Rengeteg magyarnak kophat fel az álla: kevesen gondolnak erre, mindenük oda lehet

A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy a biztosításra való felkészülésben komoly hiányosságok vannak. A biztosító arra is kereste a választ, hogy a hazai lakosság hogyan tekint az öngondoskodásra, milyen félelmek, veszélyek miatt érzi fontosnak a pénzügyi biztonság megteremtését és hol tart ebben a folyamatban. Az eredmények elgondolkodtatóak.

Az öngondoskodás szerepét a felkészülésben az idős korra minden második válaszadó kiemelten kezeli, a lelki és testi egészség megőrzése, a fizikai jóllét biztosításnak szándéka inkább a fiatalabb korosztályok képviselőire jellemző. A legelső helyen azonban az anyagi biztonság megteremtését említették, a váratlan helyzetekre.

A kutatók rákérdeztek, hogy milyen váratlan eseményektől tartanak leginkább az emberek, és bár a résztvevők sok dolgot említettek – egy újabb járvány kitörésétől a munkanélküliségig – az első helyeken olyan események szerepelnek, melyek a személyüket, egészségüket érintik: haláleset, betegség, baleset. A válaszokból az is kiderül, hogy a többség nem áll készen pénzügyileg ezeknek a helyzeteknek a kezelésére, megoldására.

Kevesen gondolnak a váratlan helyzetekre

A megkérdezettek szerint átlagosan 22 hónapnyi tartalékra lenne szükségük a biztonságérzethez, viszont mindössze 42 százalékuk rendelkezik megtakarítással, amelynek összege a válaszadók felénél kevesebb, mint fél évre elegendő, ráadásul attól is sokan tartanak (a kutatásban részt vevők 80 százaléka), hogy az elkövetkező időszakban csökkennek a tartalékaik.

A megtakarítás önmagában nem elég

A pénzügyi biztonság, az anyagi függetlenség megteremtése tízből kilenc embernek fontos, 80% ugyanakkor kevesebb megtakarítással rendelkezik, mint amennyi számára biztonságot jelentene a váratlan helyzetekre. Alig egyötödük mondta azt magáról, hogy van megtakarítása és kockázati életbiztosítása is, 41 százalékuk viszont egyikkel sem rendelkezik, holott egy kockázati életbiztosítás éppen azokban a váratlan helyzetekben tud anyagi támaszt jelenteni, melyeket a válaszadók az első helyeken említettek.

Vannak, akiknél a pénzügyi lehetőségek hiánya a kizáró ok egy kockázati életbiztosítás megkötésére, másokat a tájékozatlanság tart vissza. A válaszadók 13 százaléka nem találkozott még jó ajánlattal, illetve egytizede nem ismeri az életbiztosításokat.

A kutatás eredménye is felszínre hozta azokat a megszokott válaszokat, miszerint a családfenntartók vagy a hitelfelvevők, illetve azok számára érdemes kockázati életbiztosítást kötni, akik már nem fiatalok. Én viszont azt szoktam javasolni, hogy már fiatal korban érdemes ilyen védelemmel rendelkezni, mert ilyenkor, az életút elején még általában nem rendelkezünk komolyabb megtakarítással, így egy váratlan betegségből vagy balesetből adódó nehéz helyzetben óriási segítséget jelenthet, ha legalább anyagi nehézségekkel nem kell szembesülnünk

– mondja Füzes Edit, a Groupama Biztosító lakossági személybiztosítási termékmenedzsment vezetője.

A többség hajlandó lenne kockázati életbiztosításra költeni

Az biztató, hogy a válaszadók több mint fele (54 százaléka) hajlandó lenne kockázati életbiztosításra költeni, átlagosan havi 7100 forintot, ami egy fiatal, nem dohányzó ügyfél esetében már elég is lehet a megfelelő biztosítási védelem kialakítására. Az a fontos tanulság is levonható a kutatási eredményekből, hogy a többség az életét és az egészségét félti, de inkább a vagyontárgyaira, és nem önmaga védelmére köt biztosítást.  A Groupama Biztosító fontos feladatának tekinti, hogy tájékoztatási kampányával ezen a területen is támogassa a biztonságos egyensúly megteremtését.