Az Európai Unió (EU) tagországainak egészségügyi rendszereiben 4,45 millió nővér, asszisztens és szülésznő dolgozott 2019-ben, mintegy félmillióval többen, mint 2012-ben - derült ki az Európai Unió luxembourgi székhelyű statisztikai hivatalának kedden közzétett jelentéséből.
Több mint 50 napja tart a járvány okozta vészhelyzet Magyarországon, rengetegen otthonról dolgoznak, és kénytelenek a neten élni az életüket. A gyerekeknek is megterhelő a bezártság, a távoktatás, a szüleikre pedig a munka melletti tanulás ró pluszterheket. Egy szó, mint száz: az egész ország élete teljesen felfordult, sokan pedig nem is tudják hosszú távon feldolgozni, hogy így alakulnak a dolgok. Nekik segíthetnek a szakemberek, akikből azonban lakosságarányosan elég kevés van Magyarországon a többi EU-országhoz képest.
Roppant aggasztóak a számok.
És több mint 800 000 vannak.
Legalábbis a kijárási korlátozás biztosan...
Tudnak valamit?
Itt az Eurostat jelentése.
Nincs is mit tenniük.
Több ezer veszélyeztetett korú egészségügyi dolgozó eshetett ki a munkából a járvány miatt. A Pénzcentrum megkereste az ügyben az Eurostatot, és az uniós statisztikai hivatal által küldött adatok szerint a magyar eü-dolgozók csaknem 40 százaléka múlt már el 50 éves. Szűkebb adatai nincsenek a hivatalnak, de a kamarai közlésekből is kitűnik, hogy hirtelen rengeteg 65 év feletti szakember tűnhetett el a kórházakból, rendelőkből.
Riasztó számok.
Az Európai Unióban bődületes különbségek mutatkoznak az egyes tagországban tapasztalható munkaórák átlagos költségének tekintetében. Ha forintosítva vizsgáljuk, akkor bár az EU-ban átlagosan 9 946 forintjában kerül a munkáltatóknak 1 órányi munka, ám a sereghajtó Bulgáriában egy átlagos munkaóra költsége csupán 2 155 forint, míg Dániában 16 051. Magyarországon pedig mindösszesen 3 555 forint, ami az EU negyedik legalacsonyabb száma, holtversenyben Lettországgal.
Tudjuk, a HB is munka.
Magyarország 2018-ban az EU-s országok közül GDP arányosan a 7. legkevesebb összeget fordította a honvédelemre. A hazánkkal szomszédos országok közül ráadásul csak Ausztria fordított arányaiban még nálunk is kevesebbet saját hadseregére. Tíz év távlatában pedig az látszik, hogy míg 2010-ben, amikor is a vizsgált időtávon a legtöbbet fordítottuk GDP arányosan honvédelemre, egy tized százalékpontra megközelítettük az EU-s átlagot. Azóta azonban folyamatosan, jobban elmaradtunk attól, a negatív csúcson (2014) például pontosan fele annyit szántunk arányosan saját hadseregünkre, mint az uniós átlag.
Sok vagy kevés?
Elég kevés magyar dolgozhat otthonról az Eurostat adatai szerint: kevesebb mint a dolgozók két százaléka végezhet munkát otthonról. Hollandiában ehhez képest aranyélet van: az alkalmazottak 14 százaléka dolgozik otthonról, vagy legalábbis nem kell az irodába bejárnia. Az is kiderült, hogy Magyarországon több nő dolgozik otthonról, mint férfi. A home office jelentőségére már a cégek is rájöttek, egyes helyeken már külön rendszert is dolgoztak ki rá.
Mi történne, ha a lakásárakat is beszámítanák az inflációba?
Nagyon sokan vannak.
Dr. Google rendel...
Kiderült, hány fogvatartott jut 100 ezer lakosra az európai országokban: hazánk ugyan jóval az átlag fölött áll a rabok arányát tekintve, de azért még messze vagyunk az "élmezőnytől". Azt is megnézték, hogy a börtönlakók hány százaléka nő, illetve mekkora a zsúfoltság az egyes államok bv-intézményeiben.
Mi lesz ennek a vége?
