Vállalkozó vagy? Ezekről mindenképpen érdemes tudnod

Célunk a vállalkozásoknak történő segítségnyújtás, és a legfontosabb, legalapvetőbb rendelkezésekről való tájékoztatás. Nyilvánvalóan egy vállalkozás beindításakor mindenkinek meg kell ismerni a szakma szabályait maradéktalanul. Márpedig ide tartoznak a fogyasztóvédelmi szabályok is, és azok egyes részterületei. Az alábbiakban összefoglaljuk példálózó jelleggel a fogyasztóvédelmi kötelezettségeket, a mellékletben csatolt tájékoztatóban pedig azokkal részletesebben is foglalkozunk.

Vállalkozni akarunk? Ne mulasszuk el bejelenteni vagy engedélyeztetni!

Mielőtt valaki belevágna egy vállalkozásba és kereskedelmi tevékenységet folytatna, előtte azt be kell jelentenie vagy pedig adott esetben engedélyeztetnie is kell! Így például, ha valaki webáruházat nyitna, és ott kizárólag bejelentésköteles termékeket szeretne forgalmazni, elég egy bejelentést tenni. Mindenképpen engedélyt kell kérni viszont például a növényvédő szerek és hatóanyagaik, az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik, vagy épp a festékek és lakkok értékesítésére (ezeket csak üzletben lehet forgalmazni). Ezt rendszerint az illetékes jegyzőnél lehet megtenni. Vannak azonban bizonyos termékkörök, amelyek esetében egyéb hatósági engedély is szükséges lehet.

Gondoljuk át pontosan, hogy milyen termékköröket és hogyan, milyen értékesítési módszerrel kívánunk árulni, majd ezután ismerjük meg pontosan az erre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályokat. Mindezekben a jegyzők, és az illetékes szakhatóság segítséget nyújtanak és természetesen a Budapesti Békéltető Testület is! 

 Miről kell tájékoztatni a vásárlókat az üzletben és akkor, ha webáruházat üzemeltetünk?

Nyitvatartási idő kiírása: még mielőtt ismertetnénk a kötelezően feltüntetendő kiírásokat, nem árt néhány alapvető dolgot tisztázni. Az első a nyitvatartási idő. Ezt rögtön meg kell határozni! Azért is bír jelentőséggel, mert az üzlet nyitvatartási idejét ugyancsak szükséges bejelenteni a jegyzőnek, ahogy azt is, ha az később megváltozik. Miután ez megtörtént, természetesen ki is kell írni az üzletben a nyitvatartási időt (ha megváltozik, akkor pedig az új nyitvatartási időt is!).

Vásárlók Könyve igénylése és kihelyezése: A kereskedőnek az üzletben kötelessége kihelyeznie a Vásárlók Könyvét! Ez egy folyamatos sorszámozással ellátott nyomtatványfüzet, amelyet a jegyzőnek hitelesítenie kell. Ennek megfelelően ezt is a jegyzőtől lehet - sőt kell - kérni. Ide a fogyasztók az üzlet működésével, valamint a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat írhatják be vagy éppen a javaslataikat! Egyszóval, szinte mindent, ami az üzlethez köthető. Ügyelni kell a megfelelő kihelyezésre! Az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen szükséges azt kitenni. Jó tudni, nem szabályos a hatósági ellenőrzések alapján, ha például a Vásárlók Könyve túl magasra van kitéve, úgy, hogy az könnyűszerrel nem érhető el. Így például látni olyan eseteket is, hogy hiába a vásárlók számára nyitva álló térben függesztik azt ki, de az túl magasan van: akár 170-180 cm magasságban kifüggesztve. A szabályok megszegése pedig bírságot vonhat maga után.

