Októberben ismét a lélektani 250 ezer forintos szint alá süllyedtek Budapesten a kínálati bérleti díjak, amire utoljára januárban volt példa
A bérleti piac az elmúlt hónapokban látványosan átrendeződött, miközben bérleti díjak növekedése különösen Budapesten megtorpant.
A második negyedévben csak két országban emelkedtek nagyobb mértékben a lakásárak, mint Magyarországon.
A Duna House adatai szerint a fővárosban az átlagos bérleti díj 274 ezer forint, ami 18 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi összeg.
A fiatalok bére a teljes munkaidőben dolgozók 2025. júniusi 484 ezres nettó átlagkeresetétől még így is elmarad, míg a lakásárak és az albérleti díjak jóval gyorsabban drágulnak.
Lassult a drágulás üteme az albérletpiacon: augusztusban országosan 1,1, Budapesten 0,7 százalékkal nőttek a bérleti díjak, ami háromhavi mélypontot jelent.
A Bankmonitor segítségével utána néztünk annak, hogy mi a helyzet, mit gondolnak erről a pénzintézetek.
Miért nőtt ekkorát a különbség a fizetések és a lakásárak között? És vajon melyik országokban a legdrámaibb a lakhatási költségek emelkedése Európában? Mutatjuk!
A diákok többségének nem csak öröm a felsőfokú tanulmányok elkezdése, hanem a korlátozott kollégiumi férőhelyek miatt újabb kiadás is.
Az ingatlan.com friss elemzése alapján idén nemcsak több vevő, hanem kevesebb bérlő is érkezhet a piacra.
A szerencsések akár havi 200 ezer forint alatti kiadó lakást is megcsíphetnek, de egyre több helyen kúszik 300 ezer forint fölé a lakások ára.
A magyar albérleti piac élénk első félévet tudhat maga mögött 2025-ben, amit a Duna House friss tranzakciós adatai is alátámasztanak.
Még mindig nem áll meg az albérletek áremelkedése, persze az sem mindegy, hol akar az ember lakást kivenni.
Az albérletpiacon nem változtak az árak februárban, Budapesten pedig még enyhe bérletidíj-csökkenés is történt.
Kétszámjegyű, 14%-os drágulást mutat a panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten.
A múlt év vége drágulást hozott a kiadó lakások piacán. Országosan 1,3, a fővárosban pedig 1 százalékos emelkedés következett be novemberhez képest.
A lakbérek drágulásának megállása arra utal, hogy a bérleti díjak elérték a bérlők fizetőképességének felső határát.
A bérleti díjakkal együtt a kaució is drágult, így nem ritka, hogy a saját és a család büdzséje sem fedezi a szükséges költségeket - sokan folyamodhatnak személyi hitelhez.
A magasabb törlesztőrészletek ellenére is jobban megéri lakást venni, mint bérelni.
Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmilliós határt.
