Féltik női ügyfeleiket a biztosítók

Az európai jogalkotás a diszkriminációmentességet kívánta kiterjeszteni egy 2004-es irányelvvel a biztosítási piacra is - mondta Lencsés Katalin, a MABISZ életbiztosítási tagozatának vezetője a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján.. Az általános diszkriminációtiltás alól azonban mentességet (opt-out) kaptak a biztosítók a tagállamok szabad döntésétől függően. A tagországok eltérő átvételi gyakorlata problémákat szült, az irányelv 2012-es felülvizsgálatára azonban a biztosítók nyugodtan készülhettek. Egészen addig, amíg 2010-ben az ún. Test-Achats bírósági per Belgiumban közbe nem szólt. Bár az európai életbiztosítási szakma (ebben a szegmensben egyetlen országban sem alkalmazták az egységes díjazást nők és férfiak számára) komoly érvrendszerrel rendelkezett ez ellen, 2011. március 1-jén a biztosítók számára kedvezőtlen döntést hozott az Európai Bíróság. Eszerint 2012. december 21-e után egyáltalán nem alkalmazhatnak a biztosítók eltérő díjszabást férfiak és nők esetében. Lencsés Katalin önellentmondásként jellemezte, hogy a biztosítók belső kockázatkezelési gyakorlatában továbbra is megkülönböztethetők a nők és a férfiak, a díjakra azonban ez a jövőben már nem vonatkozik. A szakember a változások egyik tanulságaként azt mondta, a biztosítási szakma képtelen volt a közérthető nyelven folytatott lobbi tevékenységre.

Az új rendszer fog diszkriminálni

Éles a szituáció, hiszen a férfiak és a nők halálozási valószínűsége között egyre nagyobb a különbség: előzőeké duplája, triplája is lehet utóbbinak - hívta fel a figyelmet Paál Zoltán, a MABISZ életbiztosítási tagozatának elnöke. A halálozási valószínűség mellett az egyes betegségtípusokban is jelentős különbség van a két nem között. A jelenségnek genetikai, életmódbeli okai is léteznek. A magasabb kockázat magasabb díjakat indokolt tehát eddig, az átlagárazást alkalmazó új rendszer azonban méltánytalan lehet - vélte Paál Zoltán. Példaként felhozta: az Oxera adatai szerint például Németországban a nemek szerinti árazással a férfiak a befizetett díj 94%-át, a nők 89%-át kapják vissza biztosítási szolgáltatással. Az új rendszerben viszont a férfiak a befizetett díj 103%-át, a nők 67%-át kaphatják vissza. Paál szerint tehát nem a régi, hanem az új rendszer diszkriminálja igazán a nőket. Egy másik példaként a következőt említette a szakember: mióta Belgiumban bevezették az uniszex kgfb-árazást, a fiatal férfiaknál 3-4%-os díjcsökkenés, a fiatal nőknél 7-17%-os díjemelkedést okozott az áttérés. További negatív következmény lehet, hogy a nem EU-országból érkező biztosítók továbbra is folytathatnak diszkriminatív árazást, így ad absurdum egy svájci biztosítónál csak nők, egy EU-snál csak férfiak fognak biztosítást kötni. (A járadékbiztosítások esetében ellenkező előjelű a folyamat, ez azonban Közép- és Kelet-Európában nem jellemző termék). Minél jobban eltalálják a biztosítók a pontos kockázatát egy célcsoportnak, annál jobban áraznak, és annál nagyobb a verseny. Ez most csorbulni fog, a verseny korlátozódik - mondta Paál. A biztosítóknak arról is dönteniük kell, a tartalékolásban is alkalmazkodnak-e a biztosítók az új rendszerhez. Egyébként idén már több biztosító is bevezetett uniszex díjszabású termékeket, a teljes átállás azonban csak decemberben következhet be.

A különbségtétel nem egyenlő a diszkriminációval

Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója szerint már a kezdetektől világos volt, hogy "butaság" a nemek közötti eltérő árazás tiltása a biztosítási szakmában. A hadseregekben tiltott egyes társadalmi csoportok (rasszok, vallások stb.) hátrányos megkülönböztetése, a rokkantakra és az idősekre vonatkozóan viszont értelmetlen lenne a megkülönböztetés tiltása. Van tehát különbség értelmes különbségtétel és diszkrimináció között. A biztosítási szakmában a nemek közötti eltérések figyelembe vétele az előbbihez tartozik. Banyár József eldönthető kérdésként említette a fekete és fehér ügyfelek eltérő kezelését az amerikai biztosítási gyakorlatban: jogos-e differenciálni, tudván, hogy a rasszok halandósági táblájában komoly különbségek tapasztalhatók? A PSZÁF szakembere szerint számos területen felszámolható és felszámolandó a társadalmi különbségtétel, a biztosítások területén azonban ez nem visz előre. Damoklész kardjaként lebeg a biztosítók felett a nemi diszkrimináció tilalmának kiterjesztés a kor szerinti megkülönböztetés tilalma is, amelyre szintén tettek már javaslatot az EU-ban. Ez azonban már az életbiztosítások végét jelentené, enélkül ugyanis már nem lehetne végezni a szakmát - figyelmeztetett Banyár József. A gender-direktíva összességében a biztosítások drágulását okozhatja, hiszen kezdetben tapogatózó árazást folytatnak majd a biztosítók, a szerződések száma pedig várhatóan csökken.