800 ezer vásárló banki adatait lopták el kínai csalók: figyelem, Te is köztük lehetsz!

Kínai csalók által létrehozott hamis weboldalakon keresztül mintegy 800 ezer európai és amerikai állampolgár hitelkártyaadatait és személyes információit szerezték meg. Ezek az oldalak dizájner termékeket kínáltak jelentős kedvezménnyel. A brit kereskedelmi szabványügyi szervezet szerint ez az eset az eddigi egyik legnagyobb ilyen jellegű csalás, több mint 75 000 weboldalt érint, amelyek közül sok még mindig aktív.

Az SR Labs, egy német kiberbiztonsági cég fedezte fel a csalást, amelyet "BogusBazaar" néven azonosítottak - ami magyarul annyit tesz: "KamuBazár". Egy programozókból álló csoport olyan rendszert hozott létre, amely lehetővé teszi új oldalak gyors generálását és telepítését. Az áldozatok közül mintegy 476 000-en osztották meg betéti és hitelkártyaadatokat a csalókkal.

A McAfee online védelmi vállalat szerint a luxusmárkákra vonatkozó csalásokban tavaly év végén tapasztaltak jelentős növekedést. Jake Moore, az ESET globális kiberbiztonsági tanácsadója szerint fennáll a lehetőség, hogy a kínai kormánynak hozzáférése lehet ezekhez az adatokhoz. A csalás során megszerzett személyes adatok értékesek lehetnek külföldi hírszerző ügynökségek és megfigyelési célokra is. A brit védelmi miniszter egy "rosszindulatú szereplőt" okolt egy nemrégiben történt adatbetörésért, de nem erősítette meg, hogy Kína áll-e mögötte.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok korábban már vádolták Kínát "rosszindulatú" kibertámadásokkal, beleértve a választási bizottság felügyeleti szervét érintő támadást is. Továbbá Oroszországot is megvádolták magas rangú politikusok és köztisztviselők magánbeszélgetéseinek kompromittálásával. Ezen események fényében fontos felhívni a figyelmet a digitális biztonság fontosságára és arra, hogy milyen veszélyekkel járhatnak az online tranzakciók.

EZ IS ÉRDEKELHET

Még meg se nyitotta első üzletét itthon a Primark: máris csalók verik át a magyar vásárlókat a bolt nevében

Nagyon sok jel árulkodhat arról, hogy feltételezhetően tisztességtelen szándékú vállalkozással állunk szemben.

Hogyan ismerjük fel a csaló weboldalakat?

Korábban a téma kapcsán szakértők azt közölték: egy webshopnak a nyelve és a domain végződése (.hu) is lehet magyar, attól függetlenül, hogy a székhelye más országban található. Ha a webshop székhelye szerint is magyar, amit megtalálunk a webáruház ÁSZF-jében, akkor ez egy jó pont számára. Egy magyar webshopra ugyanis minden tekintetben a magyar szabályozás érvényes, probléma esetén a magyar hatóságok tudnak eljárni, beleértve a fogyasztóvédelmet, a GVH-t, a NAV-ot és rendőrséget is. Könnyebb velük a kommunikáció, nem lehet nyelvi félreértésekre hivatkozni, magyar a telefonszám és a visszaküldési cím is.

Nagyon sok jel árulkodik arról, hogy vigyáznunk kellene, mert feltételezhetően tisztességtelen szándékú vállalkozással állunk szemben, de többnyire van olyan igencsak kedvező körülmény, ami miatt hajlamosak vagyunk az óvatosságunkat félre tenni

– mondta Várhegyi István, az OKE.hu webshop tulajdonosa, vezetője

Mikor gyanakodjunk?

