Marad az Erzsébet-utalvány, de sokkal többet adózunk utána

Feje tetejére állította a magyar cafeteriapiacot az Európai Bíróság (EB) idén februárban hozott döntése, amely szerint az Erzsébet étkezési utalvány rendszere és a Széchenyi pihenő (Szép) kártyarendszer egyes elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

Mindez pontot tett, a még 2012-ben indult kötelezettségszegési eljárásra, amely azt követően indult, hogy a kormány megszüntette a cafeteria 19,4 százalékos - még a pénzben kifizetett jövedelemnél is kedvezőbb - adóbesorolását. Négy évvel ezelőtt a szabályokat úgy módosították, hogy a béren kívüli juttatások legnagyobb része, az 51,17 százalékos adózási sávba került, ám az Erzsébet-utalványok, illetve a Szép-kártyák "megúszták" a nagy sarcot és csak összesen 30,94 százaléknyi szja plusz ehó terhelést kellett fizetni utánuk.

Mivel a lépés miatt immár sokkal kedvezőbb volt az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, az addig prominens francia szereplők - így a Sodexo, a Le Cheque Déjeuner és az Edenred - kiszorultak a piacról, és mivel szerintük a kormány jogellenesen döntött, Magyarországot bepanaszolták az EB-nél.

Mi változott és miért?

A EB idei döntése nem arról szólt, hogy likvidálni kell az Erzsébet-kártyát, mindössze arról, hogy annak adóterhelése nem lehet kedvezőbb a más egyéb cafateriaként nyújtható utalványok közterhének mértékénél. Emiatt a kabinet úgy döntött, 

Az uniós kötelezettségekkel összhangban, a kormány dönthetett volna úgy is, hogy a többi utalvány közterheit csökkenti a 34,51 százalékos kedvezményes sávba - amelyet egyébként a munkaadói képviseletek és a szakszervezetek is szorgalmaztak a háromoldalú tárgyalások folyamán - ám végül egy fordított irányról határoztak.

A kabinet nem akarta megszüntetni sem az Erzsébet-utalványt, így a hirtelen halál helyett a lassú kivégzés eszközét választotta - foglalt állást lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Várakozása szerint az Erzsébet-utalvány jövőre végleg háttérbe szorul, mert senkinek nem éri majd meg alkalmazni. A kiskereskedelem a változást nem érzi majd meg, mert a korábbi juttatás szabad költésű pénzzé fog "átalakulni" - hiszen havi 100 ezer forint értékig a készpénz kifizetése adómentes cafeteriaelem lesz. A cégeknek lesz ez rossz, mert a cafeteria egy "jó munkáltatói gesztus" nem pedig fizetés - érvelt.

Egész más hatást válthat ki!

Sokkal derűlátóbb Fata László, a Cafeteria Trend Kft. ügyvezetője, aki szerint az Erzsébet-kártya vagy más étkezési utalvány nagy eséllyel kerülhet be a juttatások körébe az olyan cégeknél, ahol az átlagnál magasabb a cafeteriakeret. Tapasztalatai szerint, a szintén 49,98 százalékos kulccsal adózó ajándékutalványok már most is elterjedtek, hiszen sokak által elkölthető juttatást jelentenek. Márpedig az étkezés támogatása - az egészségmegőrzést és a pihenést követően - a legfontosabb munkaadói célok között van.

Ezzel együtt az étkezési utalványok amiatt is elterjedtek maradhatnak, hogy jelenleg több ágazatban is verseny folyik a cégek között a munkavállalók megszerzéséért. Az étkezés biztosítása, az éttermekben is felhasználható kártya, mint a cafeteriakínálat része, jóval kedvezőbb hatást válthat ki a jövendőbeli munkatársban, mintha a vállalat pusztán készpénz-juttatással kívánná magához csalogatni. Úgy látja, a cafeteriapaletta a jövőben már minőségi különbséget tehet vállalat és vállalat között, az utalványok pedig a munkáltatói márkaépítés eszközei lehetnek.