Az euróövezetben több mint 10 éves mélypontra csökkent, az Európai Unióban pedig történelmi mélyponton állapodott meg a munkanélküliségi ráta májusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint.
Alig van Magyarországon valaki, aki részmunkaidőben dolgozna. Bezzeg Hollandiában például a munkavállalók majdnem fele ilyen munkarendben dolgozik. De Ausztriában és Németországban is a munkavállalók majdnem negyede így végzi a munkáját. Nemek között is óriásiak a különbségek Európa szerte, főleg a nők dolgoznak ugyanis így.
A régióban még úgy-ahogy tartják magukat a magyarok.
Nálunk a szociális kiadások nagy része családi támogatás, de összegben jóval kevesebb, mint sokfelé az EU-ban.
2018-ban a magyar dolgozók 7,3 százaléka számított ideiglenesen alkalmazott munkaerőnek, ez körül-belül 330 000 munkavállalót jelent. Nekik gyakorlatilag, határozott idejű munkaszerződésük okán meg vannak számlálva a napjaik, hiszen ha lejár a kontraktus, könnyen lehet, hogy örökre elveszítik addig végzet munkájuk.
Súlyos európai statisztika látott napvilágot.
Egyre több egyéni vállalkozó van Magyarországon, ám még bőven az EU átlaga alatt vagyunk, mégis olyan országokat előzünk meg, mint Németország és Svédország. Itthon különösen megéri a kisadózó vállalkozások tételes adóját fizetni, hiszen évente mindösszesen 600 ezer forintot kell befizetni az államkasszába, és maximum 12 millió forintnyi bevételről állíthatsz ki számlát.
Bár hazánkban is átlagosan majdnem három halálos munkahelyi baleset jutott 100 ezer munkavállalóra, ezzel még mindig csak az EU középmezőnyében vagyunk. Romániában, Ausztriában például sokkal rosszabb a helyzet.
Rekordalacsony, mindeössze 2 943 forint volt a cégek egyetlen munkaórára eső bérköltsége Magyarországon 2018-ban. Ezzel az EU negyedik legolcsóbb országa voltunk, mögöttünk sorrendben már csak Litvánia, Románia és Bulgária tanyázott. A különbségek ráadásul bődületesen nagyok az Európai Unióban, az éllovasoknál egyetlen munkaóra bérköltsége ugyanis 4-5-ször magasabb, mint hazánkban.
A munkában álló magyar nyugdíjasok több mint 60 százaléka fizikai munkát végez: a legtöbben könnyebbet. Kiderült, hogy ebben az EU-s átlag fölött vagyunk, és arra is fény derült, hogy melyik országban kell a legkevesebb idősnek fizikai munkával kiegészítenie a nyugdíját.
A magyarok több mint fele végez valamilyen fizikai munkát, nagyobb részük a könnyű fizikai munka kategóriába esik. Az EU-ban jóval kevesebb ez az arány. Kiderült, hogy a magyar dolgozók csupán harmada végez ülőmunkát.
EU-s átlag fölötti a különbség a férfiak és a nők foglalkoztatottsági rátája között Magyarországon - nem most kezdett el mélyülni a szakadék. A régióban a bolgárok, horvátok, osztrákok is jobban állnak, mint mi. Emellett a nők rosszabbul is keresnek hazánkban, mint a férfiak.
A házasság tekintetében nem is állunk rosszul.
Luxemburggal holtversenyben utolsók vagyunk az EU-ban, nálunk és a miniállamban a legkisebb a nők aránya a tudományos szakmákban. Jócskán elmaradunk az uniós átlagtól: az EU-ban dolgozó 18 millió tudós, mérnök 41 százaléka nő.
Magyar megújuló energia = tűzifa.
A diploma jó befektetés, az egyetemet végzettek fizetése rendszerint magasabb, mint az alacsonyabban képzetteké. A munkanélküliség is kevésbé sújtja a felsőfokú végzettségűeket, a foglalkoztatottság a diplomások körében például közel 85 százalék. De hol is vagyunk ezzel a nemzetközi mezőnyben, és mennyit ér a diploma a régiós országokban?
Az EU-átlagtól épphogy, de elmaradunk.
Jobban élnek a románok, magyarok, mint a németek és dánok?
Emellett több millióan élnek rossz minőségű lakásban.
Közben kiderült, hogy a felsőoktatásban tanuló magyarok leginkább saját vállalkozást indítanának a diploma megszerzése után.
