Nagy kérdés, hogy kik fogják kiszolgálni a teraszokra beülőket, a munkaerő-kérdés ugyanis hatalmas kihívást jelenthet.
Rohamosan öregszik a szakma: ki fog itt dogozni 20 év múlva? Ezúttal a nagy állami társaságok elérhető karrierajánlatait és a versenyszféra béreit tette egymás mellé a Pénzcentrum.
Meg kell birkózni a 90-95 százalékos visszaeséssel.
A HR-szakértők szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén: sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, és olyan is akad bőven, aki az utolsó pillanatban gondolja meg magát és mondja le a munkát. Hiába hinnénk, hogy a pandémia képes volt változtatni ezen a helyzeten, a tapasztalat nem ezt mutatja. Van még hová fejlődnünk nekünk, magyaroknak.
Évről évre duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, és 50 év felett bizonyítottan sokkal nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon még akkor is, ha az ember rendelkezik hasznos és keresett tudással. Hiába jár bizonyítottan hosszú távon gazdasági előnyökkel az X generáció alkalmazása, a cégek jelentős része még mindig versenyhátrányként értékeli a jelenlétüket. Máig sok az alaptalan sztereotípia a tapasztaltabb, 45-50 feletti munkavállalók kapcsán: hogy ennek mi az oka, és mit lehet tenni ellene, arról Kudari Nóra, az IVSZ szakértője beszélt a Pénzcentrumnak, de egy friss munkaerőpiaci felmérés eredményi kapcsán kitért arra is, egészen pontosan milyen gyakorlati előnyökkel jár a foglalkoztatásuk. Interjú.
Szép lassan kúszhatnak fel az árak.
Összeadódott a digitalizáció és a járvány hatása. A boltos alkalmazottakon belül a szakképzett bolti dolgozók száma (akiknek érettségijük nincs, csak szakmai végzettségük) a 2018 évi 108 ezerről 2019-ben 99 ezerre, 2020-ban pedig 91 ezerre, összesen 17 ezerrel csökkent.
A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat. A munkaerő-piaci helyzetet jól ismerő, közép és hosszú távú stratégiában gondolkodó megrendelői kör a HR-szakma véleményét is figyelembe véve alakította ki stratégiáját. Elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket - oktatás, átképzés - hajtottak végre, amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni.
A világ legnagyobb munkaerő-toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalatcsoportja minden évben felmérést végez a hazai munkaerőpiac változásairól és az aktuális bérszintekről. Ebből kiderül, hogy hasonlóan a világ más országaihoz a COVID-19 járvány a magyar munkaerőpiacra is jelentős hatással volt, a munkavállalók pedig más szemszögből kezdték vizsgálni karrierútjaikat és munkalehetőségeiket.
2020. októberében majdnem 31 ezerrel több volt a munkanélküliek száma Magyarországon, mint egy évvel korábban. És habár láthatóan nincsenek túl nagy különbségek a korcsoportok között, az tudható, hogy nem egyforma eséllyel indulnak neki az álláskeresésnek a különböző generációk tagjai. Ha valaki elmúlt már 50 éves, annak nem csak munka- , de élettapasztalata is jelentős, arról nem is beszélve, hogy feltehetően jobban tűri a stresszt, és könnyebben megbirkózik bizonyos bonyolult helyzetekkel. Miért nem kellenek mégsem a cégeknek? Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.
2021-ben még nagyobb teret hódíthat ez a foglalkoztatási forma: a vendéglátás és idegenforgalom kivételével már minden iparágban annyi kölcsönzött munkavállaló dolgozik Magyarországon, mint a koronavírus-járvány kezdetén, számuk januárban ismét elérte a 180 ezret.
Nem tudni, nyárra mi lesz ebből.
A KSH legfrissebb adataiból tudjuk, hogy júniusban 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek a koronavírus-járvány első hullámának a végén, és úgy tűnik, a második hullám sem kímélte a munkaerőpiacot: tömegesen szabadult fel munkaerő, akiknek egy jelentős része azonnal el szeretne helyezkedni, akár egy számára teljesen új területen is. De vajon kiknek van esélye kitűnni a tömegből? A cégek HR-eseihez beérkező önéletrajzok nagy része mind a mai napig sablonos és unalmas, holott némi időráfordítással, és egy csepp kreativitással sokkal előbb megakadna rajtunk a szeme a toborzóknak. Hiába öntudatosabbak a mai munkavállalók, mint akár csak három évvel ezelőtt, ha ez nem tudják megfelelően kidomborítani, akkor elvesznek a tömegben. Csenteri-Dénes Ildikó, HR coach konkrétan megmutatja, hogy kell kinéznie egy jó CV-nek 2020-ban.
Az utóbbi években sokat tisztult a piac. A munkaerő-kölcsönzés mellett egyre többször klasszikus munkaerő-közvetítőként lépnek fel a kölcsönzésre szakosodott cégek, és nőtt a fehérgalléros pozíciókat érintő megbízások száma is.
A magyar gazdaságot sújtó súlyos munkaerőhiánynak vége, bár időről időre jelentkeznek olyan szektorok, melyek küszködnek, egyelőre azonban nem látni, mennyire tartós állapot ez. Tény, hogy vannak még tartalékok a magyar társadalomban, például a megváltozott munkaképességűek, akiknek a foglalkoztatottsági rátájuk szinte kétségbeejtően alacsony, holott egy nagyvállalat számára számos előnye lehet, ha mmk-st foglalkoztat.
Nyár végétől újra fellendült a külföldi kölcsönzött munkaerő iránti igény az ügyfelek között. A járványhelyzet megkövetelte biztonsági intézkedések terheit a közvetítő és az alkalmazói oldal megosztja, így az ellátási láncok fenntartása úgy tud megvalósulni, hogy nem növeli a vírus terjedésének kockázatát.
A munkaerőpiacon lévő legfiatalabbak, azaz a z generáció számára a legnehezebb most a kapcsolódás. Hiába igazodnak el kiválóan a digitális térben, hiába ugrándoznak profi módon a különböző digitális platformok között, eddig megszerzett szociális képességeik komoly veszélyben vannak. Jelen körülmények között azok híján pedig hosszú távon képtelenek lesznek megmaradni a szervezethez, amely mellett elkötelezték magukat.
Így néz ki egy jó önéletrajz 2020-ban a covid után: rövid, lényegretörő, illeszkedik a pozícióhoz. A koronavírus-járványra pedig egy új lehetőségként, nem veszteségként tekint.
A meghirdetett pozíciókra átlagosan 40 százalékkal többen jelentkeztek 2020 harmadik negyedévében, mint egy évvel korábban. A legnagyobb érdeklődés a szakmunka, az értékesítés, a fizikai munka és az adminisztrációs állások iránt volt, míg a meghirdetett állások számában a cégvezetői, az építőipari és az egészségügyi munkák területén volt növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.
A GKI Zrt. október elején ismét 1000 fős reprezentatív lakossági felmérést végzett a hazai foglalkoztatási helyzetről. Ebben a hónapban (május óta először) személyes megkeresés alapján történt a vizsgálat. A válaszok alapján augusztushoz képest szeptemberben stagnált a foglalkoztatottság.