• Ha ismert, népszerű márkákat, luxusmárkákat vagy éppen drága munkavédelmi termékeket, elképesztően olcsón árulnak - bár amióta a Tamu belépett a piacra, nehéz belőni mi számít gyanúsan olcsónak.
• Ha a reklámszöveg: kiárusítás, outlet és már csak X db áll rendelkezésre.
• Ha általában semmilyen cégnevet, címet, telefonszámot nem lehet találni az oldalon, nincs Facebook oldaluk sem.
• Ha minden gyorsan, összecsapva kerül fel, a cég címe lehet ennyi: Adress, vagy éppen a telefonszám: 321312321 (ami a billentyűzeten éppen kézre esett).
• Ha szerepel a domain nevében márka. Ezt csak a jogtulajdonos teheti meg. Például a puma.hu vagy puma.com minden bizonnyal eredeti, ellenben a pumaolcson.com, pumasporcipo.hu már átverés lehet.
• Ha szerepel a domain nevében a jelenlegi év. Ezek jellemzően gyorsan létrehozott, másolt webshopok, amelyek nevében, linkjében az aktuális naptári év szerepel.

Ezekben az esetekben valószínűleg rendelés és fizetés után mindhiába várjuk a csomagunkat.

Érkezik áru, de nem az, nem olyan, amit rendeltünk

Kellő szemfülességgel azokat a cégeket is fel lehet ismerni, akiknek ugyan szándékában áll terméket küldeni, azonban egyáltalán nem azt, amire a megrendelést leadtuk. Őket leginkább arról lehet beazonosítani, hogy rendelkeznek Facebook oldallal, ahol posztjaik alatt temérdek lájk található, ellenben nincs véleményezési lehetőség, így megakadályozzák azt, hogy megosszuk negatív tapasztalatainkat, megkíméljünk másokat attól, hogy hozzánk hasonlóan járjanak.

„Ilyen esetben működik a webshop, le is tudjuk adni a rendelést, azonban teljesen mást kapunk kézhez. A kiszállított termék rossz minőségű, lehet, hogy még a kategória sem egyezik a megrendelt termékkel. Sajnos többnyire esélyünk sincs visszaküldeni. A webshoppal lehetetlen kapcsolatba lépni, sem működő telefonszámot, sem közeli székhely címet nem találunk hozzá” – mondta el a szakember.

Érkezik áru, az, amit rendeltük, de az ígért hatás elmarad

Erősen kételkedjünk, ha a webshop csoda termékeket árul, amiből már hatalmas mennyiséget eladtak és csak ránk várnak az utolsó darabok. Ha nem sietünk, elszalasztjuk a soha vissza nem térő alkalmat. Ráadásul óriási szerencsénk van, mert éppen most kedvezményesen elérhető, sőt, ha többet rendelünk, szinte már ingyen van. Azonban, ha alaposabban körülnézünk, ÁSZF-nek se híre, se hamva, és a szállítási, fizetési, termék visszaküldési lehetőségekről sem sietnek informálni.

„A terméket kézhez kapjuk, azonban az általa ígért csoda nem történik meg. Az összetevőit szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy valójában a töredékét éri az értékesítési árának. Ha esetleg mégsem megfelelő, előjönnek a problémák, nehezen lehet kommunikálni a webshoppal, nem jó vagy nincs telefonszám, e-mailre pedig nem válaszolnak” – fejtette ki Várhegyi István.

Hogyan előzzük meg, és mit tehetünk, ha megtörtént az átverés?

Léteznek olyan honlapok, ahol gyanú esetén utána nézhetünk az értékesítőnek. Ilyen például a Facebookon az „Információ eladókról és vásárlókról csoport”, ahol rá tudunk keresni az adott webshopra, vagy a Scamadviser is (www.scamadviser.com), ahol a webshop linkjét beírva megnézhetjük, mit gyűjtöttek össze mások az adott webshopról. A jogsértő webáruházak listája is beszédes lehet, amit a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon találunk.

Ha mindennek ellenére csalás áldozatául estünk, fordulhatunk segítségért a Fogyasztóvédelemhez (fogyasztovedelem.kormany.hu), a Fogyasztóvédő alapítványhoz (https://www.fogyasztovedelem.hu) és a Magyar Rendőrséghez is.

Ha webshopban vásároltunk, de időben kiderül, hogy csalásról van szó, felkereshetjük a fizetési szolgáltatónkat, jelezve a problémát, és visszaterhelést kérve a pénzünkhöz juthatunk.

Ha a webáruház külföldi székhelyű, és nyelvi vagy jogi nehézségeink vannak, akkor az Európai Fogyasztói Központon (www.magyarefk.hu) keresztül érvényesíthetjük jogainkat, kaphatunk információt, természetesen ingyenesen.