kihelyezett hitele.

Miért nem fog ez bekövetkezni?

Természetesen számos szabályozási törekvés irányul arra, hogy a bankok ne kerüljenek ilyen helyzetbe. Ennek egyik pillére a bankok számára előírt szavatoló tőke megléte, hiszen a tőke tud felelni a bank vállalat kötelezettségeiért.

A prudenciális felügyelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyezési és folyamatos ellenőrzési tevékenysége biztosítja a problémák kialakulásának megelőzését. A bankok átmeneti likviditási gondjain segítenek emellett az úgynevezett bankközi hitelek is, illetve a jegybank által nyújtott refinanszírozási hitelek.

Emellett pedig a betétesek védelmét szolgálja az Országos Betétbiztosítási Alap is, amely a biztosított betétek hitelintézetenként és személyenként összesen 6 millió forintig kártalanítja a betéteseket, 1 millió forintig 100 százalékig, afölött pedig 10 százalékos önerő mellett.

De mi történt Angliában?

A pánik szeptember idusán pattant ki az angol lakosság körében, ekkor derült ki ugyanis, hogy a Northern Rock elnevezést viselő hitelintézet likviditási gondokkal küzd, amelyen azonban a Bank of England, Anglia jegybankja, mint végső hitelező segíthet, ha már a bankközi piacon nem volt képes az intézmény likviditási gondjainak áthidalására.

Nagyon fontos azonban azt tudni, hogy a banklikviditási és nem inszolvenciának nevezett problémával küzdött. Mi a különbség a kettő között? Az inszolvencia a bank tőkevesztésére utal (emlékezzünk csak a tőkemegfelelési mutatók szerepére), vagyis tartós fizetésképtelenség eset forog fent, míg likviditási problémák esetén csupán átmeneti problémáról van szó.

Hogy miért okozott mégis riadalmat a bejelentés? Az angolok emögött egyértelműen az elavultnak ítélt betétbiztosítási rendszert látják, amely 10 évvel ezelőtt készült, s az egyes határszámok azóta nem kerültek módosításra.

A jelenleg még hatályos rendszer szerint ott 2000 fontig 100 százalékos a kártalanítás, majd 33 000 fontig érvényesül a 10 százalékos önrész, vagyis 90 százalékos kártalanítás jár a 2000 és a 33 000 font közötti részre. Amennyiben inszolvenssé válik a bank, az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy milyen veszteséggel kell szembenézniük a betéteseknek, ennek alapján már érthető, miért féltek annyira Angliában.