Kongatják a vészharangot a klímakutatók: sokkal kevesebb időnk lehet hátra, mint gondoltuk
2025-ben először történt meg, hogy több villamos energiát termeltek a világon megújuló energiaforrásokból, mint szénből.
2025-ben először történt meg, hogy több villamos energiát termeltek a világon megújuló energiaforrásokból, mint szénből.
Egy átfogó klímakutatás szerint az 1960-as évek óta húszszorosára nőtt a hatalmas területeket érintő, rendkívüli hőhullámok, az úgynevezett hőviharok éves száma.
A klímaváltozás a hőhullámok, a légszennyezés és a fertőző betegségek terjedése révén egyre nagyobb veszélyt jelent az agy egészségére, különösen a hátrányos helyzetű közösségekben.
A Lindt & Sprüngli lefelé módosította az idei évre vonatkozó előrejelzését, sokkal kisebb bővülésre számítanak.
A 2026-os nyár történelmi aszályt és hőséget hozott az északi féltekén, így Magyarországon is, ahol az elmúlt több mint százhúsz év legszárazabb nyarát hagytuk magunk mögött.
Magyarországon 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb nyárként vonul be a történelembe a 2026-os év. Mégis mi volt az oka, és megismétlődhet még?
A szakember szerint ilyen mértékű változást korábban még nem tapasztaltak a térségben.
2026 augusztusa volt az addig mért legmelegebb hónap, ami megismételte a 2023 júliusában felállított rekordot
42 fokot is mértek idén nyáron, az országos csapadék pedig az átlag mindössze 36 százaléka volt.
Az idei nyáron a rendkívüli hőhullámok és a hosszú, csapadékmentes időszakok miatt különösen aktuálissá vált a klímaváltozás kérdése.
Hiába léptünk át szeptemberbe, ismét 37-38 fokos forróság jöhet, és a kánikula a jövő héten is folytatódhat.
Palmer évek óta amellett érvel, hogy a világ klímakutatási központjainak egyesíteniük kellene emberi és számítástechnikai erőforrásaikat egy ultra nagy felbontású globális modell megépítéséhez.
A hazai méhállomány mintegy 80 százaléka hetek óta alig jut természetes virágporhoz. A szakemberek szerint ennek 2027 tavaszán lehet igazán súlyos következménye.
A magyar szántóföldi gazdálkodásban egyre fontosabbá válik az öntözés az aszály és a gyakoribb hőhullámok miatt.
Egyre többen figyelmeztetnek, a leggyakrabban szedett gyógyszerek egy része rontja a szervezet hőszabályozási képességét, növeli a hőséggel összefüggő megbetegedések kockázatát.
Az augusztus végi, átlagos hőmérsékletű napok után a jövő hét közepétől ismét komoly hőhullám éri el az országot, pénteken a csúcshőmérséklet a 38 fokot is elérheti
A technológiai fejlesztések iránya egyre inkább az automatikus energiaoptimalizálás felé mutat.
Európa más országaiban, különösen a szélsőséges melegre kevésbé felkészült Németországban és Franciaországban több tízezer áldozatot követelt a kánikula.
Friss adatok szerint az első hőkupola idején továbbra is a mediterrán úti célok voltak érdekesek a magyaroknak.
Ma még kitart a kellemes nyári idő, a hétvégén azonban visszatér a kánikula.