Elképesztő, mi derült ki az emberi agyról: nem is gondolnád, mi befolyásolja az öregedést

Bár egyszerű tevékenységnek tűnik, a járás sebessége meglepően sokat elárul testünk és elménk belső működéséről. Kutatások igazolják, hogy a séta tempója előre jelezheti a kórházi kezelés esélyét, a szívinfarktus kockázatát, sőt akár a halálozási valószínűséget is. A járássebesség az ember kognitív öregedésének ütemét is tükrözheti.

A járássebesség-teszt az ember funkcionális kapacitását méri – vagyis azt, mennyire képes elvégezni a mindennapi feladatokat és megőrizni függetlenségét. Emellett jelzi a törékenység mértékét, és előre jelezheti, milyen jól reagál valaki a stroke utáni rehabilitációra.

Bár természetes, hogy az életkor előrehaladtával lassabban járunk, a járássebesség hirtelen csökkenése komolyabb problémára utalhat. "Amikor valaki normál járási üteme csökken, az gyakran összefügg az egészségi állapot romlásával" – mondja Christina Dieli-Conwright, a Harvard Orvosi Egyetem professzora, aki a testmozgás rákprognózisra gyakorolt hatását kutatja.

A járássebesség méréséhez csupán egy stopperórára és távolságmérésre alkalmas eszközre van szükség. Két gyakori változata létezik: a 10 méteres és a 4 méteres teszt. Az előbbinél 5 méter után éri el az ember a normál sebességét, majd 10 méteren át mérik az időt. A 4 méteres tesztnél 1 méter után kezdődik a mérés. A sebességet a távolság és az idő hányadosaként számítják ki.

Egy pittsburghi kutatás több mint 34 000, 65 év feletti felnőtt adatait elemezve kimutatta, hogy a járássebesség szignifikánsan összefügg az élettartammal. A 75 éves, leglassabban járó férfiaknak 19% esélyük volt a következő 10 év túlélésére, míg a leggyorsabban járóknál ez az arány 87% volt.

Line Rasmussen, a Duke Egyetem kutatója szerint a járás számos testrendszer együttműködését igényli: a csontok és izmok mozgatnak, a szem segít tájékozódni, a szív és a tüdő keringeti a vért és az oxigént, az agy és az idegek pedig koordinálják mindezt. Az életkor előrehaladtával ezek a rendszerek lassulnak, amit a járássebesség is tükröz.

Rasmussen és kollégái egy 2019-es tanulmányban 904, 45 éves résztvevőt vizsgáltak. Meglepő módon jelentős különbségeket találtak az azonos korú emberek járássebességében – egyesek olyan gyorsan jártak, mint az egészséges 20 évesek, mások pedig olyan lassan, mint az idősebb felnőttek.

A kutatás kimutatta, hogy a lassabban járó 45 évesek "felgyorsult öregedés" jeleit mutatták: tüdejük, fogaik és immunrendszerük rosszabb állapotban volt a gyorsabban járókhoz képest. Emellett magasabb vérnyomással, magasabb koleszterinszinttel és alacsonyabb kardiorespiratorikus fitnesz-szinttel rendelkeztek.

A lassú járás kognitív öregedéssel is összefüggött. A lassabban járók alacsonyabb pontszámot értek el az IQ-teszteken, gyengébben teljesítettek a memória, feldolgozási sebesség és érvelés terén. Az MRI-vizsgálatok szerint kisebb aggyal, vékonyabb agykéreggel és több fehérállománnyal rendelkeztek. Meglepő módon még az arcukat is gyorsabban öregedőnek értékelték.

A kutatók azt is megállapították, hogy a 45 évesek járássebességét előre lehetett jelezni a három éves korukban végzett intelligencia-, nyelvi és motoros készségeket mérő tesztek alapján. "Ami leginkább meglepett, az a kapcsolat a 45 éves kori járássebesség és a kora gyermekkori kognitív képességek között" – mondja Rasmussen. "Ez arra utal, hogy a járássebesség nemcsak az öregedés jele, hanem az élethosszig tartó agyi egészség mutatója is."

A lassú járás azonban javítható. Dieli-Conwright szerint fontos a rendszeres séta, a járás időtartamának és intenzitásának fokozatos növelése. Egyszerű tippek közé tartozik, hogy parkoljunk távolabb a célunktól, találkozzunk barátokkal közös sétára, vagy vigyük el a háziállatunkat a parkba. Az ülőmunkát végzők számára különösen fontos a rendszeres, akár csak ötperces sétaszünetek beiktatása.