Minden korábbinál súlyosabb krízishelyzet állt elő a fuvarozásban, a munkaerőhiány az egekbe szökött, emiatt a bérigények is elszabadultak.
Minősített foglalkoztatói státuszt szerzett a Work Force HR szolgáltató, így a korábbinál is több országból toborozhat majd munkavállalókat a munkaerő-piaci gondok enyhítésére.
Napi 13-15 órát kell dolgozni, van, hogy kirabolják őket, és mindenki beszólogat: a vámos, rendőr, főnök, targoncás.
Intenzíven keresik új munkatársaikat a húsiparban több álláskereső portálon, méghozzá véget nem érő hirdetésekkel.
A gazdálkodók nagy része a munkaerő megtartására a jövőben a munkabér növelését, a természetbeni juttatást, illetve a munkába járás támogatását tervez bevezetni.
Legalább 160 új kollégát szeretnének szerződtetni minél gyorsabban és mindezt erős fizetési ajánlatokkal teszi vonzóvá.
Hiába a csúcson lévő foglalkoztatottság, a kereskedelemben hatalmas mértékben csökkent a dolgozók száma.
A mostani trendek alapján átértékelődik a munkához való viszonyunk, a projektalapú munkák ugyanis átvehetik az uralmat
A helyzeten a minimálbér és a garantált bérminimum emelése sem fog érdemben változtatni
2022 első negyedévében a hazai munkáltatók 34 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez.
Kezdenek olyan igények kialakulni a kékgallérosok körében, amelyek 5-10 éve a fehérgallérosoknál voltak jellemzők.
Azokban a szektorokban van igény a külföldi munkaerőre, amelyek kevésbé automatizálhatóak, és a kézi munkaerő kiváltása jelentősebb beruházási igényelne.
Minden jel arra utal, hogy a vendéglátás még mindig óriási munkaerőhiánnyal küzd, rengeteg nyitott pozició elérhető.
Az EU szabályozások is egyre inkább megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet e területre.
A hazai ipari fellegvárakban a bérek Magyarországon már magasabbak, mint Szlovákiában.
Amennyiben sikerül Magyarországon középtávon egy EU bérszinteket figyelembe vevő versenyképest bért biztosítani, abban az esetben az aktív fiatal és képzett munkavállalók elvándorlása is lassítható lesz.
A jól célzott segítség elsősorban a keleti országrészben járul hozzá a dolgozni akarók elhelyezkedéséhez.
Az olcsó munkaerőt sokáig olyan gazdasági előnynek tartották, amellyel meg lehet nyerni a külföldi befektetőket. Hosszú távon fenntartható működési modellt azonban nem lehet csak az olcsó munkaerőre építeni.
Csak az maradhat életben a munkaerőpiacon, aki megfelelő lakhatási körülményeket ad a munkavállalók számára.
Most annak jártunk utána, hogy a Dél-Dunántúlon milyen változások mentek végbe – különösképpen a Covid óta. Idén hogyan alakultak a bérek, kikre, milyen szakemberekre van ebben a déli régióban leginkább kereslet.
