16 °C Budapest

Reagált a MABISZ Gabliniék felvetésére

2010. március 22. 15:32

A MABISZ visszautasítja a GÉMOSZ hamis állításait. Véleményük szerint súlyos szakmai félreértéseken alapulnak és megtévesztik az autósokat a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás gyorsított kárrendezését érintő panaszai. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a lobbiszervezet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél napokban tett bejelentése kizárólag a márkaszervizek anyagi érdekeit szolgálja.

Megyeri Gábor, a MABISZ Gépjárműbiztosítási tagozatának elnöke kijelentette: a GÉMOSZ beadványában félrevezeti a nyilvánosságot, és szakmailag értelmezhetetlen módon párhuzamot állít a devizahitelek és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás között, majd azt állítja, hogy a társaságok nem tájékoztatják megfelelően ügyfeleiket.

Korábban: Gablini előre szól! Baj lesz a balkáni kgfb kárrendezési gyakorlatból!

A valóság ezzel szemben az, hogy a felelősségbiztosításon alapuló kárrendezés kereteit a Polgári törvénykönyv kártérítésre vonatkozó szabályai határozzák meg. A kártérítési kötelezettségre vonatkozó alapszabály az, hogy aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kártérítési kötelezettségnek többféle módon is eleget lehet tenni, ezért a gépjárműkárok vonatkozásában sem szűkíthető le csak a javításra. A károsult jogosult pénzbeli kártérítésben is megegyezni a szolgáltatást teljesítő biztosítóval.

A tagozat elnöke leszögezte: a biztosítótársaságok a kárfelvételi szemle alkalmával dokumentált formában, teljes körű, írásos tájékoztatást adnak a károsult részére, a kellően megalapozott döntésének meghozatalához, ami a kárrendezésre, formáira és a sérült jármű javítására vonatkozó tájékoztatáson túl kiterjed a kárenyhítésre és a kármegelőzésre vonatkozó tudnivalókra is.

A MABISZ visszautasítja a GÉMOSZ azon állítását, amely önkényesen kiragadva mutatja be más európai országok gyorsított kárrendezésre vonatkozó gyakorlatát. A tagozat elnöke szerint néhány országban valóban előfordul a kárkori érték 100, vagy akár 120%-os mértékéig történő javítási költség engedélyezése, azonban külföldön sem ez az általánosan elfogadott kárrendezési gyakorlat.

Ugyanakkor Magyarország mellett több országban is jellemző a kárkori érték 100%-át el nem érő mértékű javíthatósági határ meghatározása. A GÉMOSZ által példaként emlegetett Németországban, Ausztriában és Svájcban a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díja többszöröse a hazai piacon a veszélyközösség által elfogadott és megfizetett díjnak.

A magyarországi GFB díjszintből nem finanszírozható gazdaságosan a forgalmi értéket meghaladó mértékű javítás, nem beszélve arról, hogy az ügyfélnek kárenyhítési kötelezettsége is van. Ráadásul a hazai kiskereskedelmi alkatrészárak jellemzően 5-15%-kal meghaladják a német és osztrák kiskereskedelmi árakat.

Megyeri Gábor rámutatott: gazdasági totálkár-rendezés esetén a sérült gépjármű kárkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett mértékét fizetik ki a károsult részére kártérítésként. A piaci tapasztalatok alapján a roncs értékesítése után a kifizetett kártérítési összeg felhasználásával a károsult a balesetben megsérült járműve helyett tud egy másik, hasonló jármővet vásárolni.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Ezáltal a vétlen károsultat anyagi veszteség nem éri. Ez a gyakorlat összhangban van a károsultat a polgári jog szabályai szerint terhelő kárenyhítési kötelezettséggel is, amely szerint az aránytalanul magas javítási többletköltség megfizetése a károkozótól, illetve a helyette kártérítést nyújtó biztosítótól már nem várható el. Magyarán: a kártérítési módok közül azt kell választani, amelyik nem terheli aránytalanul a díjfizetéssel szolgáltatási fedezetet nyújtó veszélyközösség tagjait.

A MABISZ nem tudja értelmezni a GÉMOSZ azon állítását sem, amely szerint "a jelenlegi kárrendezési gyakorlat nem csak a vétlenül kárt szenvedett ügyfeleknek okoz jelentős károkat, hanem minden, a karosszéria-javítást legálisan végző műhely számára is". A gépjármű felelősség-biztosításon alapuló kárrendezés sajátossága, hogy a biztosító a szerződésre tekintettel a biztosított károkozó helyett áll helyt és téríti meg - a GFB törvény adta keretek között - a vétlen károsultnak okozott kárt.

Ebben az összefüggésben értelmezhetetlen a karosszéria-javítást végző műhelyek esetében a biztosítói kárrendezési gyakorlat által okozott kár. Egy káresemény kapcsán károsultnak csak a balesetben részes, vétlen személy tekinthető.

Megyeri Gábor szerint a GÉMOSZ "panaszkodása" összefüggésben áll azzal, hogy a MABISZ a napokban beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri kgfb-törvény áprilisban hatályba lépő módosításának hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, mivel 2010. április 1-jétől, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy karosszériája olyan károsodást szenvedett, ami alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet. Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60%-át kaphatja meg.

A tagozat elnöke úgy látja, hogy ez a módosítás elsősorban a nehéz helyzetben lévő márkaszervizek, és nem az autósok érdekeit szolgálja. "Az újautó-értékesítés drámai visszaesése nyomán a márkakereskedők számára minden eddiginél jobban felértékelődtek a javítási munkák és az azokból származó bevételek" - magyarázza Megyeri. De e téren is komoly visszaeséssel küzdenek, amiért részben a gyorsított kárügyintézés
okolható.

Ilyen esetben a kárszakértő a szemle alapján megajánl egy összeget, s amennyiben azt a károsult elfogadja, igen rövid időn, akár órákon belül fizet is a biztosító - ezt követően pedig a javítás a tulajdonos dolga. "Pedig az egyszerű és gyors megoldást kisebb károknál valóban egyre gyakrabban használják, az évi átlagosan 170-180 ezer kötelezős kár 30-40%-át már így rendezik" - állítja a tagozat elnöke, hozzátéve, ennek fényében nem meglepő, hogy a márkaszervizek lobbi-szervezetei mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a kárrendezési formát kedvezőtlen színben tüntessék fel.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 6. csütörtök
Ivett, Frida
18. hét
Május 6.
Jelszó világnap
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?