A felügyeleti szervek és a biztonsági szolgálat adatainak kiírása: Sok üzletben kiírják már előre kinyomtatva az összes lehetséges felügyeleti szervet, viszont éppen a saját vállalkozásuk adatait elfelejtik kitenni. Nem egyszer azt is látni, hogy már rég nem működő szervek elérhetőségét adják meg, így például konkrétan a "Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot" tüntetik fel, vagy valamelyik "fogyasztóvédelmi felügyelőséget", holott ilyenek már rég nem működnek. A kiírások egyébként egy korábbi, nem hatályos jogszabály folytán maradnak kint általában, és ezeket nem mindig frissítik, a változásokat nem mindig követik a kereskedők. Figyeljünk oda! A jelenlegi szabályok alapján a vállalkozásoknak az üzletben ki kell írniuk az alapadataikat: nevüket, székhelyüket, levelezési címüket (azt, ahol a fogyasztók panaszt tehetnek), valamint - ha a panaszokat ilyen módon is fogadják - az elektronikus levélcímüket, internetes honlapjuk címét, telefonszámukat. Azaz a vállalkozásoknak nem kell feltüntetni a fogyasztóvédelmi hatóságokat. Mindezek mellett szükséges feltüntetni, hogy a vásárló fogyasztóvédelmi vitás ügy esetén fordulhat az illetékes békéltető testülethez, és meg kell adni a békéltető testület elérhetőségeit: székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. Mindezeket jól láthatóan és olvashatóan szükséges kiírni.

Az árak feltüntetése: az árat Magyarország törvényes fizetőeszközében, azaz forintban kell megadni, ilyen formában: "forint" vagy "Ft". Így például nem megfelelő az a tájékoztatás, amikor csak és kizárólag a fizetendő ár összege van kiírva számmal, vagy például azt a következőképpen tüntetik fel: "256,-". A tájékoztatásokat tisztán olvashatóan kell kiírni. Tehát úgy, hogy szabad szemmel is az ár jól látható legyen. Egyértelműen szükséges jelezni szintén, hogy melyik ár pontosan melyik konkrét termékre vonatkozik. Egyébként az a gyakorlat sem szabályos, ha az összeget az ÁFA nélkül tüntetik csak fel, hiszen a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, teljes összeget szükséges kiírni.

Ha webáruházat üzemeltetünk

2019-ben továbbra is az e-kereskedelem áll a fogyasztóvédelem fókuszában. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelten ellenőrzi továbbra is a webáruházakat, feltüntetik-e a honlapon a rájuk vonatkozó, kötelező tájékoztatásokat. Itt már ugyanis sokkal részletesebb információkat kell megadni, méghozzá egyértelműen és közérthető megfogalmazással. A mellékelten csatolt anyagban részletesebben összefoglaltuk ezeket a szükséges tájékoztatásokat.

Hogyan kell kezelni a fogyasztói panaszokat? A fogyasztók egyik alapjoga a panasztétel joga, amelyet szóban és írásban is jelezhetnek a vállalkozásoknak. Ha erre sor kerül, a kereskedőknek szigorú szabályok mentén kell azt kezelniük. Így például, amennyiben ott helyben, személyesen közli a fogyasztó a panaszát az üzletben (vagy ugyanúgy szóban, csak telefonon), akkor ezt a szóbeli panaszt a kereskedőnek azonnal meg kell vizsgálnia, és szükség szerint orvosolnia is kell! Előfordulhat, hogy a fogyasztó nem ért egyet azzal, ahogy a panaszát kezelték, vagy pedig a kifogása olyan jellegű, hogy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges. Bármelyik is legyen az előző kettő eset közül, fontos, hogy ekkor a kereskedőnek fel kell vennie egy jegyzőkönyvet a szabályok szerint, és annak egy másolati példányát ott helyben át is szükséges adnia a fogyasztónak haladéktalanul! Ha a fogyasztó a panaszt telefonon tette meg, akkor is fel kell venni egyébként az előbb említett jegyzőkönyvet.

Miután a jegyzőkönyvet felvette a kereskedő a panaszról, azzal további, kötelező teendője van! Ugyanis a panaszt meg is kell válaszolni harminc napon belül írásban, méghozzá érdemben, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó minden egyes felvetésére, kérdésére reagálni kell! Nem lehet tehát elintézni a kifogást egy-két, felületes tartalommal bíró sorral. Amennyiben a panasz elutasításra kerül, azt szükséges megindokolni, egyúttal tájékoztatást kell adni a fogyasztó számára írásban arról is, hogy a panasszal melyik hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti, és meg kell adni utóbbiak elérhetőségét is. Amennyiben a fogyasztó írásban tesz panaszt, szintén érvényesül a fenti harmincnapos, érdemi válaszadási kötelezettség.