Kiderült: ez valójában a legolcsóbb boltlánc ma Magyarországon

2023. július 1-jén elindult a GVH online árfigyelő rendszere, mely abban segít majd a magyar vásárlóknak, hogy a még mindig 33 százalék feletti élelmiszer-infláció mellett megtalálhassák a lehető legolcsóbb árakat a legnagyobb láncok üzleteiben.

A kormány szerint ez hozzájárul majd ahhoz is, hogy a fogyasztók tudatosabb döntéseket hozzanak vásárláskor, a boltok pedig versenyezzenek a vásárlókért, és a tervek szerint az árfigyelő segít letörni az inflációt. A rendszerben arra is figyelnek, hogy a kereskedelmi egységek idő előtt ne ismerhessék meg egymás árait, a beküldött adatokat éjszaka egy adott időpontban frissítik, és ettől az időponttól láthatja mindenki a valós adatokat.

Hétvégén a megjelenéskor már teszteltük a rendszert, most egy 20 tételes vásárlói kosarat állítottunk össze, melyen a leggyakoribb tételek szerepelnek, amit egy magyar család jó eséllyel beletesz a kosarába:

Ha az összes terméket sikerül a lehető legolcsóbb helyen beszereznünk, az utolsó oszlopban lévő boltokban, akkor a végösszeg 8634 forint lesz. Ez azonban azt jelenti, hogy az összes üzletet fel kell keresnünk – de ez nyilván nem életszerű.

Ha az összes azonos terméket megnézzük boltonként, az jön ki, hogy az Aldi a legolcsóbb, ott 9501 forintot fizetnénk érte, a Tescóban 9900 forintot, az Auchanban 10 093 forintot, a Lidl-ben 10 103 forintot, a Sparban 10 873 forintot, a Penny-ben pedig 10 956 forintot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megrohamozhatják az Aldikat a magyar családok július 6-án: könnyű lecsúszni erről, ha nem sietnek

Viszont sokan ledöbbenhetnek, hogy az akciós strandjátékok, jégakkuk, matracpumpák helyett iskolaszereket találnak a középső sorban.

A Pénzcentrum korábbi felmérésében, melyben arra kerestük a választ, a magyar vásárlók szerint melyik a legolcsóbb FMCG hálózat, a Lidl nyert, az árfigyelő szerint most azonban csak a harmadik 6 termékkel a listán.

Így szorulnak ki a kisboltok

Az árfigyelővel kapcsolatban ugyanakkor aggályok is felmerültek, ezekről korábban lapunk is írt. Ezek közül az egyik az, hogy mivel adatközlési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal felé csak egy bizonyos bevételhatár fölött keletkezik, a vásárlók azoknak a boltoknak az árait látják majd, amelyek között egyébként is éles a verseny. Vagyis a drágább kisboltok eleve benne sem lesznek az "átlagban", amit az árfigyelő rendszer mutat.