Mennyiből lesz lakásod? Ne dőlj be az olcsó trükköknek!

A magyar alapkamat azonban a ráták közeledése ellenére sem közelíti meg a Európai Unióban és Svájcban jellemző mértéket. Ez az oka a devizahitelek népszerűségének, a törlesztőrészletek közötti jelentős különbség ugyanis arra ösztönzi a hitelfelvevőket, hogy az árfolyamkockázatot felvállalva is a devizában denominált konstrukciók mellett döntsenek.

Persze fontos és sok esetben egy családi anyagi biztonságát fenyegető döntés, ha valaki a családi költségvetés határait végletekig kifeszítve azért választja a svájci frank, illetve euró alapú hiteleket, mert a forint konstrukciók esetében már nem tudná felvállalni a magasabb törlesztőrészleteket.

A hitelfelvevők döntését megkönnyítendő, ismét elkészítettük lakáshitelkörképünket, melynek keretében a kereskedelmi bankoktól kértünk ajánlatot 20 éves futamidejű forint-, euró-, illetve svájci frank alapú lakáshitelre, melyek összegét 5 illetve 10 millió forintban határoztuk meg. Megkülönböztettük az ajánlatokat aszerint is, hogy azok új vagy használt lakás vásárlására vonatkoznak.

Az adatgyűjtést 2007. július 17-20. között végeztük el, kérésünkre a Budapest Bank, a CIB, az Erste Bank, az Ella Bank, az FHB, az IEB, a K&H, az OTP és az UniCredit Bank tett ajánlatot az általunk felvázolt feltételekre.

Ötmillió forint: hol, mit?

Első körben az ötmillió forintnyi hitelösszegre vonatkozó ajánlatok vizsgáltuk forintban, euróban és svájci frankban. Általánosan jellemző, hogy a különböző kamatperiódusok miatt az ajánlatok összehasonlíthatósága mérsékeltté válik.

A forinthitelek esetében ötéves kamatperiódussal találkozhatunk, tehát öt évig nem változik a kamat mértéke, akkor sem ha az irányadó ráta duplájára emelkedik. A devizában denominált konstrukcióknál pedig féléves kamatperiódusra adtak ajánlatot a pénzintézetek.

Az összehasonlítást azonban további tényezők is nehezítik, mivel a kereskedelmi bankok érthető módon a legjobb színben szeretnének feltűnni, gyakorta előfordul, hogy akciós THM-ket alkalmaznak, illetve különböző mértékben korrigálják a törlesztőrészletet a kezelési és egyéb költségekkel, egymástól eltérő költségszerkezetet alakítanak ki. Bővebben a következő link alatt található cikkben olvashatunk erről!

Megbízol a THM-ben? Íme az apró trükkök!

Pontosan ebből az okból kifolyólag most először arra kértük a kereskedelmi bankokat, hogy a THM alakulásában rendkívül fontos szerepet játszó, folyósítás előtt felmerülő díjakat is mellékeljék a teljes hiteldíj mutató és a törlesztőrészlet mellé.

Az adatok begyűjtése során egyértelműen kiderült, hogy a front-end költségek fogalmának meghatározása korántsem egyszerű, s mivel ezek súlyos terhet rónak a hitelfelvevőkre, a bankok gyakorta megpróbálják céljuknak megfelelően módosítani, ezért ezek a legfontosabb célpontja a lakáshitel akcióknak.

Ezen költségek esetében tapasztalható jelentős különbségek arra vezethetők vissza, hogy a kereskedelmi bankok másként értelmezik a folyósítás előtt felmerülő költségek fogalmát, bizonyos eltérően értékelhető költségeket nem emelnek be a forint-end díjak közé.

A táblázatok végigtekintve egyértelműen látszik, hogy a forinthitelek csakis abban az esetben nyújthatnak megfelelő alternatívát a svájci frankban denominált lakáscélú kölcsönökkel szemben, amennyiben a hitelfelvevő jogosult közvetett avagy közvetlen állami támogatás igénybevételére.

A kereskedelmi bankok többsége a jelzálogleveles kamattámogatás mellett nyújtott konstrukciót ajánlotta. A lakáshitelnél igénybe vehető állami támogatásokról már egy korábbi cikkünk bővebben szóltunk.

Lakáshitelt szeretnék felvenni: Milyen támogatást kaphatok?

Az euróra, illetve a svájci frankra vonatkozó táblázatokból jól látszik, hogy az euró alapú lakáshitelek nem tudják felvenni a versenyt svájci frank alapú társaikkal, sőt néhány esetben még a forinthiteleknél is kedvezőtlenebb törlesztőrészletekkel rendelkeznek.

10 millió forintot - eggyel nő a tét?

A 10 millió forintra vonatkozó ajánlatokat csupán a forint esetében bontottuk meg aszerint, hogy a kiszemelt ingatlan használt-e vagy új, mert a pénzintézetek sem tesznek különbséget a két típus között a devizahitelek esetében.

A forint konstrukcióknál a megkülönböztetős jelentőségét az adja, hogy a használt ingatlanok esetében a jelzálogleveles kamattámogatás igénybevételénél a hitelösszeg nem érheti el az ötmillió forintot.

A 10 millió forintra vonatkozó ajánlatokról az előzőekben bemutatott konstrukcióhoz hasonló gátja van a tökéletes összehasonlíthatóságnak, ez egyedül a forint hitelek esetében valósul meg valamelyest.

Az euró alapú konstrukció a magasabb összeg esetében is versenyképtelennek bizonyult a svájci frankban denominált hitelekkel szemben, a változást az is fokozza, hogy az elmúlt három hónapban a magyar jegybank és az Európai Központi Bank által megállapított irányadó ráta közeledett.
A magyar alapkamat 7,75 százalék csökkent, míg az EKB 4 százalékra, a svájci jegybank pedig 2,5 százalékra emelte az irányadó rátát.