IMF: sokkokra érzékeny térség Kelet-Európa

elképzelhető a térségben az intézet szerint. Magyarországgal kapcsolatosan többek között hitelességi problémákat említ az elemzés.

Fekete folt Kelet-Közép-Európa

Egy nappal a félévente publikált Világgazdasági Kilátások kiadvány előtt megjelent Stabilitási Jelentés szerint az elkövetkező időszakban továbbra is kedvező marad a világgazdasági környezet. A vállalati profitok egészséges ütemben növekednek majd. A fejlődő piacok pénzügyi helyzete amennyiben felelős gazdaságpolitikával társul, minden bizonnyal rendeződhet. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet az olyan típusú kockázatokra, amelyek lefelé módosíthatják a jelenlegi dinamikus növekedést. Ilyenek például a globális inflációs nyomás - aminek köszönhetően érdemben emelkedhetnek az alapkamatok-, az olajár változása és az amerikai gazdaság vártnál erősebb lassulása.

A fejlődő piacok esetében összességében kedvezőek a kilátások, ugyanakkor a szakemberek jelentős kockázatokat látnak a kelet-közép-európai és nyugat-ázsiai térségben. A stabilitási jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió sok országában magas a folyó fizetési mérleg hiánya, ami mellé egyes országokban (mint pl. hazánkban) tetemes költségvetési deficit társul.

Aggódva vizsgálták az elemzők a fejlődő európai piacok elmúlt időszaki intenzív lakossági eladósodását is. A kelet-közép-európai térségben a külső finanszírozásban eltolódás tapasztalható a nem adóssággeneráló FDI-tól a magánszektor hitelfelvételei felé. A múltban két hasonló esetre volt eddig példa a fejlődő piacok esetében - olvasható a jelentésben-, a 70-es évek végén, 80-as évek elején, és a 90-es évek közepén. Az előbbi után következett a 82-es latin-amerikai válság, míg az utóbbit a 97-es ázsiai krízis követte. Minkét esetben a lakosság nettó eladósodásának alakulása fordulatot vett, és hosszabb ideig csökkenő értékeket mutatott, aminek negatív hatása volt a gazdaság teljesítményére is.

Az első forgatókönyv

Mindezek alapján két lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel a szakemberek. A múltbeli eseményekből alapján úgy látszik, a térségbe áramló külföldi tőke szintje nem tartható fent. Amennyiben nem történik változás a gazdaságpolitikákban, szignifikáns lassulás tapasztalható majd, főként abban az esetben, amennyiben valamelyik fentebb vázolt külgazdasági kockázat fellépne. Elsősorban a világgazdaság átlagos kamatszintjének vártnál magasabb értéke okozhatna problémát, ugyanis ilyen esetekben a befektetők kockázatéhsége csillapodik. A Financial Times szakírói ezt a helyzetet jellemezték úgy, hogy a térség most leginkább egy puskaporos hordóhoz hasonlítható.

Mi mentheti mégis meg a régiót?

A másik lehetséges szcenárió szerint azonban minimális mérséklődés valószínű csak. Az IMF elemzői ugyanis felhívják a figyelmet, hogy sok területen nem azonos a háttér a mostani helyzet és az eddigi krízisek esetében. Azokban a fejlődő piaci országokban ugyanis, ahol a magánszektor eladósodását nem ellensúlyozza a költségvetés erős pozíciója (ilyen lenne például Oroszország, vagy Kína), ott a bankszektor jó felügyelettel rendelkezik, ami mérsékelheti a kockázatokat. A másik faktor ami segíthet elkerülni a krízist, hogy a térségben jellemzően jelentős a külföldi tulajdon a pénzügyi szektorban, ezek pedig meglehetősen tőkeerős vállalatok. E két tényezőnek köszönhetően elmondható, hogy egy esetleges visszaesés során viszonylag erősebb pénzügyi háttérre számíthatunk a régióban, mint az a két eddigi hasonló esetben jellemző volt. Több ország esetében a várható csatlakozás az euró-zónához, illetve más esetben az Európai Unióhoz szintén mérsékli a kockázatokat.

Magyarország: kérdéses hitelesség

Hazánkkal kapcsolatban a nemzetközi intézet elemzői úgy vélik, a nemrég meghirdetett költségvetési kiigazító csomag hitelessége a múltbeli elcsúszások miatt megkérdőjeleződött. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy hazánkban (Törökországhoz és Dél-Afrikához hasonlóan) a kedvező környezet ellenére is a belső kereslet húzza a gazdaságot. A gyenge makrogazdasági mutatók alapján az IMF úgy véli, emelkedett Magyarország külső kockázati tényezőknek való kitettsége.