Óriási veszélyben van rengeteg gazda: kiderült, ez lehetne a kulcs a túlélésükhöz

Dr. Sandra Milach, a CGIAR vezető tudósa a 2025-ös Future Food Asia konferencián Szingapúrban beszélt a mezőgazdasági adatok nyílt és felelősségteljes megosztásának fontosságáról. A szakember egy mesterséges intelligenciával foglalkozó panelbeszélgetésen vett részt május 21-én.

Milach rámutatott, hogy míg a nagygazdaságok gyorsan és könnyen jutnak gazdag adathalmazokhoz, a kistermelők kis földterületeikkel erre képtelenek. "Jártam Brazília egyik legnagyobb, 10 000 hektáros farmján. El tudják képzelni, mennyi adatot generál ez a farm egyetlen év alatt? Nincs szüksége mások adataira... A CGIAR-nál olyan gazdálkodókkal dolgozunk, akiknek fél hektárnál, esetleg egy-két hektárnál nincs nagyobb földjük. Ezeknek a gazdaságoknak sok évre lenne szükségük, hogy ugyanannyi adatot állítsanak elő. Soha nem fognak eljutni oda."

A szakember hangsúlyozta, hogy óriási lehetőség rejlik a gazdálkodóktól származó adatok gyűjtésében és kombinálásában, ami feltárhatja a szezonális vagy regionális trendeket, segíthet hatékonyabb agrártechnológiai eszközök fejlesztésében és megerősítheti a gazdálkodókat.

Dr. Justin Gong, az XAG társalapítója és alelnöke osztotta Milach nézeteit, és betekintést nyújtott abba, hogyan kezeli a kínai mezőgazdasági drónvállalat az általa gyűjtött adatokat. Az XAG csak Kínában naponta több mint kétmillió fel- és leszállást regisztrál, ami napi mintegy 200 terabyte adatot generál.

"Senki sem akar tulajdonosa lenni ennek az adatmennyiségnek, mert sok pénzbe kerül – nagyon drága az adatok tárolása és feldolgozása – ezért fel kell osztanunk az adatokat" - magyarázta. Elmagyarázta, hogy az érzékeny információkat, mint például az időjárásra, tájra és földterületre vonatkozó geodéziai adatokat a kormány birtokolja, és közvetlenül hozzájuk kerülnek tárolásra.

"Van egy másik adatréteg is... ezeket az adatokat a mesterséges intelligencia tanítására és a modellek fejlesztésére használjuk. Ezeket az adatokat senki sem birtokolja; a rendszerben lebegnek. Ezeket az adatokat megosztjuk biztosítótársaságokkal, növénytudományi cégekkel, és mi magunk is használjuk" - mondta Gong.

Az XAG ezt a technológiát felhasználva olyan rendszert fejlesztett ki, amely kevesebb mint 1000 dollárért alakít át egy hagyományos traktort teljesen automatizált járművé. A cég emellett automatizált öntözőrendszert is kifejlesztett, amely kiváltja a sivatagi területeken végzett fárasztó kézi munkát.

"Jártam olyan gazdaságokban, ahol 16-18 éves fiatalok motorkerékpáron szaladgálnak a farmon, csak azért, hogy kinyissák és elzárják a szelepeket 45 fokos hőségben. Ez nagy probléma, mert senki sem akar ilyen munkát végezni – unalmas, fárasztó és veszélyes" - tette hozzá.

Milach szerint a technológia fejlődése kulcsfontosságú a következő generáció számára. "Az egyik probléma, amit azonosítottunk, a gazdálkodók következő generációja. Hogyan tarthatjuk őket a gazdaságokban? Ez egyre nehezebb az idősödő gazdálkodók jelenlegi generációjával. A fiatalabb generáció elhagyja a farmokat."

"Hiszem, hogy lehetőségünk van a gazdálkodás következő generációjának megteremtésére a drónokkal, az új berendezésekkel, az új meglátásokkal. Úgy kell megterveznünk a gazdálkodást, hogy az ne idegenítse el a nemeket, ne idegenítse el a világ bizonyos részeit. Úgy gondolom, hogy hatalmas lehetőségünk van erre."

Rab Árpád jövőkutatóval készült interjúnkat itt lehet elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Rab Árpád: hamarosan jön az áttörés, 180 évig is jól élhet az ember - ez nem álom

Az internet és az okostelefonok óta megjelent legnagyobb technológiai újítás fű alatt formálja át az oktatást, az egészségügyet, a munkaerőpiacot, sőt talán magát a kapitalizmust.