Ez a szegények zöldsége Magyarországon: rengeteget esznek belőle, kár hogy nem egészséges

A Pénzcentrumon egy hete írtunk arról, hogy a legfrissebb adatok alapján a leggazdagabb magyarok kétszer annyi gyümölcsöt fogyasztanak egy évben, mint a legszegényebbek. Ez a különbség azonban egyetlen gyümölcs esetében nem igaz, az egy főre jutó almafogyasztásban ugyanis rendkívül csekély a különbség szegény és gazdag magyar között. Ezen kívül azonban a legtöbb gyümölcsből legalább kétszer annyit fogyaszt átlagosan egy tehetősebb magyar, egy kevésbé tehetősebbnél, de például őszibarackból négyszer annyit.

Cikksorozatunk második részében a gyümölcsök után a zöldségek hazai fogyasztását fogjuk vizsgálni abból a szempontból, milyen termékeket fogyasztanak inkább az alacsony, illetve a magas jövedelműek Magyarországon. Elöljáróban annyit érdemes kiemelni, hogy itt is óriási különbségek vannak az állampolgárok között, és ugyanúgy, ahogy a gyümölcsök esetében az alma, a legkevesebb pénzt kereső magyarok körében is van olyan zöldség, aminek a fogyasztásában alig maradnak el a tehetősebbektől.

Zöldségfogyasztás a keresetek alapján

A legfrissebb elérhető adatokból kiolvasható, hogy míg a leggazdagabb magyarok 114 kiló zöldséget fogyasztanak egy évben fejenként, addig a legszegényebbek csupán 74,6 kilót. Ez azt jelenti, hogy egy tehetősebb család esetében évente 40 (!) kiló zöldséggel több kerül az asztalra, mint a legszegényebbeknél.

Látványos ugyanakkor az is, hogy Magyarországon messze nem a legkevesebbet kereső állampolgárok fogyasztják a legkevesebb zöldségét. A második és harmadik jövedelmi tizedben tartozók ugyanis még náluk is kevesebb zöldséget esznek egy évben. A második tizedben tartózkodók 69,2 kg-t, míg a harmadikban lévők 70,9 kilogrammot. Ehhez képest a legtehetősebbek mellet egyedül a 7. jövedelmi tizedben lévők tudtak legalább 100 kg fölé menni a zöldségfogyasztásban, igaz, a 9. decilisben lévők is közel voltak ehhez.

További érdekesség ugyanakkor az is, hogy a 6. jövedelmi tizedben lévők csupán 6 kilogrammal fogyasztottak több zöldséget 2020-ban, mint az 1. jövedelmi tizedben lévő magyarok. A hatodik jövedelmi tizedben lévő magyarokat viszont nem kevesebb, mint 20 kilóval verték a 7. tartózkodó honfitársaik.

A szegények zöldsége

Akárcsak a gyümölcsöknél úgy a zöldségek esetében is megvan az a termék, amiből jövedelmi különbségektől függetlenül, nagyjából az összes keresi szinten hasonló mennyiségűt fogyasztanak a magyar állampolgárok.

A gyümölcsnél ez az alma volt, a zöldségeknél pedig a burgonya.

Olyannyira, hogy míg a legkevesebb havi nettó fizetés hazavivő magyarok évente mintegy 28,9 kilót fogyasztanak belőle fejenként, addig a legtöbbet keresők csupán 29,4-et. Azaz a különbség a legszegényebbek és a legtehetősebbek között mindössze fél kilogramm volt. A burgonyával viszont összességben egy nagy baj van, hogy élettani hatásai miatt a WHO például nem is számítja zöldségnek, akkor, amikor egészségtudatosságról van szó.

Nevezetesen a WHO szerint napi 400 grammnyi zöldséget és gyümölcsöt kellene ennie mindenkinek ahhoz, hogy meglegyen az egészséges napi bevitele. Viszont ebből a 400 grammból az Egészségügyi Világszervezeti száműzi a burgonyát, mondván, abba nincsenek meg a más zöldségeknél jóval inkább jelenlevő pozitív egészségügyi hatások. Hiába esznek tehát Magyarországon kifejezetten sok krumplit az emberek, az egészségtudatosságukat ez nem javítja. Hiába tehát a sok burgonya elfogyasztása, más zöldségek tekintetében óriási különbségek mutatkoznak a tehetős és kevésbé tehetős magyarok között.

A legkevesebb nettó jövedelemmel rendelkező magyarok a burgonya után tartósított élelmiszereket és vöröshagymát fogyasztanak a legtöbbet. Ezeknél azonban 5 és 3 kilóval több jut a gazdagoknak, és a különbségek csak ezután kezdenek igazán előjönni. Paradicsomból a legtehetősebbek már kétszer annyit fogyasztanak évente, mint a legkisebb keresetűek, pedig a paradicsom a legkisebb fizetésből élők esetében is a 4. legnépszerűbb zöldség. A zöldpaprikánál sem jobb viszont a helyzet, abból is majd kétszer annyit vásárolnak maguknak a legnagyobb keresetű magyarok, mint a legkevesebbet keresők.

És a sort még lehetne folytatni, káposztafélékből például az első jövedelmi tizedbe tartozók 3,3 kilogrammot fogyasztanak fejenként, addig a tízedik jövedelmi tizedben lévők 6,6 kilót. Ennél még durvább a különbség a leveles, száraz zöldségek esetében. Ezekből ugyanis a legkisebb jövedelműek évente csupán 1,2 kilót fogyasztanak, míg a leggazdagabbak 4,9 kilót. A különbség tehát több mint négyszeres ennél a termékkörnél. Sárgarépából, és petrezselyemgyökérből viszont csupán 2,2 kiló a különbség a két szélső jövedelmi tizedbe tartozók között. A legkevesebbet keresők ugyanis 6,8 kilót, a legtöbbet keresők pedig 9 kilogrammot fogyasztanak belőle évente.

Zöldségfogyasztás a pandémia árnyékában

Hiába volt anyagilag sokaknak sokkoló a koronavírus-világjárvány 2020-as magyarországi érkezése, a keresetvesztésnél úgy látszik valamivel jobban befolyásolta a zöldségfogyasztást az, hogy a lezárások miatt gyakorlatilag lehetetlen volt szolgáltatásokra költeniük az embereknek a pénzt, így maradtak a termékek. Ebből pedig a zöldségek is kivették a részüket. Ha az összes jövedelmi tizedben tartózkodó ember fogyasztását összeadjuk,

akkor 2020-ban több mint 111 kilóval fogyott több zöldség, mint 2019-ben.

Igaz a változás nem volt teljesen azonos, a legszegényebbek például úgy ettek több burgonyát, hogy közben csökkentették a káposzta, uborka vásárlásaikat. A leggazdagabbak ehhez képest a legtöbb termékből kilókkal többet vásároltak 2020-ban, mint 2019-ben. Általánosságban viszont az összes jövedelmi tizedbe tartozó magyar állampolgárra igaz az, hogy több zöldséget evett a pandémia első évében, mint az azt megelőzőben.